Délmagyar logó

2017. 04. 28. péntek - Valéria 13°C | 23°C Még több cikk.

Elismerés a bánsági Herta Müllernek

A svéd Karolinska Intézet az október 5-vel kezdődő héten Stockholmban sorra kihirdette az idei Nobel-díjasokat. Az elismerést – 1,4 millió dollárt, aranyérmet és egy diplomát – hagyományosan december 10-én adják át, az 1896-ban elhunyt alapító, Alfred Nobel halálának évfordulóján.

A szomszédos Temes megyéből indult az 56 esztendős Herta Müller, a tizenkettedik nő, aki a december 10-i stockholmi ceremónián átveheti az irodalmi Nobel-díjat a vele járó 10 millió svéd koronával együtt. Az írónőt még a temesvári Szabad Szó szerkesztőségéből ismeri a Szegedi Tudományegyetem szociológia tanszékének docense, Pászka Imre. Elmondta, hogy Herta a férjével, Richard Wagnerrel együtt időnként megjelent a román, magyar, szerb, német lapoknak otthont adó temesvári sajtóházban. A szoros baráti társaságukhoz tartozó, a hozzájuk hasonlóan kemény sorsú, a diktatúrától megkínzottan Németországba emigrált William Totokkal máig e-mailezik.

Totok azt írja Herta Müllerről, hogy a bánáti svábság életéből meríti témáit, a szülőföldvesztés miatti fájdalom süt át sorain. Totokkal együtt úgy véli: az 1987 óta Németországban élő Herta Müller Nobel-díja ráirányítja a figyelmet arra, hogy Románia soknemzetiségű ország, nem nemzetállam. Azt mutatja, hogy „nem román" is lehet a románság képviselője a többnyelvű kultúrában. Így aztán minden kisebbségben élő, illetve a 80-as években a diktatúra elől a szülőföldjéről menekülni kényszerülő magyar, szász, sváb, román és zsidó számára fontos, hogy e multikulturális vonás most reflektorfénybe került.

Herta Müller írásaiban két nyelvet és kultúrát elegyít, munkássága ötvözi realizmust az avantgárddal – írja svájci Neue Zürcher Zeitung konzervatív napilap. Fotó: MTI
Herta Müller "írásaiban két nyelvet és kultúrát elegyít, munkássága ötvözi realizmust az avantgárddal" – írja svájci Neue Zürcher Zeitung konzervatív napilap. Fotó: MTI

A fény díjának is nevezik, régen elterjesztett, alkalmazásban lévő alapkutatási eredményért, a digitális kamerák „retinája", az úgynevezett CDC-érzékelő feltalálásáért adták az idei fizikai Nobel-díjat. Ez az innováció elismerése a Nobel-bizottság részéről – véli Dékány Imre. Az MTA Szegedi Akadémiai Bizottsága elnöke szerint a természettudományok művelői számára elgondolkodtató, hogy az elmúlt pár év kémiai Nobel-díjait szinte biológiainak is nevezhetnénk: most az enzimek és a gének kapcsolatának feltárását tartották elismerésre érdemesnek. A kémia jövője az élettudományok, a biotechnológia, a bio-nanotechnológia irányába mutat. Márpedig e téren – az orvosi Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert nyomdokain haladva – is rendkívül jó eredményeket mutat a Szegedi Tudományegyetem. A vegyész-akadémikus úgy véli: ha valóban kiemelt finanszírozást kapnak a kutató-egyetemek, illetve dolgozni kezd a szuperlézer, megszülethet egy újabb szegedi Nobel-díj – 2015-2020 körül.

Stockholm rangsora

Orvosi-élettani Nobel-díj: a telomérák és a telomeráz enzim felfedezéséért Elizabeth H. Blackburn, Carol W. Greider, Jack W. Szostak kapta – megosztva. Kémiai: Ada Yonath, Thomas Steitz és Venkatraman Ramakrishnan – megosztva: a riboszóma szerkezetének és funkciójának tanulmányáért. Fizikai: felét Charles K. Kao-nak ítélték az optikai szálakon keresztül történő fénytovábbításért; a díj másik felét pedig megosztva kapta Willard S. Boyle és George E. Smith egy képalkotó félvezető detektor, a CCD-szenzor feltalálásáért . Irodalom: Herta Mülleré, mert „a költészet tömörségével és a próza tárgyilagosságával rajzolta meg műveiben az otthontalanság tájképét". Nobel-békedíj: az USA-elnök Barack Obamáé „a nemzetközi diplomácia megerősítéséért és a népek közötti együttműködés elősegítéséért".

A rókák csapdába esnek

A kulcsregényének tartott, a diktatúra hétköznapjait ábrázoló, A rókák csapdába esnek című Herta Müller-mű az egyetlen, mely magyarul is megjelent. Ám ezt az 1995-ös kötetet most nehéz megszerezni: a Csongrád megyei Somogyi-könyvtárban nincs belőle, a szegedi Egyetemi Könyvtár katalógusa szerinti két példányt pedig már kikölcsönözték, de a Tisza-parti város egyetlen antikváriumában, könyvesboltjában sem található eladó példány. A regény fordítója, Lendvay Katalin szerint azért nem jelent meg nálunk más Müller-mű is, mert „a Temes megyében felnőtt írónő témaválasztásában a kommunista Romániához nyúl vissza, és a magyar közönség általában nem szeret olvasni erről a korszakról". Elárulta: Herta Müller személyesen is többször járt Magyarországon.

