Délmagyar logó

2017. 12. 11. hétfő - Árpád -1°C | 13°C Még több cikk.

Felfedi keletkezése titkát az antarktiszi Alpok

Az Alpokhoz hasonló nagyságú hegylánc és a kelet-afrikai Nagy-hasadékvölgyhöz méltó, 2500 kilométeres völgy, mindez több kilométer vastag jég alatt: nemzetközi kutatócsoport megfejtette az Antarktiszon rejtőző geológiai kincsek keletkezésének titkát.
A Kanada-méretű kelet-antarktiszi jégpajzs, amely a földkéreg egytizedét fedi el, továbbra is bolygónk egyik legrejtélyesebb területe. Geológusok nemrégiben feltárták: annak ellenére, hogy a távoli múltban szomszédos volt Ausztráliával, az Antarktisz korántsem sík: mély völgyek barázdálják és magas hegyek csipkézik. A jég alatti legnagyobb hegyvonulat, a Gamburcev-hegylánc méretében és felszínében az Alpokhoz hasonlítható: csúcsai elérik a 2700 métert és 1200 kilométer hosszan húzódik. A tengerszint feletti magassága és a meredek domborzata a "fiatal hegységek" sajátossága, és elvileg összeegyeztethetetlen az Antarktisz létrejöttének ősi történetével.

A Nature című brit tudományos folyóirat csütörtökön megjelent számában közzétett tanulmányban a brit Antarktisz-kutató intézet (British Antarctic Survey, BAS) tudósai megfejtették a titkot, amellyel a tudósok a Gamburcev-hegység 1958-as felfedezése óta hiába próbálkoznak.

"A kelet-antarktiszi hasadékvölgy hasonló a világ egyik geológiai csodájához, a kelet-afrikai Nagy-hasadékvölgyhöz" – hangsúlyozta Fausto Ferraccioli, a kutatás vezetője. "Ez adja a kirakós játék hiányzó darabját, amelynek segítségével megmagyarázható a jég alatti Gamburcev-hegység" – tette hozzá.

A "hiányzó darab" a jég alatt három kilométernyire található, és körülbelül egymilliárd éves, jóval régebbi annál az időszaknál, amikor a növények és az állatok elkezdtek fejlődni a szárazföldön.

Abban az időben több kontinens és mikrokontinens ütközött egymással, összetörve a Gamburcevet alkotó ősi sziklákat: a következmény egy igen széles (több mint 70 kilométeres) földkéreg lett, amely mélyebben húzódik, mint a hegyvonulat. Idővel az eredeti hegyeket lekoptatták az elemek, de megkímélték a sűrű és hideg "gyökerüket". 250 millió éve, majd 150 millió éve ismét egymást követő kőzethasadások szó szerint darabokra tépték a földkérget és magas és beékelődött völgyek jöttek létre, pontosan úgy, mint a Nagy-hasadékvölgyben. A folyók és a gleccserek csak jóval később, 34-14 millió éve vájták ki a hasadékokban a fennsíkokat, a Gamburcev jelenlegi látványos formáját kialakítva, amelyet az eróziótól megvédett a vastag jégréteg.

"A kutatás következő szakaszában csapatot állítanak össze, hogy átfúrja a jeget és - első ízben – kőzetmintát vegyen a Gamburcevből. Bármilyen meglepő is, a Holdról vannak mintáink, de ebből a hegységből nincsenek" – mondta el Robin Bell, az amerikai Columbia Egyetem geológusa, aki szintén részt vett a kutatásban.

Az Antarktisz jegének elemzése pontos adatokat szolgáltathat az éghajlat és a légkör múltbeli alakulásáról is.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Mérgezés okozta Jane Austen halálát?

Világszerte kevés szerző örvend akkora tiszteletnek és népszerűségnek, mint Jane Austen, akiről a… Tovább olvasom