Délmagyar logó

2017. 09. 24. vasárnap - Gellért, Mercédesz 12°C | 18°C Még több cikk.

Emberi betegségekhez köthető vírusokat találtak denevérekben

Több tucat új vírusfajra bukkantak denevéreket tanulmányozó kutatók: a vírusok egy olyan családba tartoznak, amelynek ismert tagjai emberi betegségeket, például kanyarót vagy mumpszot okoznak.

Hatvanhat új faját találták meg a paramyxovírusoknak denevérekben a Bonni Egyetem kutatói, akik egyúttal mindenkit óvnak attól, hogy közvetlen kontaktusba kerüljön a szárnyas emlősökkel, amelyek gyakran látogatnak be a városokba is.

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy az újonnan felfedezett vírusok bármelyike veszélyeztetné az embert, vagy akár csak átlépne rá, ám a szakértők indokoltnak tartják az óvatosságot.

Christian Drosten virológus és nemzetközi kutatócsoportja matematikai modellezést használt a vadon élő állatok között terjedő paramyxovírusok eredetének nyomon követésére. A Nature Communication című folyóiratban közzétett tanulmányuk szerint legnagyobb valószínűsége annak van, hogy a denevérek az ősi hordozói ezeknek a vírusoknak, róluk kerülhettek át más állatokra.

"Ismerjük most már a forrást, azt a pontot, ahonnan a vírusok elindultak" - szögezte le Drosten.

A 66 új vírusfajjal lényegében megduplázódott a paramyxovírusok családjának genetikai tartománya - tette hozzá, utalva a vírusok nagy diverzitására.

Az eredményeknek járványügyi szempontból is nagy jelentőségük van. "Ha azt akarjuk vizsgálni, hogy hol lesz a legközelebbi járványkitörés, milyen lesz a lefolyása, akkor a hordozót, a vírus forrását kell felkutatnunk" - magyarázta a virológus.

Korábban több esetben gondolták úgy, hogy nincs eredeti hordozója egy-egy víruscsaládnak, a mostani megállapítások azonban arra utalnak, hogy valójában van, csak nem tudtak róla a szakemberek. Drosten szerint ez azt jelenti, hogy érdemes újragondolni a vakcinálási kampányokkal kapcsolatos elképzeléseket.

Az emberi betegségeket okozó vírusokon túl három olyan vírusfaj is tagja az említett víruscsaládnak, amelyek a szarvasmarháknál okoznak megbetegedést, az egyik például a marhavészt. De a család tagja a halálos Hendra-vírus és a Nipah-vírus is, amelyek először a haszonállatokat fertőzik meg, majd átjuthatnak az emberre is.

Mivel a denevérek természetes élőhelye egyre inkább beszűkült, különösen Afrikában, az állatok bekerültek a városi területekre is. "Ott ülnek a nagyvárosokban, és tudjuk, hogy ürülékük tele van vírusokkal. Ez lehet az egyik oka, hogy mind több járványt észlelünk, amelyeket új vírusok okoznak" - figyelmeztetett a virológus. Hangsúlyozta azonban, hogy kivitelezhetetlen lenne, egyúttal butaság is, ha megpróbálnák kiirtani a denevéreket, mert a szúnyogokat pusztító és beporzást is végző állatok az ember segítségére vannak.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Egykerekes jármű: 40-nel is képes lesz menni

György Vince feltaláló legújabb találmánya egy egykerekű járgány, amit a Hősök terén tesztelt. A… Tovább olvasom