Délmagyar logó

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 4°C

Falevelekben talált aranyrészecskék segíthetnek a lelőhelyek felderítésében

Eukaliptusz levelekben talált aranyrészecskék révén új technológia dolgozható ki az értékes fém lelőhelyeinek feltárására – derül ki egy ausztrál tanulmányból.
A iparággal foglalkozó World Gold Council piacfejlesztő szervezet szerint mintegy 174 ezer tonnára becsülik az emberiség kezdete óta összesen kibányászott arany mennyiségét.

Az Amerikai Földtani Társaság legutóbbi adatai 2011 januárjában 51 ezer tonnára becsülték az aranybányák készleteit. Évente 2500 tonna alatti mennyiséget bányásznak a nemesfémből.

Az arany minden korábbinál értékesebb fém: az ára 2000 decembere és 2013 márciusa között 482 százalékkal emelkedett. Az ékszergyártás egyik fő alapanyagaként ismert, de befektetésként is értékes nemesfémből egyre többet használ az ipar is (orvosi készülékekhez, telefonokhoz, hordozható számítógépekhez).

Márpedig az elmúlt tíz évben 45 százalékkal csökkentek a felfedezett új lelőhelyek – mutatott rá Melvyn Lintern, az ausztráliai Kensingtonban működő Nemzetközösségi Tudományos és Ipari Kutató Szervezet (CSIRO) munkatársa vezette kutatócsoport. A kutató a Nature Communications című szakfolyóiratban azt írt: a növényeknek az ásványi anyagok felszívásával kapcsolatos képességei (biogeokémia) révén új módszereket lehet kidolgozni az új lelőhelyek feltárására.


Arra nincsen megdönthetetlen bizonyíték, hogy az aranyat valóban a lelőhelyeken lévő növények szívják fel: a növényekben ugyanis nagyon alacsony koncentrációkat mérnek, és nem zárható ki, hogy az aranyport a szél sodorta az adott helyre.

Melvyn Lintern csapata kutatásait egy ausztráliai helyszínen, a Freddo aranylelőhelyen végezte, ahol az arany 35 méter mélyen található. A lelőhely fölött 10 méternél magasabb eukaliptuszfák nőnek.

A kutatók röntgenes képalkotó módszerrel azonosították a fák leveleiben, ágaiban és kérgében lévő természetes aranyrészecskéket. Arra a következtetésre jutottak, hogy a gyökerek a szárazság közepette nedvesség után kutatva 35 méter mélyen szívják fel az aranyat.

A legmagasabb koncentrációt a levelekben találták. "Az arany valószínűleg mérgező a növényekre, ezért a külső részekbe (levelek), illetve a sejteken belül megfelelő övezetekbe szállítják, hogy csökkentsék a kártékony biokémiai hatását" – fejtették ki a kutatók.

Az éghajlat, a növényzet és a földalatti aranykészletek között a tudósok által most feltárt kapcsolat meghatározó szerepet játszhat az új feltárási módszerek kidolgozásában.

A kutatók szerint az arany biogeokémiai felszívódása révén a jövőben "egy olyan új technikában is bízni lehet, amellyel szemben a feltárással foglalkozó szakemberek eddig tartózkodóak voltak".
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Amazónia esőerdőinek kipusztulását is okozhatja a globális felmelegedés

Amazóniában az utóbbi harminc év alatt mintegy három héttel hosszabbodott meg a csapadékmentes… Tovább olvasom