Délmagyar logó

2017. 03. 25. szombat - Irén, Irisz 7°C | 14°C Még több cikk.

Elnyomó rendszerek: a lélektan is közbeszól

Parádé, tűzijáték, élőkép, amely az űrből is látható: így ünnepelte Észak-Korea, az egyik utolsó kommunista diktatúra egykori vezére születésnapját. A Szovjetunió felbomlásával élnek egyre nagyobb nyomorban a lakói – a kommunizmus mint társadalmi kísérlet bukását lélektani okokkal is magyarázhatjuk, az emberek mégis elmennek a szélsőségek irányába, ha rosszabbra fordul a helyzetük.
Észak-Korea alapítója, Kim Ir Szen áprilisban töltötte volna be századik születésnapját. Phenjanban szinte istennek kijáró tisztelettel köszöntötték az „örökös elnököt": az ünneplés részeként tömeges koreográfiát is bemutattak a tiszteletére. Az utazási ügynökségek, amelyek utakat szervezhetnek az elzárt országba, még a három napos tartózkodást is minimum 1800 dolláros áron kínálták, mégis minden hely betelt – Kim Ir Szen mellesleg 18 éve halott. Kuba mellett Észak-Korea az egyetlen kommunistának nevezett diktatúra ma a világon, tudtuk meg Nógrádi György kül- és biztonságpolitikai szakértőtől. Mintha egzotikummá „lényegült volna át" a nyomorgó ország, amelyhez hasonló ideológiával működött az egész volt szocialista blokk évtizedeken keresztül.

Elnyomás: mitől működhet?

Persze lehet, hogy csak arra voltak kíváncsiak a turisták, teljesül-e Kim Dzsong Il ígérete. A jelenlegi vezető apja, aki 2011-ben hunyt el, állította: az „örökös elnök" születésének századik évfordulójára beérik a sok küzdelem, és Észak-Korea erős és gazdag ország lesz. Ebben az esetben csalódniuk kellett, mert nem lett – az élőképet viszont az űrből készített műholdfelvételeken is látni lehetett, de ez alighanem csekély vigasz az ország lakóinak.

Elnyomó rendszerek: a lélektan is közbeszól (galéria)

Min múlik az, hogy működőképes-e hosszabb távon egy elnyomó rendszer? – tettük fel a kérdést Nógrádi Györgynek, aki kifejtette: azon, hogy el tudja-e látni a lakosságot a legszükségesebb javakkal. – Ha igen, akkor egy diktatúra hosszabb távon be tud rendezkedni. Persze emellett nagyon nagyban múlik ez a külső feltételeken: hogyan állnak hozzá a környező államok, és a nagyhatalmak – foglalta össze. Észak-Koreáról nem lehet elmondani, hogy a lakosság bővelkedne az alapvető javakban. Azért működik még mindig a diktatúra, mert „tökéletes" elnyomó rendszere van. A férfi lakosság 25 százaléka katona vagy volt katona, olyan besúgórendszer, titkosrendőrség tevékenykedik, hogy a lakosság nem fél: egyenesen retteg. – Körülbelül 200 ezer ember ül politikai okok miatt börtönben, rendszeresek a nyilvános kivégzések. Ettől kezdve azt lehet mondani, valamikor be fog robbanni, de azt nem lehet megmondani, mikor – vázolta fel az ázsiai ország jelenét a biztonságpolitikai szakértő.

