Délmagyar logó

2017. 10. 23. hétfő - Gyöngyi 10°C | 16°C Még több cikk.

Franciaország az elnökválasztás küszöbén: Sarkozynek költöznie kellene?

Finiséhez közeledik a francia választási kampány. Szénási Éva, az SZTE JGYPK Alkalmazott Humántudományi Intézet Alkalmazott Társadalomismereti Tanszék főiskolai tanára írásában azt találgatja, Sarkozyn és Hollande-én kívül lehet-e bárkinek komoly esélye.
A köztársaságielnök-választás első fordulójára április 22-én, a második fordulóra – amelyben már csak a két legtöbb szavazatot kapott jelölt vesz részt – május 6-án kerül sor, majd júniusban következnek az országgyűlési választások. A fő kérdés pedig az, hogy sikerül-e a legnagyobb konzervatív párt jelöltjének, Nicolas Sarkozynek újabb öt évre beköltöznie az Elysée palotába, vagy François Hollande személyében tizenhét év után újra szocialista elnöke lesz Franciaországnak.

Még el sem kezdődött a választás, máris hatalmas vitát váltott ki az a liberális baloldali Libération lapban április 19-én megjelent információ, miszerint az újság vasárnap az összes szavazófülke bezárása előtt másfél órával, már 18.30-tól lehetségesnek tartja az előzetes adatok közzétételét, „ha a jelöltek közötti százalékos eltérés egyértelmű és a források megbízhatóak" – jelentette be az újság igazgatója, Nicolas Demorand.

Franciaország köztársasági elnököt választ. Sarkozy vagy Hollande? Esetleg tévedésből valaki más? Fotó: a wikipedia francia oldala (galéria)
A közlés kockázatos és törvénybe ütköző, sőt a választások megismétlését is maga után vonhatja, mondja az egyik oldal; a Facebookok és Twitterek világában túlhaladott álláspont a kampánycsend végének megvárása, a választópolgárok külföldi hírforrásokból (elsősorban belga és svájci) is értesülhetnek az eredményekről, hangoztatja másik. Az elnökjelöltek véleménye is megoszlik a kérdésben, Sarkozy nem talál benne kivetnivalót, Hollande viszont a törvény tiszteletben tartása mellett foglalt állást. Ezt tette a párizsi Ügyészi Hivatal is, amely felhívta a figyelmet, hogy bármiféle közvéleménykutatási eredmény publikálása, bármilyen formában történő terjesztése tilos és jogi következményeket von maga után.

Az elnökválasztáson induló tíz (!) jelölt közül a két legesélyesebb továbbjutó a második fordulóba a két nagy párt elnökjelöltje Nicolas Sarkozy, a 2002-ben Jacques Chirac által alapított jobbközép UMP (Union pour un mouvement populaire, Népi Mozgalomért Unió) és François Hollande a PS (Parti socialiste, Szocialista Párt) jelöltje. Sarkozy a pénzügyi összeomlással riogat Hollande megválasztása esetén, Hollande pedig az ország leminősítését, a tripla A besorolás elvesztését hányja Sarkozy szemére. Az erős Franciaországot hirdető Sarkozy takarékossági programja a pénzügyi tranzakciós adók növelését, az egészségügyi és szociális kiadások visszafogását, a köztisztviselői kar karcsúsítását tartalmazza. Amennyiben kevesebb szavazatot kapna mint szocialista ellenfele, először fordulna elő az V. Köztársaság történetében, hogy egy újraválasztásáért harcba szálló elnök már az első fordulóban alulmaradna kihívójával szemben.

Az itt az idő a változásra! szlogennel kampányoló Hollande a közép és kisvállalkozások anyagi helyzetének erősítését célozza, és mint többször utalt rá, a prioritások között kezelné az oktatás kérdését: hatvanezer új tanári állást hirdetett meg programjában. Nagy és nemcsak pozitív visszhangot váltott viszont ki az a terve, hogy a kiemelkedően magas, egy millió euró feletti jövedelmeket 75 százalékos adóval kívánja sújtani. Bár az utóbbi napok Sarkozy némileg emelkedő népszerűségét hozták (25–28 százalékon áll), még a konzervatív Figaro is elismeri, hogy 26–30 százalékkal már az első fordulóban is Hollande vezeti a közvéleménykutató intézetek többségének listáját. A helyzet érdekességéhez tartozik, hogy Sarkozy személye a korábbi köztársasági elnök, Jacques Chirac családját is megosztja: Chirac Hollande-ot támogatja, míg felesége Bernadette Sarkozy mellett készül leteszi a voksát.

