Délmagyar logó

2017. 06. 26. hétfő - János, Pál 20°C | 31°C Még több cikk.

Földrengés nyomán alakulhatott ki a torinói leplen lévő lenyomat

Egy Kr. u. 33-ban Jeruzsálemet megrázó földrengés állhat a Jézus halotti leplének tartott torinói leplen lévő lenyomat kialakulásában - véli egy olasz kutatócsoport.
A Torinói Műszaki Egyetem kutatócsoportja Alberto Carpinteri vezetésével mechanikai és kémia kísérletei nyomán állt elő azzal a feltételezéssel, hogy a Jeruzsálem jelenlegi óvárosának területén pusztított, Richter-skála szerinti 8,2 erősségű földrengés okozta neutronsugárzás idézte elő a leplen a jellegzetes lenyomatot, és ez vezette félre a kutatókat 1988-ban, amikor szénizotópos kormeghatározással 1260 körülire tették a lepel származásának időpontját. Tanulmányukat a Meccanica szakfolyóiratban tették közzé.

A torinói leplet nagy érdeklődés övezi azóta, hogy 1898-ban Secondo Pia torinói ügyvéd, amatőr fotográfus elkészítette róla az első fotókat. Azóta próbálták a szakemberek kideríteni, hogy valóban Názáreti Jézus halotti leple-e, mely korból származik, hogyan keletkezhetett a férfi testhez hasonló lenyomat rajta. Az 1988-ban elvégzett szénizotópos kormeghatározás nyomán svájci, brit és amerikai kutatók egymástól függetlenül arra az eredményre jutottak, hogy a lepel a középkorból, feltehetően az 1260 és 1390 közötti időszakból származik.

A 4,36 méter hosszú és 1,1 méter széles lenvásznon egy körülbelül 1,75 méter magas, szakállas férfi testének lenyomata látható, akit láthatóan megkínoztak: erre utalnak a fején, a kezén és a lábfején található sérülések, valamint egy szúrt seb a szív tájékán.


Más vizsgálatok szerint a lepel jóval idősebb lehet és a szénizotópos kormeghatározás hibás, mondván, a neutronsugárzás és annak kölcsönhatása más atomokkal új szénizotópokat hoz létre.

Ennek a neutronsugárzásnak az eredetére eddig senki nem talált magyarázatot. Carpinteri kutatócsoportja szerint a neutron-kibocsátásnak a forrásai azok a lökéshullámok, amelyek a földrengésekkor a földkéregben felgyülemlett energia felszabadulásakor keletkeznek. Feltételezésüket az úgynevezett piezonukleáris effektus kutatása nyomán kapott eredményeikre alapozták. (Ezt úgy szimulálták, hogy nagyon törékeny kőzetet zúztak össze.) Ebben a folyamatban gammakibocsátás nélkül keletkeznek neutronok.

A szakemberek szerint a Kr.u. 33-ban - nagyjából abban az időben, amikor Jézus élt - pusztított, Richter-skála szerint 8,2 erősségű földrengés elég erős lehetett, hogy a neutron-kibocsátás kölcsönhatásba lépjen a nitrogénatommal, elindítva olyan kémiai reakciót, amely a jellegzetes képet alkotta. Másrészt ez a kölcsönhatás okozhatta azt is, hogy a lenszálakon a 14-es szénizotóp emelkedett szintjét találták az 1988-as vizsgálatokon.

"Lehetségesnek hisszük azt, hogy a földrengések által fellépő neutronsugárzás idézhette elő a kép kialakulását a lepel lenrostjain és ez okozhatta a rossz szénizotópos meghatározást is" - idézte Carpinteri közleményét a ScienceDaily tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Csillagokkal teli galaxist fedeztek fel az univerzum ˝gyermekkorából˝

Az Abell 2744äY1 nevű galaxis körülbelül 30-szor kisebb, mint a Földnek is otthont adó… Tovább olvasom