Délmagyar logó

2017. 03. 24. péntek - Gábor, Karina 10°C | 21°C Még több cikk.

Háború - Putyin céljai világosak

Mára a szakértők és a nemzetközi közvélemény szerint is egyértelmű, hogy Ukrajna háborúban áll Oroszországgal. Hiába mond Putyin mást, hiába fogja a szakadárokra, már nem lehet tovább hazudni a helyzetről. Tegnap délután megegyezés született: elkezdődött a tűzszünet.
Orosz katonák harcolnak Ukrajna területén – ez immár nem kérdés. Nincs több kibúvó, nincs több mellébeszélés, a NATO műholdfelvételekkel tudja bizonyítani a behatolást, de a lezajlott fogolycserék és az ukrán járőrhajó kilövése is csak még világosabbá tette a helyzetet.

Az oroszok már Ukrajnában vannak

– A legutóbbi események egyértelművé tették, hogy államközi konfliktusról van szó. Ukrajna és Oroszország háborúban áll. Orosz reguláris erők harcolnak Ukrajnában. Ezt több dolog is bizonyítja. Az ukránok orosz katonákat fogtak el saját területükön, ami után fogolycserére is sor került, és az elfogott foglyokért Oroszország adott át ukránokat, nem a szakadárok. A NATO számos műholdfelvételt publikált, amelyen orosz páncélosok, nehéztüzérség, műszaki és logisztikai eszközök láthatók Ukrajna területén. Néhány napja Mariupolnál az orosz tüzérség a tengeren lőtt szét egy ukrán határőr-járőr hajót. Az eddig is biztos volt, hogy támogatják a szakadárokat, és különböző orosz önkéntesek is harcoltak az országban, de ma már a reguláris haderő, a sorállomány egy része is Ukrajnában van – elemzi az aktuális helyzetet Rácz András külügyi szakértő. Mára tehát a világ számára sem kérdés többé, hogy mi történik. A NATO is komoly intézkedéseket tervez, de lépnie kell az EU-nak és az USA-nak is. Azt azonban, hogy pontosan mi következik, egyelőre csak megtippelni lehet.

Kislányát tartja karján egy ukrán önkéntes, mielőtt a kelet-ukrajnai frontra indul Kijevből. Fotó: MTI/AP/Efrem Lukackij
Kislányát tartja karján egy ukrán önkéntes, mielőtt a kelet-ukrajnai frontra indul Kijevből.
Fotó: MTI/AP/Efrem Lukackij

Szankciók, szankciók, szankciók

Egy biztos: Ukrajna nem NATO-tag, így senki sem fog háborúba menni érte. Obama is kimondta, hogy nem küld amerikai csapatokat, de ettől még fegyvert és felszerelést kaphat Ukrajna – avat be a szakértő. – A rubel már olyan gyenge a dollárral szemben, mint még sosem. Ez azt jelenti, hogy minden egyes orosz ember pénze – nyugdíja, megtakarítása – egyre kevesebbet ér. Az eddigi szankciók miatt drágábbá vált az orosz államadósság finanszírozása, sorozatban már a hatodik kötvénykibocsátást mondják le. Ezek rábírhatják az orosz politikai vezetést arra, hogy valami kompromisszumot kössenek – folytatja Rácz András. De vajon mit akar Putyin?

Titokban temetik el a halottakat

Titokban temetik el azokat az orosz katonákat, akik ukrán területen haltak meg, tudjuk meg Rácz Andrástól. – Az orosz közvélemény számára a legutóbbi időkig nem volt világos, hogy mi történik, hiszen a saját médiájuk nem erről számol be. Sokaknak még ma sem az. A Kreml hivatalos álláspontja szerint Oroszország nem része a konfliktusnak, nincsenek orosz katonák ukrán területen. Társadalmilag roppant érzékeny kérdés, hogy meghalnak a sorkatonák külföldön, ráadásul úgy, hogy a halotti anyakönyvi kivonatokra okként baleset és betegség kerül. Úgy gondolom, hogy az orosz társadalomban komoly tiltakozáspotenciál van, ha a háború sokáig folytatódik. Nyilván megdönteni nem fogják Putyint, de láttunk már százezres tüntetéseket. Van egy szervezet, ami azzal foglalkozik, hogy képviselje a sorkatonák érdekeit. Azok a szülők, akiknek a gyerekeit elvitték Ukrajnába, folyamatosan tájékoztatják ezt a szervezetet. Ők azt mondják, hogy már 500-nál is több kiskatona van odaát, a NATO pedig ezerről beszél – mondja a külügyi szakértő.

Ők szóltak...