Franciaország köztársasági elnököt választ. Sarkozy vagy Hollande? Esetleg tévedésből valaki más? Fotó: a wikipedia francia oldala (galéria)

A nagy harc a harmadik helyért a két radikális párt jelöltjei között zajlik. A szélsőjobb FN (Front national, Nemzeti Front) vezetője Marine Le Pen populista programja a választópolgárok közel 14–17 százalékát tudhatja maga mögött. Célja azonban ennél nagyratörőbb, a szavazatok 20 százalékát szeretné megszerezni. Egyszerre ostorozza a jobb- és a baloldali jelölteket: győzelmük esetén Görögországéhoz hasonló összeomlással riogat. Programjában pedig az eurozónából való kilépést, luxustermékek megadóztatását hirdeti. Elsősorban azok szavazatára számít, akik „Franciaország monetáris, területi és identitásbeli szuverenitásának visszaszerzése" mellett állnak. Mint a Figarónak adott interjúban kifejtette, egy Sarkozy–Hollande párbaj esetén nem ad utasítást arra, hogy hívei a második fordulóban kire szavazzanak. Az igazi törésvonal ugyanis véleménye szerint nem a jobb és baloldal, hanem azok között húzódik, akik Európában hisznek és azok között, akik a nemzetben gondolkodnak. Elgondolkodtató, hogy a 18–24 éves korosztálynál a párt népszerűsége megelőzi a két legesélyesebb jelöltét.

Franciaország köztársasági elnököt választ. Sarkozy vagy Hollande? Esetleg tévedésből valaki más? Fotó: a wikipedia francia oldala (galéria)
Az idei választások „meglepetésembere" a baloldali radikális tömörülés, a több kisebb pártot (többek között a kommunista pártot is) magába foglaló FG (Front de Gauche, Baloldali Front) elnökjelöltje, a Szocialista Pártból 2008-ban kilépett Jean-Luc Mélenchon. A populizmust szintén nem nélkülöző programjában a harmincöt órás munkahét mellett bruttó 1700 (!) eurós minimálbért, az orvosi ellátások 100 százalékos térítését és a nagyvállalatok (EDF, GDF-Suez, Total) államosítását ígéri, és mindezt az évi 360 ezer euró feletti jövedelmek 100 százalékos megadóztatásából fedezné. A jól kommunikáló Mélenchon csak néhány százalékponttal marad el a radikális jobboldal képviselőjétől, az előrejelzések 13–15,5 százalékot jósolnak neki. Választóbázisa pedig komoly szavazói tartalékot jelent a második fordulóban a szocialista jelölt számára.

Franciaország köztársasági elnököt választ. Sarkozy vagy Hollande? Esetleg tévedésből valaki más? Fotó: a wikipedia francia oldala (galéria)
A 2007-es választások harmadik helyezettje, a MoDem (Mouvement démocrate, Demokrata Mozgalom) elnökjelöltje, François Bayrou a felmérések szerint csak az ötödik pozíciót foglalja el. A MoDem olyan centrumpártként kíván fellépni, amely a klasszikus francia bal- és jobboldali törésvonalon és kétpólusú pártszisztémán felülemelkedve, széles bázisra épülő centrumszövetség létrehozását célozza. Egy stabil centrumtöbbség létrehozását szorgalmazza, amely véleménye szerint egyfelől csökkentené a radikális pártok befolyását, másfelől elősegítené a válságból való kilábalást. A probléma az, hogy e centrumnak sem politikai elitje, sem választói bázisa nem egységes. A politikai függetlenségét hirdető Bayrou, személy szerint, inkább Hollande-hoz áll közelebb, szavazóinak voksai pedig a második fordulóban megoszlanak a két nagy párt jelöltje között.

Franciaország köztársasági elnököt választ. Sarkozy vagy Hollande? Esetleg tévedésből valaki más? Fotó: a wikipedia francia oldala (galéria)
Való igaz, hogy Nicolas Sarkozy második fordulós tartalékai csekélyebbek, mint szocialista ellenlábasáé. Ezért kampányának irányítói előszeretettel hangoztatják, hogy a Marine Le Penre leadott szavazatok valójában Hollande győzelmét szolgálják, a „hasznos" szavazatokat Sarkozyre érdemes leadni. A nagy küzdő hírében álló leköszönő köztársasági elnök és csapata azonban kevésbé hisz a közvélemény kutatásoknak és bízik a meglepetésben. Véleményük szerint nem a közvélemény kutatásokat, hanem a választásokat kell megnyerni. Ám erre most, legalább is a felmérések szerint, kevés az esélye.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A Mount Everesten vizsgálják tudósok a hegymászók szívét

A Mount Everesten vizsgálják amerikai tudósok a hegymászók szívét, hogy fejlesszék a szív- és… Tovább olvasom