Délmagyar logó

2017. 05. 28. vasárnap - Emil, Csanád 13°C | 25°C Még több cikk.

Elvis és én

George Klein 29 évig volt a király, Elvis Presley barátja. Ő volt az esküvői tanúja is. Klein a mai napig hibáztatja magát Elvis halála miatt. A király előtt most megjelent könyvével hajt fejet.
Sok férfi szeretne magángéppel utazni egy gyönyörű nő az oldalán. Ez nekem megadatott 1971-ben, de el kell mondanom: ez volt életem legidegesítőbb utazása.

A szóban forgó nő Elvis Presley legújabb barátnője, Joyce Bova volt, egy 25 éves, vékony lány, hosszú fekete hajjal.

Adminisztrátorként dolgozott a Fehér Házban. Washingtonból repültünk Philadelphiába egy koncertre. Elvis megkért, hogy kísérjem el a lányt, mert szerette volna biztonságban tudni.

A repülés alatt Joyce megpróbált velem flörtölni, de én nem akartam kockáztatni.

Tudtam, hogy Elvis szörnyen féltékeny lenne, ha látná, hogy viselkedik velem a barátnője, hiszen egyszer Las Vegasban már szemtanúja voltam annak, amikor a country énekes Jimmy Dean egy korábbi barátnőjének udvarolt. Elvis begurult és egy pisztolyt fogott Jimmy fejéhez. Azt kiáltotta: hagyd békén! Mindenki nevetett, de az üzenet egyértelmű volt. Elvis nőjével senki nem szórakozhat.

Ez járt a fejemben, miközben Joyce továbbra sem hagyott békén. Elfordítottam a fejem, és a kezem a térdemre tettem. Igyekeztem a lehető legtávolabb húzódni tőle. Ez volt életem legkellemetlenebb utazása, izomgörcsöt kaptam, mire megérkeztünk.

A rock and roll királya, a huszadik század egyik legnagyobb legendája, aki több millió lemezt adott el világszerte, elképesztően féltékeny volt.

De valahol mélyen ez a roppant magabiztosnak látszó előadóművész csak egy kisfiú volt, akit az iskolában terrorizáltak a társai, amikor még mindketten Memphisben éltünk és a Humes High School-ba jártunk.

Elvis akkor jött az iskolába, amikor 13 éves volt, ekkor költözött a szüleivel a városba Tupelóból. Nem is figyeltem a félénk újoncra, míg egy nap magával hozta a gitárját és énekelt.

Természetesen, a többi gyerek kuncogott rajta, amikor elkezdte. De amikor befejezte az Old Shep című dalt, amely később az egyik legnagyobb slágere lett, meglepett csend állt be. Ez volt az első alkalom az életemben, hogy azt gondoltam: "A francba, a srác jó."

Fotó: Daily Mail
Fotó: Daily Mail

Nem mindenki értett velem egyet. Ahogy felsőbb osztályokba léptünk, Elvis gyakran volt nevetség tárgya, mert soha nem hordott farmert. Azt mondta, a farmer a szegény családokat juttatja eszébe, ahol a farmert kopott munkaruhaként hordták - ahogy tették ezt ők is Tupeloban.

Ehelyett fekete nadrágot hordott rózsaszín csíkkal az oldalán, a haját hátrafésülte, és pajeszt növesztett. A fiúk állandóan gúnyolták, mert más volt, mint ők. Egy nap Elvist a sarokba szorították az iskolai vécében, és azzal fenyegették, hogy levágják a haját. Egy másik fiú mentette meg, Red West, aki azt mondta, aki le akarja Elvis haját vágni, az először az övével kezdje.

Elvis ezt soha nem feledte el. Hálás volt Red Westnek, aki később tagja lett szűk baráti körének, az úgynevezett Memphis maffiában.

Rólam egyszer azt mondta: azon kevesek egyike voltam, aki mellette állt az iskolában a nehéz időkben Azt mondta, mindig kedves voltam vele, és ezt soha nem felejtette el.

Elvissel az iskola befejezése után négy évvel, 1957-ben kezdtem dolgozni. Még csak 22 éves volt, de már tíz kislemezt adott ki, és két hollywoodi film volt a háta mögött. Amikor hallotta, hogy kirúgtak a helyi rádióból, ahol DJ-ként dolgoztam, azonnal felhívott, hogy csatlakozzam a turnéjukhoz, legyek az útitársa. "Nem kell tenned semmit, csak legyél velem"- mondta. Aznap este meghívott a Presley család otthonába, az Audubon Drive-ra, Memphis nagyon menő részébe. A házat ő vette a szüleinek, a nagyanyja is ott élt velük. Ez volt az első igazán szép otthona, amióta megszületett. Mivel nem volt szabad szoba, Elvis azt mondta, megosztja velem királyi méretű ágyát.

Hamar rájöttem, hogy nem lehet nyugodtan aludni mellett éjszaka. Ahogy lefeküdtünk, máris hangokat hallottunk a kertből. "Elvis, szeretünk téged. Elvis, bejöhetünk?" De Elvis csak vállat vont. "Ez csak a lányok. Az ablak alatt ülnek. Itt ez van minden este."

Ez volt a bevezetés abba az őrült világba, ahol a következő két évtizedben éltem. Amellett, hogy saját karrieremet építettem, sikeres rádiós és televíziós műsorvezető voltam, időnként Elvissel turnéztam.