– A háború csak eszköz, a politikai célt kell feltárni. Az oroszok egyébként általában elég nyíltan kimondják a céljaikat. Sokszor évekig hallgatjuk, hogy valamit nem tűrnek el, majd meglepődünk, amikor tényleg lépnek – válaszol a szakértő. A célokat most sem fedi homály, tudjuk meg. Egyik, hogy Ukrajna semmiképpen se legyen a NATO tagja. Másik, hogy ne váljon erős, egységes állammá. Az ukrán hatalom jogilag erősen központosított, de ez valójában sosem működött jól, az oroszok azt követelnék, hogy az ország alakuljon át valamiféle föderálisabb vagy decentralizáltabb formává. Harmadik, hogy olyan hatalom irányítsa Ukrajnát, ami figyelembe veszi az országban élő tízmillió orosz érdekeit. Utóbbinak a pontos részletei tisztázatlanok, de nyugodtan ki lehet mondani, hogy el akarják érni az ukrajnai orosz lakosság érdekeinek jogilag erősen biztosított, lehetőleg alkotmányos képviseletét. Cél még, ami kapcsolatban áll a harmadik ponttal, az ukrajnai szélsőséges nacionalisták visszaszorítása is. Őket sokan becsülik alá, de ha nincsenek is rengetegen, nagyon kemények. Az elnökválasztáson olyan 2 százalék körül szavaztak rájuk, de a Majdanon láttuk, hogy mire képesek. Ez egy felfoghatatlanul kemény társaság, és távol kell tartani őket a hatalomtól – magyarázza Rácz András.

Nincs katonai megoldás

Egy biztos, Oroszország általában nem enged könnyen az elvárásaiból, azt pedig nem lehet tudni, hogyan reagálna még komolyabb szankciókra. De mit tehetne a Nyugat, ha a háborús helyzet fennmaradna? – Azzal, hogy a konfliktus immár nyílt háborúvá vált, a Nyugat lehetőségei is leszűkültek. Bizonyos szempontból egyszerűsödött a helyzet. Csak katonai megoldás nincs. Augusztus elejéig úgy tűnt, hogy az ukrán hadsereg lendületben van, és legyőzi a szeparatistákat. Ezen az orosz beavatkozás változtatott, innentől kezdve Ukrajna katonailag nem győzhet – összegez a szakértő. – Az egyik lehetőség az volna, hogy becsukjuk a szemünket, és hagyjuk Ukrajnát elvérezni. Gyenge szankciókat hozunk, mert nekünk nem kell Ukrajna, és magukra hagyjuk őket. Így Oroszország megsemmisítené az ukrán hadsereget, és rákényszerítené a saját akaratát Kijevre. A másik lehetőség, hogy segítenénk az ukránoknak ellenállni: fegyvert adnánk nekik, és amíg ők a fronton lassítják az orosz előrenyomulást, addig a szankciókkal megroppantanánk az orosz gazdaságot – szögezi le, és hozzáteszi, nagyon aggasztó a trend, hogy Oroszország katonai eszközökkel kezdett konfliktusokat megoldani.

Vlagyimir Putyin orosz elnök kitart mellette, hogy nincsenek orosz katonák Ukrajnában. Fotó: MTI/EPA/Pool/Alekszandr Zemljanyicsenko
Vlagyimir Putyin orosz elnök kitart mellette, hogy nincsenek orosz katonák Ukrajnában.
Fotó: MTI/EPA/Pool/Alekszandr Zemljanyicsenko

Ki lesz a következő?

– Ez nem most kezdődött, 2008-ban két területet szakítottak ki Grúziából, 2014 tavaszán elvették a Krímet, 2014 őszén, most Kelet-Ukrajnában dúl háború. Ki lesz a következő? A semleges finnek, a semleges moldávok, újra Grúzia, a balti államok? Utóbbiak elvben NATO-tagok, de léteznek becslések arra, hogy alig néhány óráig tudnák csak feltartani az oroszokat. Ürügyet mindig lehet találni. Ezért tervezi a NATO nagy bázisok telepítését a Baltikumba – világít rá Rácz András.

De vajon kinek a segítségére számíthatna Ukrajna leginkább? Elsősorban az USA-ra, kapjuk meg a választ. Az Egyesült Államok gyorsabban, hatékonyabban tud cselekedni, és kevésbé függ az oroszoktól, mint az EU. Ha ők hoznak szankciókat, az nekik kevésbé fáj: sekélyebbek a kereskedelmi kapcsolatok, kevesebbet veszítenek. Az EU oldaláról látni kell, hogy nincs csodafegyver, nincs olyan eszközünk, ami csak az oroszoknak fájna. Nekünk is fel kellene vállalni veszteségeket, de a tét már nem az, hogy tudjuk-e növelni fél százalékkal a magyar borexportot. Ha Oroszország el tudja vinni szárazon, hogy katonailag megszáll egy államot, akkor tényleg adott a kérdés, hogy ki lesz a következő. Ezért kell mindenképpen megállítani. A szeptember rendkívül véres hónap lesz, ha a tűzszünet nem lesz hosszú életű – fejezi be Rácz András.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nem az emberi jelenlét miatt fakulnak az Altamira-barlang freskói

A szakemberek szerint az emberi jelenlét ebben a formában alig befolyásolja a barlang környezeti… Tovább olvasom