Délmagyar logó

2017. 06. 27. kedd - László 17°C | 33°C Még több cikk.

Halottak napja: borongós ünnep vagy vidám kavalkád a világban

Nálunk szomorkás, borongós, másutt vidám és már-már harsány a halottakról való megemlékezés: a legtöbb kultúrában családi ünnep. A kegyeleti szakértő szerint minden halottkultuszban közös pont a félelem és a tisztelet, mi azonban már nem tudunk mit kezdeni a halállal. Ahol karneváli a hangulat, ott is a szorongást oldja a csontvázakkal teli kavalkád.
Pislákoló mécsesek, krizantém, őszirózsa, koszorúk a sírokon, halvány lángok a szomorkás őszben, csendesen emlékező hozzátartozók: ez a kép jellemzi a halottak napját a magyar, az európai temetőkben. Halkan róják le kegyeletüket az emberek, a világban azonban nem törvényszerű, hogy a szomorúság uralja a megemlékezést. Az sem általános – a keresztény kultúrkörben sem –, hogy november eleje a kegyelet ideje.

– A halál minden ember számára, minden időben kikerülhetetlen biológiai tény. Mindenkinek egyénileg kell szembenézni vele, de ugyanakkor az elmúlás közösségi esemény is: egy haláleset komoly szakadást jelenthet a társadalmi csoportban. Ezért nagyon fontos minden kultúrában a halottakról való gondoskodás. Minden közösség kidolgozott valamilyen rendszert, hogy a veszteséggel a társadalom tagjai meg tudjanak birkózni – fogalmazta meg Angyal Eleonóra pszichológus, kegyeleti szakértő.

Halottak napja - ahogy a nagyvilágban ünneplik (galéria)

Kelta ünnep volt

A halottak napi kultúrkör, amit mi Európában ünneplünk, ahogy az amerikai Halloween is, Mindenszentek előestéjén, az ősi kelta samhain ünnepből ered. Akkor csak két évszakot tartottak számon: a termékenyet a pihenős, halott évszak követte. A kettő váltásakor, az őszi napéjegyenlőség idején ünnepelték a terménybetakarítás végét és az óévet. A természet halálát párhuzamba vonták az emberi halállal. Úgy tartották, ezen a napon a tér és idő szabályai érvényüket vesztik, és a halott lelkek visszatérnek, hogy új testet találjanak maguknak: e lelkeket igyekeztek elriasztani. Ez a motívum máig visszatér a különböző népek ünnepében.

A sikerorientált világképbe nem fér bele a halál

A kegyeleti szakértővel Fodor Sándor pszichológus is egyetért abban, hogy a társadalomban megváltozott a halálhoz való viszony. A nagycsaládok felbomlottak, ritka, hogy három vagy több generáció él együtt. Egyre nehezebbé vált a családok számára a halál elfogadása. Intézményesült a halál, a kórházakra, a hospice házakra maradtak ezek a történések. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy másképp viszonyulunk a halottainkhoz halottak napja környékén is: gyakran félve megyünk ki a temetőbe, csendben vagyunk, és igyekszünk a lehető leghamarabb eljönni onnan. Ma minden az életről szól, ahogy Polcz Alaine megfogalmazta: nincs gyász, szomorúság. A sikerorientált világképbe nem fér bele, hogy a világunk véges, és egyszer elmegyünk. Nincs is elegendő időnk arra, hogy a halottainkkal foglalkozzunk, pedig a halált fel tudjuk dolgozni, ha merünk róla beszélni, közel engedjük magunkhoz a témát. Most a legtöbben a lehető legtávolabbra helyezik a halál tényét, nem tudnak mit kezdeni vele.

– Pszichológiai szempontból a félelem és a tisztelet a lényeges a halottakkal való foglalkozásban. Minden kultúrában jelen van, az ősidőktől kezdve végig tudjuk vezetni – hangsúlyozta a szakértő. Mindenszenteket a kereszténységben a VIII., a halottak napját a X. század óta ünneplik. A sírokon Közép- és Kelet-Európában a XIV. századtól Mindenszentekkor gyertyát gyújtanak a rokonok, hogy a fényénél a „fázós lelkek" melengethessék magukat. A halottak napját a nem vallásosak közül is sokan tartják, a gyertyagyújtás – otthon, vagy a temetőben – a zsidó-keresztény kultúrkörben mindenütt egységes.

Fodor Sándor pszichológustól tudtuk meg, hogy a vallás nagymértékben meghatározza, az adott társadalom hogy viszonyul a halálhoz: mint visszafordíthatatlan folyamat, vagy mint az élet része. Utóbbi esetben – például azokon a területeken, ahol a reinkarnációban hisznek – sokkal vidámabban viszonyulnak az emberek a halálkultuszhoz, mint ott, ahol a halál nem egy új kezdet megtestesítője, hanem valaminek a végét jeleníti meg.

Emlékezés a nagyvilágban

Kínában legtöbbször április 4-ére vagy 5-ére esik a Hold állásától függően megállapított kínai halottak napja, a Qingming, azaz a sírsöprögető ünnep. Rendbe teszik a családi sírokat, kirándulnak, papírsárkányt eregetnek. Ételeket, gyümölcsöket, bort helyeznek el a sírokon, és speciális papírpénzt égetnek. Japánban a háromnapos, augusztusi o-bon ünnepe alkalmával gyűlik össze a család, ekkor hozzák rendbe szeretteik sírját. A katolikus Fülöp-szigeteken keveredik a halottak napja az ősi hagyományokkal: a temetőben vagy amellett táborozik le a család, és lakomákkal, tánccal emlékeznek az elhunytakra.