***

Ötven évre titkosítják a dokumentumokat

A svéd akadémikus, feltaláló Alfred Nobel 1895-ben kelt végrendeletében nyilatkozott akaratáról: vagyonának kamataiból minden évben díjazzák a tudományos élet legjobbjait.

Alfred Nobel díját a fizika, kémia, fiziológia és orvostudomány valamint az irodalom legjobbjai kaphatják meg, valamint az a személy, aki a békéért tett kiemelkedő erőfeszítéseket. 1968 óta egy újabb kategóriában is kiosztják az elismerést: a közgazdaság területén tevékenykedő személyeknek.

A díjazottak a plakett mellé pénzjutalmat is kapnak, ennek összege egymillió dollár – körülbelül 200 millió forintot, illetve 830 ezer euró.
A Nobel-díj nem tudományos pálya vagy életmű elismerése. A végrendelet értelmében konkrét teljesítményért, eredményért adható. A jelölt csak életében kaphatja meg, a tudományok és irodalom díjazottjai csak magánszemélyek lehetnek, de a békedíjat szervezeteket is kitüntetnek.

A békedíjat a norvég parlament tagjaiból felállított bizottság ítéli oda, a többit a Svéd Királyi Tudományos Akadémia.

A jelölés minden évben szakmai szervezetek vezetői, akadémikusok, tudósok felkérése alapján történik. A jelölésről és odaítélésről szóló dokumentumokat titkosítják, ezek ötven évig nem kutathatók.

***

Amikor egy világ figyelt a kis országra

Tizenhét alkalommal kapott magyar vagy magyar származású személy illetve szervezet Nobel-díjat. Az elsőt 1905-ben, az utolsót 2005-ben.

A kivételes szellemi teljesítmény elismerésére szolgáló Nobel-díjat tizenhét alkalommal ítélték oda magyar illetve magyar származású magánszemélynek, szervezetnek. Sajnos a  kitüntetettek között zömében olyan magyar tudósokat jegyeznek, akik hazájukból elvándorolva, külföldi munkásságukért kapták meg a rangos elismerést.

Keretes írásunkból kitűnik: a magyarok  leginkább a kémia és az orvostudomány területén értek el olyan kimagasló eredményeket, amelyeket végül a Nobel-díjjal jutalmaztak. Két olyan esztendő is volt, amikor magyar származású tudós vehette át a kitüntetést: 1976-ban Daniel Carleton Gajdusek orvosi Nobel-díjat kapott  megosztva, és ugyan ebben az évben tüntették ki  Milton Friedmant közgazdasági tevékenységéért. Pontosan tíz évvel később is „dupláztunk": 1986-ban kémiai Nobel-díjat vehetett át megosztva Polányi János, béke-díjjal Elie Wieselt tüntették ki. 1994-ben a  kémia területén elért eredményeiért  Oláh György volt a díjazott, a közgazdasági díjat – megosztva –  Harsányi János kapta.

Szent-Györgyi Albert magyar állampolgárként vette át a Nobel-díjat a C-vitamin izolálásáért – akárcsak a mai tudósok, ő is a svéd királytól. Fotó: DM/DV
Szent-Györgyi Albert magyar állampolgárként vette át a Nobel-díjat a C-vitamin
izolálásáért – akárcsak a mai tudósok, ő is a svéd királytól. Fotó: DM/DV

A Nobel-díj történetében eddig két olyan  díjazott volt, akik hazájukból, Magyarországról utaztak ki a  ceremóniára. 1937-ben Szent-Györgyi Albert orvosi Nobel-djíat kapott. Szent-Györgyi Albert  magyar biokémikus a  30-as években izolálta a C-vitamint, 1936-ban a P-vitamint. Munkássága másik nagy jelentős felfedezése a   citrát-kör (vagyis citromsavciklus). A szegedi orvosi egyetem a halála évében vette fel nevét.

Kertész Imre 2002-ben kapott irodalmi Nobel-díjat: a Sorstalanság című önéletrajzi, a holokausztról szóló könyvéért. A könyvből film is készült. Lázár János vásárhely polgármester az érettségiző diákokat ajándékozta meg a kötet egy-egy példányával.

2002-ben tizenöt magyar díjának örülhettünk: az 1975-ben alapított  Nemzetközi Atomenergia Ügynökség munkatársai kapták meg a rangos elismerést. A szervezet célja mind a mai napig a  nukleáris energia békés felhasználása és a katonai felhasználás megakadályozása.

Magyar vagy magyar származású Nobel-díjasok

1905 – Lénárd Fülöp (fizikai), 1914 – Bárány Róbert (orvosi), 1925  – Zsigmondy Richárd (kémiai), 1937– Szent-Györgyi Albert (orvosi), 1943 – Hevesy György  (kémiai), 1961 – Békésy György (orvosi)  , 1963 – Wigner Jenő (fizikai,  megosztva), 1971 – Gábor Dénes (fizikai), 1976 – Daniel Carleton Gajdusek  (orvosi, megosztva), 1976 – Milton Friedman (közgazdasági), 1986 – Polányi János  (kémiai, megosztva), 1986 – Elie Wiesel (béke), 1994 – Oláh György  (kémiai), 1994 – Harsányi János (közgazdasági, megosztva), 2002 – Kertész Imre (irodalmi), 2004 – Herskó Ferenc (kémiai, megosztva), 2005 – IAEA ( International Atomic Energy Agency) dolgozói, 15 magyar (béke, megosztva).

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szenzáció: megoldották Hasfelmetsző Jack rejtélyét!

Egy történész hosszas kutatás után megnevezte, ki volt Hasfelmetsző Jack. Tovább olvasom