A pszichológia közbeszólt

Észak-Korea gazdasága akkor rogyott meg végképp, amikor az ország a Szovjetunió felbomlásával támogatás nélkül maradt. A szakértő hozzátette: a Szovjetunió szétesésében alapvetően az játszott szerepet, hogy a „birodalom" nem bírta a katonai versenyt az űrfegyverkezéssel, a ronald reagani tervekkel. Sok más ok mellett pszichológiai okok is közreműködtek azonban abban, hogy a kommunizmus mint társadalmi kísérlet megbukott, mondta el a témában tartott előadásában Kékesi Márk Zoltán, a SZTE BTK Pszichológiai tanszékének oktatója: és ennek nyomát máig fel lehet fedezni a posztszocialista országokban. Korlátozták a gondolat-, a vélemény-, a személyes és a gazdasági szabadságot. Az elnyomásnak azonban pszichológiai értelemben van egy olyan oldala, hogy leveszi az egyén válláról a személyes döntési felelősséget, az egyéni kockázatvállalásból adódó felelősséget. Egyéni és közösségi szinten is, és ezek a mechanizmusok öröklődnek, nemzedékeken át hatnak a társadalmakban. Ennek egyik jele a felelősség áttolása, amit a magyar „elnyomás-narratívában" is tapasztalhatunk: az idegen elnyomók, például Szulejmán, Haynau vagy éppen Brezsnyev miatt nem lehetünk szabadok.

Diktatúrák a világban

Észak-Koreán kívül az igazi kommunista rendszerekhez még Kubát lehet sorolni Nógrádi György szerint. A többi ma létező kommunista rendszer, mint például Kína vagy Vietnám, teljes piacgazdasági nyitást hajtottak végre, ennek megfelelően egyiket sem lehet már hagyományos kommunista rendszerként megfogalmazni. – A volt szovjet utódállamok egy részében olyan egyszemélyi diktatúra van, ami sem demokráciának, sem kommunizmusnak nem nevezhető. Ez főleg a déli államokra igaz, amelyeknél jelenleg élethalálharcot folytat a befolyásért Oroszország, az Egyesült Államok és Kína. Afrika és Dél-Amerika jelentős részében tökéletes diktatúrákat találunk, csak nem így hívják őket: ezek között vannak szélsőjobboldali és szélsőbaloldali elnyomó rendszerek egyaránt. Az arab világ nagy részében is elnyomó rendszerek működtek az elmúlt évtizedekben, vagy működnek most is.

Az egykori Szovjetunióban az elmaradt polgárosodás is elősegítette az egyéni felelősségvállalás elmaradását. Az alattvalóból polgárrá válás a XVIII-XIX. században lezajlott a nyugati társadalmakban, Oroszországban azonban kimaradt ez a fejlődési szakasz. A tulajdonnal együtt megjelent a felelősség is: a magad ura vagy, tulajdonnal rendelkezel, és a tetteidért felelősséget vállalsz. Az viszont általánosságban igaz az elnyomó rendszerekre, hogy jellemzőbb az egymásra mutogatás. Alapvető attribúciós hibának hívják a pszichológiában, hogy amikor magyarázatokat keresünk a magunk vagy mások tetteire, hajlamosak vagyunk úgy vélekedni mások esetében, ha negatív dolog történik: szándékosan cselekedett. Míg magunkkal szemben megengedőbbek vagyunk, úgy gondoljuk, külső okok, körülmények miatt cselekedtünk úgy, ahogy. Pozitív példánál ez a helyzet megfordul – ez ugyan természetes, ám nem mindegy, mennyire sarkosan működik. Az elnyomó rendszerek fokozzák az attribúciós hibát is – nagyobb lendületet vesz az ilyen jellegű következtetés, tehát mások hibáztatása.

A lélektani örökség

Az államszocialista rend máig ható lélektani öröksége tehát a nagyon alacsony kockázat- és felelősségvállalási hajlandóság, a problémák forrásának kihelyezése, az ellentmondásos viszony a mindenkori hatalommal szemben: hiszen óriási különbség volt a hivatalos ideológia és a mindennapok szegényes és kiszámíthatatlan valósága között. Felelősséget vállalhatunk egyéni szinten – magunkért; a minket körülvevő környezetért; és globális szinten: azokban a dolgokban – mint például a klímaváltozás –, amelyeknél kicsi szemek vagyunk ugyan a láncban, de a sok kicsiből tevődik össze a nagy. Az elnyomó rendszerekben azonban „lenevelik" az állampolgárokat a felelősségvállalásról. A volt szovjet köztársaságokban az első két szintig talán sikerül eljutni, ám a szolidaritás rendkívül alacsony szintje miatt a kicsit tágabb környezetért már nem vállalnak felelősséget – erre jó példa a köztéri szemetelés, Magyarországon is. Az alapelv az volt, hogy minden közös, a dolgozó népé, de az emberek nagyon kicsi energiát fektettek a közös tulajdonba, cserébe sokat vártak el. Valahol ide mutat vissza a mai alacsony adófizetői morál is: állam bácsi majd mindent elintéz helyettünk, de mi nem adunk cserébe semmit, vagy minél kevesebbet.

