Délmagyar logó

2018. 10. 17. szerda - Hedvig 9°C | 23°C Még több cikk.

Halloween, mindenszentek, halottak napja - Ön tudja, mikor mit ünnepelünk?

Halloween, mindenszentek, halottak napja - Ön tudja, mikor mit ünnepelünk?
Sokan összekeverik a mindenszentek napját a halottak napjával, pedig egyháztanilag nagyon is eltérő ünnepekről van szó. Ehhez jön az angolszász kultúrából eredő, egyre nagyobb teret hódító Halloween, ami kelta hagyományokra épül. 3 különböző ünnep, három különböző nap.
A katolikus keresztény világban mindenszentek november 1-je, az üdvözült lelkek emléknapja, míg a halottak napja keresztény ünnep az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert hívekért, amelyet november 2-án ünnepelnek. Az ősi kelta hagyományokból kialakult Halloween mindkét ünnepet megelőzi: az angolszász országokban népszerű ünnepet október 31-én éjszaka tartják.

Halloween - a boszorkányok, kísértetek és démonok ünnepe

A mára többnyire Amerikában népszerű, de az angolszász területeken is egyre nagyobb teret hódító ünnep őse a pogány kelta boszorkányok, kísértetek és démonok ünnepe, a samhain volt október 31-én, amely a druidák istenéből ered. Úgy tartották, hogy ez az óév utolsó napja, amikor a túlvilág és az evilág között eltűnnek a határok, és a holtak az élők között járhatnak. A Wikipédia szerint a Halloweenban idővel összemosódott a samhain, a római Pomona, a gyümölcsfák és kertek istennőjének ünnepe; a Parentalia, a holtak tiszteletének szánt nap; valamint a Lemuralia az ördögűzési rítusok napja.

Maga az elnevezés elnevezés valamikor a 16. századból ered: a kelták a mindenszentek előtti éjszakát All Hallows Even(ing) (Minden Szentek Estéje) nevezték, amit a skótok egyszerűen Halloweenre rövidítettek.

A jelképek, így a töklámpás is pogány eredetűek: a samhain idején a tűz és a máglya mind arra szolgált, hogy elijesszék az ártó szellemeket és a holtakat. A hagyomány szerint a halottak, mielőtt a túlvilágra távoznak, ellenségeiken még bosszút állhatnak. Az emberek, hogy ne ismerjék fel őket, maszkokat és jelmezeket kezdtek hordani. Később a tűz funkciója átértékelődött, és úgy tartották számon, mint ami utat mutat a halottak szellemeinek.

A töklámpásról több legenda is kering. A legelterjedtebb az angolszász országokban Jack O'Lantern legendája, aki egy részeges kovács volt, és megviccelte az ördögöt (hogy hogyan, erről több eltérő legenda is született). Jacket halála után az ördög nem akarta a pokolba engedni, de a mennybe se mehetett italozós élete miatt, így a lelke a két világ közé szorult. Az ördögtől kért egy lámpást, hogy bolyongása alatt legalább az utat lássa.

A Halloween tehát, bár nevében a Mindenszentekre utal, valójában nagyon is pogány ünnep.

Mindenszentek - az üdvözült lelkek ünnepe

A katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja először 741-ben, III. Gergely pápa idején jelent meg, mint a megemlékezés napja. A még élők a "küzdő egyházat", a már meghalt és tisztítótűzben bűnhődők a "szenvedő egyházat", az üdvözültek pedig a "diadalmas egyházat" képviselik.

A kereszténység elterjedésekor az őskeresztény gyakorlat az volt, hogy a Biblia kijelentéseivel ellentétes ünnepeket nem fogadtak el, így lehetőség szerint a keresztény szokásokat a pogány ünnepekhez igazították azok elsorvasztása helyett: például a mindenszentek ünnepét a kelta újévhez. IV. Gergely pápa helyezte november 1-jére a szentek ünnepét a 835-ben. Ebből később november 1-je lett.

A reformátusoknál nem egyházi ünnep sem a halottak napja, sem a mindenszentek, mert helytelennek ítélik a katolikus halotti kultuszt, és a katolikus szenteket sem ismerik el. Az evangélikusok megtartják a Halottak napját, de a Mindenszentek ünnepét nem, bár elismerik a szentek létezését

- írja a Wikipédia.

Halottak napja - örök élet és feltámadás

Keresztény ünnep az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert, a tisztítótűzben lévő hívekért a Mindenszentek november 1-i főünnepét követő ünnepnapon. Szent Odiló clunyi bencés apát 998-ban vezette be emléknapként, de később a renden kívül is ünnepnappá vált, és a 14. század elejétől a katolikus egyház egésze átvette.
Fotó: Karnok Csaba
Fotó: Karnok Csaba

A Wikipédia szerint a halottak napján mondott imádság a Halottak olvasója, amely öt tizedből áll, Jézus öt sebének emlékezetére. Az elhunyt szeretteinkről való megemlékezés, az értük való közbenjárás a purgatórium (tisztítótűz) beli szenvedéseik enyhítésére katolikus hittételen alapul. Vigasztalást nyújt a hátramaradottaknak, hogy így tehetnek valamit elköltözött szeretteikért imával, vezekléssel, szentmisével. A halottak napi gyászmisék az örök életről és a feltámadásról szólnak.
Nemcsak a katolikus hívek ünnepe, hanem a reformáció több felekezete is elfogadta: az evangélikusok és az unitáriusok hivatalosan is elismerték, előbbi a mindenszentek ünnepét is és a halottak napját is megtartják, ugyanabban az időpontban, mint a római katolikusok, bár nem tartozik a fő ünnepek közé. A reformátusok csak szokásjog alapján, a templomon kívül emlékeznek meg az elhunytakról. Az ortodox kereszténység ünnepi naptárában több halottak napja is szerepel. A bizánci szertartásban a pünkösd előtti szombaton ünneplik. A halottak napját az anglikán egyházban nem tartják meg, bár a vallás bizonyos irányzatai - amelyek nyitottak a katolicizmus irányába – újra visszaemelték a megemlékezéseket - írja a Wikipédia.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Koponyából ivóedény - Politikai eszköz a temetés

Koponyából ivóedény - Politikai eszköz a temetés
Hallstatt híres Csontháza már a XII. század óta áll. A Balkánon politikai erőfitogtatás céljából is építettek csonttornyokat. Tovább olvasom