Nem csak a főnököm volt, hanem a legjobb barátom. Nászajándékba a feleségem meg én egy pár aranyozott kézifegyvert kaptunk tőle. Karácsonyra pedig egy vadonatúj Cadillac-kel állított be. Még mindig hordom azt az arany gyűrűt, amit a születésnapomra adott ajándékba.

Cserébe csak a barátságomat kérte. Azt hiszem, értékelte, hogy nekem bármit elmondhatott, hogy velem szabadon beszélhetett mindenről.

Reggelenként autóztunk egyet a városban, és gyakran bementünk a temetőbe beszélgetni, Elvis szerint akkoriban az volt az egyetlen nyugodt hely. Szeretett a temetkezési vállalkozókkal is beszélgetni éjjelt temetőlátogatásokról meg olyan hátborzongató témákról, mint a holttestek balzsamozása.

Fotó: Daily Mail
Fotó: Daily Mail

Elvis nagyon élvezte a nők társaságát is, és úgy tűnt, a fizikai intimitás nem a legfontosabb dolog neki. Tény az is, hogy az anyja mondta ki mindenben az utolsó szót, még a nőkkel kapcsolatban is. Az ő szava volt a törvény.

Vegasban elcsábított egy vörös hajú sztriptíz táncost, Tempest Stormot, csak azért, mert jó viszonyt ápolt a pénzes döntéshozókkal, ahogy ő hívta őket. A lánnyal feledhetetlen éjszakát töltött: a kutyája, egy pudli a szomszéd szobában ugatott egész este, és kaparta az ajtót, miközben szeretkeztek. Később, amikor újra összejöttek, Elvis megkérdezte: "Megvan még az az átkozott kis uszkár? "

"Graceland, a filmek, a lemezek, mind az anyámé voltak" - mondta Elvis nekem, amikor édesanyja meghalt. "Ez volt a mindene, és most már nem tudja élvezni." Hepatitisben halt meg 1958 augusztusában, csupán 46 éves volt.

Elvist az anyja halála nagyon megviselte. Többször találtam rá az anyja szobájában, az ágyán ült és sírt. Olyan gyengének látszott, hogy attól féltem, összeroppan.

Az anyja halála azért is viselte meg, mert behívták katonának, két évig kellett Németországban szolgálnia. Ott ismerte meg Priscilla Beaulieu-t, aki akkor még csak tizennégy éves volt, tíz évvel fiatalabb, mint Elvis. 1959-ben találkoztak. Amikor Elvis 1962 karácsonyán hozta haza először Graceland-be. Nyilvánvaló volt, hogy jobban szereti, mint bármelyik más nőt valaha. Ez azonban nem akadályozta meg abban, hogy más nőknek udvaroljon. Például a színésznőnek, a 22 éves káprázatos Ann-Margretnek, akivel a Viva Las Vegasban dolgozott együtt.

Fotó: Daily Mail
Fotó: Daily Mail

Elvis nem volt hű Priscillához a házasságkötésük után sem, és lányuk, Lisa Marie születését követően sem. Szörnyen magányosnak érezte magát, végül 1972-ben, öt év házasság után elváltak.

Elvis gyógyszereket szedett. Sokáig nem hittük el, hogy gyógyszerfüggő, hiszen hogyan lehetne egy ekkor a sztár, egy ilyen nagyszerű ember az? A gyógyszereket először gyomor- és bélrendszeri problémái miatt szedte, aztán rájuk kapott. Nem tudta leküzdeni a szörnyű kémiai függőséget. Végül elhízott, a fellépéseit kiszámíthatatlan viselkedése zavarta meg. Sokszor volt zavarodott, tántorgott, elfelejtette a szöveget. De nem volt hajlandó rehabilitáción részt venni. Ma már látom, hogy mi mindent tehettem volna érte, hogy jobb legyen az egészsége.

1977. augusztus 7-én láttam őt utoljára. Lánya kilencedik születésnapját ünnepelték, kibérelték a memphisi vidámparkot egy éjszakára. A dodgemben úgy ült, mint egy kisgyerek.

Kilenc nappal később pedig jött a hír, ami az egész világot sokkolta. Elvis 42 évesen szívrohamban elhunyt. A saját fürdőszobájában találták rá holtan.

Amikor meghallottam a hírt, imádkoztam, hogy csak szörnyű tévedés legyen. Gracelandbe mentem, amilyen gyorsan csak tudtam.

Bementem a hátsó ajtón keresztül, ahogyan már olyan sokszor. A szoba tele volt emberekkel, nagyon sokan sírtak. Egy szörnyű hang azonban kihallatszott a tömegből, az apjáé, Vernon Presleyé.

"Elvesztettük őt, George, elvesztettük őt," mondta a könnyein át. "Elvesztettük az én kedves, drága fiamat."

És akkor én is elkezdtem sírni.

Fordította: Nyemcsok Éva

Olvasóink írták

  • 1. boldiat 2010. augusztus 15. 19:05
    „Örökké a szivemben! -(”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kemény munka a mélységben

Kitartana a szén 2020-ig, mégis bezárnák az utolsó hazai mélyművelésű szénbányát Márkushegyen. Szalagokon utaztunk 500 méter mélyre, láttuk, ahogy új vágatot vájnak a Föld gyomrába. Tovább olvasom