Kékesi Márk Zoltán rámutatott még két okra, amiért hosszú távon nem működhetett a „kommunista modell": a proaktív attitűd és az igazságosságba vetett hit hiánya. Előbbi annyit jelent: az egyén felismeri, hogy a saját boldogulásáért ő maga felel, nem az a megoldás, hogy mástól várjuk a csodát, és mindig mást hibáztatunk a kudarcért. A posztszovjet társadalmakban ennek a szintje máig nagyon alacsony. Az igazságos világba vetett hit pedig azt mondja: a világ, amelyben élek, alapvetően jól működik. A Szovjetunióban aligha volt olyan időszak, amikor ez csakugyan így volt – a hivatalos ideológia azonban azt sugallta, az igazságos világ megvalósult, vagy ha vannak is még kisiklások, hamarosan meg fog valósulni. Legalább annyira, mint a jólét a kommunista Észak-Koreában... A magyarok is nagyon rosszul állnak ezen a téren, de a posztszovjet államokban még nagyobb a baj. Talán nem meglepő, hogy a legjobb eredményt a skandináv, észak-európai országok érik el.

Gorbacsov: elkésett diagnoszta

A dolgok hosszú távon nem működtek tehát, és ez arra szoktatta az embereket, hogy csak rövid távon legyenek képesek gondolkodni. Kékesi Márk Zoltán hangsúlyozta, hogy az 1980-as években erre a következtetésre jutott maga Mihail Gorbacsov is, a peresztrojkának nevezett reformok egyik célja a belföldi társadalom működésének újjászervezése volt. Gorbacsov is kimondta: a rendszer leszoktatta az állampolgárokat arról, hogy felelősséget vállaljanak a döntéseikért. A reformok egyik célkitűzése volt a döntés és a felelősség visszahelyezése alsóbb szintekre – a gazdasági döntések tekintetében például a kisközösségére, mert a gazdaság nem működik mikroszinten, ha központilag találják ki a célkitűzéseket. A politikus azonban hatalmasat veszített a népszerűségéből, kegyvesztett lett Oroszországban, sokan őt hibáztatták a birodalom széthullásáért. Pedig késéssel ugyan, de jó diagnoszta volt.

Na de hiába a pszichológiai kudarc, a történelem tanulságai: a diktatúrák ma is jönnek-mennek. Ahogy Nógrádi György elmondta: akkor van nagy esélye, hogy felbomlik egy elnyomó rendszer, ha nem tudja ellátni a lakosságot, ha alapvető javakban szűkölködnek. – Ám ez sem garancia a bukásra: minden helyzet más és más – fogalmazott a biztonságpolitikai szakértő: és érdemes kiemelni, hogy sok volt szovjet tagköztársaságban visszarendeződés zajlik. Azt lehet mondani, hogy a történelemből nagyon-nagyon keveset tanulunk, az emberek annál inkább elmennek a szélsőjobb vagy a szélsőbal felé, minél inkább romlik valahol a helyzet. Elnyomó rendszerek ma is ugyanúgy létrejönnek – csak éppen nem kommunistának hívják azokat.

