Délmagyar logó

2017. 09. 22. péntek - Móric 11°C | 17°C Még több cikk.

Elkészült a Mars és a Jupiter közötti aszteroidaöv teljes térképe

A térképre a legalább öt kilométer átmérőjű aszteroidák kerültek fel.
A Naprendszer Mars és Jupiter közötti fő aszteroidaövének teljes térképét készítették el francia és amerikai csillagászok - jelentette be a Párizsi Obszervatórium.

A tudósok a Naprendszer több mint százezer aszteroidájának méretét, összetételét és elhelyezkedését bemutató térképet alkottak, amelyből az is kiderül, hogy az úgynevezett vörös kisbolygók a korábban véltnél sokkal többfelé helyezkednek el.

Benoit Carry, a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) csillagásza és Francesca DeMeo, a Párizsi Obszervatórium kutatója először a Sloan Digitális Égboltfelmérési Program (SDSS) adatait elemezték. A térképre a legalább öt kilométer átmérőjű aszteroidák kerültek fel - olvasható a Nature tudományos lapban frissen megjelent tanulmányukban.

Méret és összetétel szerint csoportosították az aszteroidákat, és a Naprendszernek azokban a régióiban helyezték el mindegyiket, ahol megfigyelték őket. Az így elkészített térképen azt vették észre, hogy a nagyobb méretű aszteroidákra igaz a hagyományos vélekedés: minél távolabb vannak a Naptól, annál hidegebbnek tűnnek. A kisebbeknél azonban más a helyzet. Azok, amelyek melegebb környezetben alakulhattak ki, nemcsak a Nap közelében találhatók meg, hanem az egész Naprendszerben, és a hidegnek tűnő égitestek a belső, Mars-közeli övben is előfordulnak.

Az új térkép arra utal, hogy a Naprendszer korai történetében drámai változásokat élt meg, mielőtt bolygóinak jelenlegi formája kialakult. A Jupiter közelebb sodródhatott a Naphoz, magával vonszolva olyan aszteroidák tömegét, amelyek eredetileg a Naprendszer hűvösebb peremvidékén jöttek létre, és csak ezután tért vissza mai helyére. Vándorlása közben a közeli kisbolygókat is arrébb lendíthette, ezek a külső régiókban szóródhattak szét.

DeMeo, a tanulmány vezető szerzője úgy vélte, a térkép segít megérteni, milyen folyamatok játszódhattak le a Naprendszer korai történetében.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A véltnél több a neandervölgyi DNS a modern emberben

Noha a neandervölgyi ember mintegy 28 ezer éve kihalt, DNS-ének egyötöde fennmaradt a modern emberi… Tovább olvasom