Olvasóink írták

21 hozzászólás
12
  • 21. hoppárézimi 2012. július 16. 09:04
    „Zka... Magyarázd el légy szíves... Lehet, rosszul értelmezem, de a "te vagy magadért felelős" csakis az őskorban működött, de talán még akkor sem, mert a sámán azért elátkozhatott, ha nem vittél neki elég kaját.
    Most viszont egy ember, ha városban él, már nem vállalhatja magáért a felsősséget, mert termelni ugye, nem tud, lehet bármilyen ügyes mondjuk, újságíró, ügyvéd, ápolónő, kertész, ha nincs munkahelye, ahol a képességeit megfizetik, akkor már nem is lehet felelős magáért. Addig tudsz felelős lenni magadért, amíg tevőleges lehetőséged, jogod van a saját, mindennapjaidat érintő kérdésekben határozni (elmegyek dolgozni vagy nem, kontra van munkahely vagy nincs), másképp nem vagy felelős csak azért, hogy éppen ma ugrasz a Tiszába vagy holnap. Ebben volt jó a szocializmus. Az állam biztosította, hogy dolgozhass, azért bért kapj, na, onnantól voltál felelős magadért. Hogy a fizetésedből lakást vettél, vagy elittad, szórakozni jártál, kocsmába vagy éppen színházba, és könyvesboltba. Olyan önfelelősség nincs, hogy az állam nem biztosít semmit, még a munkához való jogot-lehetőséget sem, de te fizess mindenért. Ez egy kificamodott világnézet, sem nem szocializmus, sem nem kapitalizmus, de egy biztos: az mostani államapparátus mindent elkövet azért, hogy ne legyen felelős semmiért...

    "a felelősséget úgy kell érteni, hogy neked kell meghozni a sorsoddal kapcsolatos döntéseket, akkor is ha az állam jól biztosítja a körülményeket, meg akkor is ha nem"
    Hogyan? Mondjuk, elhatározom, hogy képzem magam, tanulok, de nincs rá pénzem. Az állam ugye, nem támogat, akkor most raboljak bankot? Vagy elhatározom, hogy holnaptól dolgozni fogok. Hol? Ki fog érte fizetni? Milyen döntései jogok ezek? Tudod, elhatározni a sorsodat csak olyan szinten lehet, hogy rászoksz-e a dohányzásra, vagy nem. Alkoholista leszel-e vagy nem. Az élet egy építkezés. Ha nincs alap, nem épül rá semmi. Márpedig az alapot mindig az államnak kell biztosítania. Semmiből viszont csak semmi lehet.”
  • 20. Zka 2012. július 16. 08:23
    „19: a felelősséget úgy kell érteni, hogy neked kell meghozni a sorsoddal kapcsolatos döntéseket, akkor is ha az állam jól biztosítja a körülményeket, meg akkor is ha nem. Ha csak mutogatsz az államra vagy bárki másra, azzal senkinek nem lesz jobb. Pont erről a magatartásról szól a cikk, magadraismertél? :)”
  • 19. hoppárézimi 2012. július 16. 07:12
    „"A tulajdonnal együtt megjelent a felelősség is: a magad ura vagy, tulajdonnal rendelkezel, és a tetteidért felelősséget vállalsz."

    Na, itt hibádzik nekem az egész okfejtés...
    Mert bár van valami tulajdonom, azért nem én vagyok a felelős. A felelős az, aki megteremti a feltételeket, hogy LEHESSEN tulajdonom, ha van, MEG TUDJAM TARTANI, vagyis az a közeg, amely munkahelyeket teremt. Ez ugye, az állam, hiszen egy panelban élő munkanélküli nem tud magának munkahelyet teremteni, tehát egy idő után a) nem tud újabb javakat venni, b) ami van, azt is elveszti, c) nem tud bizonyos egészségügyi ellátásokat igénybe venni, ergo semmiért nem felelős. Ki van szolgáltatva a központi hatalomnak, közüzemi cégeknek, az élelmiszert forgalmazó boltoknak, üzletláncoknak, adott esetben termelőnek.
    Hogyan is felelős az ember önmagáért?
    Sehogy. A kapitalista rendszer az, ami áttol minden felelősséget az egyénre, de az sem működhet. Az "egészséges" az lenne, ha az állam vállalna felelősséget azért, hogy megteremti a létbiztonság alapjait, azaz munkahelyeket, nem anyagi háttéren múló tanulási lehetőségeket, és az egyén azért vállalná ugyanezt a felelősséget, hogy HOGYAN él mindezekkel.
    Szóval az államot, mint felelősségvállaló tényezőt nem és nem lehet kiiktatni a képből, bármennyire is jó lenne :-(((”
  • 18. Nostradamus 2012. július 16. 06:53
    „"Korlátozták a gondolat-, a vélemény-, a személyes és a gazdasági szabadságot." Mert ma nem?”
  • 17. KamuNeni 2012. július 15. 23:21
    „Latom azert a cikk cime nem veletlen!!”
  • 16. studyfy 2012. július 15. 23:17
    „15.
    Kisebb arc és nagyobb szerénység jobban állna, hidd el.”
  • 15. bánki 2012. július 15. 22:11
    „Mafla ! Erről beszéltem ! ( 11- eske !!!!!!!!!!) Ennyi pénzért egy szülést is levezetek.

    Amúgy meg ki a ................f.-om az a Jan Slota, vagy a Heidegger ?

    Nietzsche-ét értem ! Vizsgáztam belőle és ebből élt Lukács meg az az ájult filmrendező ( a nevét sem írom le - keresd meg )

    ,,- Alaptalan alap: a tradíció folytonosságának és az életmű egységének kérdése Nietzsche, Lukács és Heidegger munkásságában (GOND-CURA Alapítvány, Heller Ágnes, 53,9 millió forint,"”
  • 14. klj-54 2012. július 15. 22:09
    „@studyfy:
    Most már , e dolgozata után az övét is megismertük:)”
  • 13. tucat 2012. július 15. 21:59
    „11. studyfy 2012.07.15. 21:37
    Mindannyiunk nagy szerencséjére. :)”
  • 12. bánki 2012. július 15. 21:58
    „11. studyfy 2012.07.15. 21:37

    Említenél egy ,,említésre méltó" Heller művet ? Azért nyolcvan év alatt megtanulhatna egy kicsit magyarul!

    Jelentéktelen filozófusféle egyed Heller Ágnes- megélhetési !”
  • 11. studyfy 2012. július 15. 21:37
    „bánki, azért Heller Ágnes nevét többen és jobban ismerik a világon, mint a Te kvalitásodat :-(”
  • 10. bánki 2012. július 15. 21:14
    „Azért annyira nem kellene komolyan venni ezeket a szakértőket. pl. lásd Irak ! Említhetném Lengyel László urat a kinyúlt kardigánost. Esetleg Heller Ági néni 53 millás Lukács tanulmányát.

    A sarki lángossütőt sem tudnák ,,szakérteni " , nem hogy a világ nagy dolgait.

    Megélhetésiek a ,,fehérgallérosok" közül !

    Erről meg nem is beszélve: ,,Fedőneve: "Raguza"
    Titkos megbízott minősítése volt.
    Beszervezésének dátuma: 1981. június 17.
    6-os kartonja szerint elvi-hazafias alapon szervezték be 32 éves korában, ifjúságvédelmi vonalra. A BM III/III-2-a. alosztály kezdte el foglakoztatni (Ez a részleg felsőfokú intézményekben folytatott belső elhárítás.) Beszervezője és tartótisztje Nagy Sándor r. hdgy. volt.
    1987-ben átkerült a BM III/III-6-a. alosztályra. (A BM III/III-6. osztályon foglakoztak az ellenséges propagandaanyagok készítésének és terjesztésének elhárításával.)
    A Nagy Imre és társai újratemetésének operatív előkészítésére összeállított intézkedési terv szerint 1989. május 10.- június 16-a között "Raguza" tmb. külföldön fog tartózkodni. A dokumentum szerint kiutazása előtt eligazítást fog kapni, hogy NSZK kormánykörökben, illetve az ellenzéki pártok képviselőivel folytatott beszélgetéseiben hangoztassa aggályait a Nagy Imre újratemetés politikai demonstrációvá alakítása kapcsán. Feladata szerint hangsúlyoznia kell, hogy egy ilyen fordulat veszélyezteti az eddig elért eredményeket. Az intézkedési terv szerint "Raguza" rendszeres kapcsolatban állt a BND és a CIA képviselőivel. A Nagy Imre és társai újratemetésének előkészítésére létrehozott állambiztonsági operatív bizottság május 29-i ülésének emlékeztetője szerint "Raguza" tmb. "meghatározott feladata szerint" már kiutazott, hazatérése után be fogják számoltatni.[1]"”
  • 9. papika56 2012. július 15. 20:18
    „Ez a Nógrádi Gy. elfelejtette megemlíteni kis országunkat !
    É.-Korea = Magyarország !”
  • 8. Berlusconi 2012. július 15. 19:44
    „Nem kell messzire menni, itt is elnyomó rendszerben élünk.
    Visszajöttem Magyarországra és még mindig azt látom, hogy egyre csak távolodunk Európától, közeledünk Észak-Kórea felé.”
  • 7. klj-54 2012. július 15. 19:39
    „@tucat:
    Érdekes amit írtál,de nem cáfolta az állításomat.
    A gazdasági gyarmatosításhoz a diktatúrán át vezet az út Orbán szerint.
    Illetve dehogy szerinte, hisz ő csak egy madzagokon rángatott Marionett bábu akit már sejtünk, hogy ki is mozgat.
    Mert ha nem bábu lenne, akkor képes lenne a parlamentben papír nélkül is válaszolni egy azonnali kérdésre!”
  • 6. tucat 2012. július 15. 19:05
    „4. CsImre 2012.07.15. 18:24
    Igen, valahogy így... :) Ezért is lehetett kiemelt fontosságú "politikai" kérdés annak idején, az is, hogy az ipar- és bányavárosokban mindig legyen elegendő frissen csapolt sörital, meg olcsó, fröccsnek való bor. Ma is van, több is a kelleténél, és az egyéb tudatmódosító-hangulatjavító szerek piacán sincs pangás, még a társadalom elszegényedése közben se - ellenkezőleg (különösen ijesztő a piac terjeszkedése a gyerekek egyre fiatalabb célcsoportjai irányában), de hisz ez természetes és tisztán érthető is, igaz? ;) Vagy vö.: a hajléktalanokat folyton azzal vádolják, hogy elisszák a kevéske és bizonytalan forrású pénzecskéjük jó részét, ahelyett, hogy élelmiszert vásárolnának, lakásra, vagy autóra spórolnának... xD. Ez általában igaz is. De vajon miért...?
    Nem Öntől kérdezem, mert látom, Ön tisztában van a válasszal. Inkább csak provokálom a békésen szuszogó eltartóinkat: a tisztességes adófizető polgárokat, akik becsülettel, mondhatni hősiesen helytállnak sok "léhűtő potyautas" (a címkéket és alcímkéket, gondolom, már jól ismeri) helyett is az évek óta változatlan munkahelyeiken. :D

    Jó pihenést! :)”
  • 5. tucat 2012. július 15. 18:48
    „3. klj-54 2012.07.15. 16:47
    Igen, így valahogy, fogyatkozó, de még mindig jelentős, a tudósításban említett okokra is visszavezethető támogatottsággal, de egy, a polgári demokrácia építésében már előrehaladottabb társadalmakat tömörítő nemzetszövetség (EU), sajnos egyelőre inkább csak kívülről működő (globális támadásként is emlegetett :)) ellensúlyaival fékezve.
    Egyébként a radikalizálódás - nem utolsó sorban, de nem is kizárólag gazdasági okokból - a nyugati társadalmakban sem ismeretlen jelenség, de a civil közösségek képesek a perifériára kényszeríteni ezeknek az erejét és hatásait, éppen azáltal, hogy a közfigyelem fókuszában tartja őket, és kellő súllyal, éberen foglalkozik velük.
    Más (szociológiai, nevelési, lélektani, kriminalisztikai, stb.) témájú, általában konkrét eseményekről szóló tudósítások kapcsán rengeteget beszéltünk már - és nyilván fogunk is - ezekről a problémákról, amelyek leglátványosabb, mindenki számára érzékelhető felszíni tünetei például a rasszizmus, a homofóbia, a leszakadóktól (hajléktalanok, szegények...) való merev, hárító elhatárolódás, vagy legújabban a kiskorúak kriminalizálása, immár a jövőre életbe lépő Btk-ba integrálva (ezek lélektani okairól is szóltunk több helyen), és általában a szolidaritás következményes visszahúzódása, a közbizalom megingása, az általánossá váló gyanakvás és bizalomvesztés, a bűnbakképzés mechanizmusainak működése, a konfliktuskezelés agresszív metódusainak preferálása (valamint e folyamat felelőtlen, hatalomra törő hullámlovasai, akik az elhatalmasodó, szorongássá erősödő félelmeket kihasználva bontják fel nagyon is tudatosan a fel-felbukkanó társadalmi együttműködési formákat, megakadályozva a civil kurázsi megerősödését)...

    Ha nem is teljes, mert például az emberi természet legalapvetőbb sajátosságaira és az ebből egyenesen következő, a miliőtől függő magatartásformák alakulásának a törvényszerűségeire nem tér ki, mégis egészen jó és közérthető összefoglalót sikerült készítenie az újságírónak. Az, hogy napjaink hazai folyamatait kendőzetlenül elemezzék az ismert szakértők, egyelőre - többek között a fentebb említett okok némelyike miatt ;) - nem várható el tőlük - ha érti valaki a homályos és alantas célzást. :) Mi azonban, felhasználói nevek mögé rejtőzve, egyelőre megtehetjük. Még akkor is, ha az adataink elérhetőek a szerkesztőségben, mert azoknak a megszerzésében a hatalom - szintén egyelőre - nem kellően érdekelt: fecsegnek a Zemberek, hadd tegyék, mert ebből is érezhetik: demokrácia van, meg szólásszabadság, meg így legalább verbálisan jól elporolják egymást (zömmel az általunk a tudatalattijukban ellenségként megjelölt embereket és csoportokat). Mert hát többé-kevésbé az van, nem? Mindenki moroghat, zsörtölődhet, vagy éppen üvölthet torkaszakadtából... ;)

    Mindegy. A magam részéről örömmel olvastam ezt a kis összefoglalót, mert remélem, sok olvasó számára nyújthat segítséget abban, hogy jobban megértse a körülötte (és benne) zajló folyamatokat és a köztük lévő, nagyon fontos összefüggéseket.
    Köszönöm az újságíró igyekezetét és valóban közérdekű erőfeszítését!”
  • 4. CsImre 2012. július 15. 18:24
    „"ideológia azonban azt sugallta, az igazságos világ megvalósult, vagy ha vannak is még kisiklások, hamarosan meg fog valósulni."

    Ma is éppen ez megy. A társadalmunk a tanult tehetetlenség állapotában leledzik. Ha valaki meglök, azt csak szándékosan tehette, amiért le kell harapni a fejét. Választani 4 évente kell, majd hagyni szépen dolgozni a kiválóságokat, akik kellően szép ígéreteket lengettek el előttünk, és a kocsmában szidni egymást, meg a politikusokat, hogy miért sz.r még mindig minden.”
  • 3. klj-54 2012. július 15. 16:47
    „Jelen kormányunk is diktatúra építésén fáradozik!
    A ráutaló jelekből semmi más nem következtethető:(”
  • 2. strangerrr 2012. július 15. 16:20
    „"Elnyomó rendszerek ma is ugyanúgy létrejönnek - csak éppen nem kommunistának hívják azokat."”
21 hozzászólás
12
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Új halfajra bukkantak a Tiszában - fotó

A Tisza új faja egy törpegéb, amely élettartam és méret tekintetében is negatív csúcstartó a hazai… Tovább olvasom