Hasonlóan vidám hangulatú az ünnep Mexikóban. A Los Dias de Muertos fesztivál a vigyorgó, táncoló csontvázakról híresült el világszerte – itt az indián, azték hagyományok motívumai keverednek a kereszténységgel. Az ünnep általában október 28-án kezdődik, beleesik Mindenszentek és a halottak napja is. Családi körben emlékeznek, tűzijátékok, karneváli hangulat kíséretében. A halottakat étellel, itallal, ajándékokkal várják vissza a család otthonába, történeteket idéznek fel róluk. Az élők csontvázakkal, egyéb halálszimbólumokkal lepik meg egymást, a gyerekek cukorkoponyákat kapnak.

Halottak napja - ahogy a nagyvilágban ünneplik (galéria)

A zsidó-keresztény kultúrkörben sem mindenütt ünnep

Mindenszentek napján, november elsején a nyugati keresztény világban a szentekről, a mártírokról és a paradicsomban üdvözültekről emlékeznek meg, halottak napján pedig elhunyt szeretteink mellett mindazon halottakról, akik még nem üdvözültek. Mindenszentek ünnepét eredetileg május 13-án, illetve Pünkösd utáni első vasárnap tartották a nyugati keresztény egyházban, II. Gergely pápa (731-741) helyezte át november elsejére, hogy egybeessen a kelta samhainnal. A görög katolikusok Mindenszentek ünnepét ma is pünkösd utáni vasárnapon tartják, a halottak napja is a húsvéti ünnepkörhöz kötődik. A reformátusok elvetik a szentek tiszteletét, sem a Mindenszentek, sem a halottak napja nem hivatalos egyházi ünnep. Az izraelitáknál az elhunyt halálának évfordulóján mondanak kaddist a halottért, az évforduló előestéjén emléklángot gyújtanak.

– Bolíviában is társadalmi esemény a halottakról való megemlékezés – mondta Szabó Henriette antropológus, aki évekig élt az országban. – A családok együtt kivonulnak a temetőbe, enni- és innivalót visznek magukkal, végigjárják a szeretteik, ismerőseik sírjait. Sírról sírra sétálnak, beszélgetnek a barátokkal, rokonokkal – sokkal jókedvűbb az emlékezés – írta le a különbséget a mi emlékezésünktől, amit a mediterrán népek életörömével magyarázott, és általános felfogásukkal a halálról. Nem végként, hanem valami új kapujaként értelmezik – a kegyeleti szakértő azonban rávilágított, hogy ezeken a területeken is nagy szerepet kap a félelem.

Főszerepben a félelem

– Mexikóban próbálják nagyon vidáman megélni a halottak napját, de véleményem szerint a karneváli hangulat a félelem oldására alakult ki. Nálunk a cigány kultúra kerül ehhez a felfogáshoz közelebb. Ők ilyenkor ugyanúgy megterítenek a család összes halottjának, mint Erdély egyes vidékein. Próbálnak vidámak lenni, hogy ha a halottak visszatérnek, ne érezzék, hogy bánatosak, különben nem tudnak elmenni.

Az Európában is terjedő, amerikai Halloween kialakulásánál – az All Hallows Eve (Mindenszentek estéje) kifejezés eltorzult formája – szintén a holt lelkek elriasztása állt előtérben. – Azért osztogattak éppen a gyerekeknek cukrot, mert a ők állnak nagyon közel a másvilághoz, nyitottabbak spirituálisan. Ha megajándékozzák őket, nem jelennek meg a rossz szellemek. Elriasztásukra készülnek a töklámpák, az álarcok is. A jók nem térnek vissza, hiszen ők már a mennyben vannak – magyarázta meg a szokás eredetét Angyal Eleonóra.

Halottak napja - ahogy a nagyvilágban ünneplik (galéria)

A kegyeleti szakértő szerint a halottkultusz, a gyász, az emlékezés terén az összes kultúrkör tartalmaz közös elemeket. Ilyen a fény, a gyertya szerepe és a családi együttlét fontossága a megemlékezésnél, csak a külső megjelenési formákban vannak különbségek. A kegyeleti szakértő azonban úgy tapasztalta: Közép-Európában a temetőlátogatás, a gyertyagyújtás mára egyfajta kényszerré vált. – Pedig azért lett piros betűs ünnep a Mindenszentek napja, hogy a család összejöhessen, beszélhessenek egyszer az évben halottaikról, vagy akár arról, ki következhet, és mit szeretne az illető – sajnálkozott a szakértő. Egyik élharcosa volt annak, hogy nyilvánítsák ünneppé ezt a napot. Fontosnak tartja, hogy családi ünnep legyen nálunk is, mint oly sok helyen a világon, mert úgy tapasztalta, a halál témájával nem tudtunk mit kezdeni. Meg kell mutatni az embereknek: bátran menjenek a temetőbe, vigyék ki a gyerekeket is! Ne a félelem helyszíne legyen a sírkert, hanem a gyászé, az emlékezésé.

Olvasóink írták

  • 8. Morpheus_RexXx 2011. november 02. 13:01
    „"Ahol karneváli a hangulat, ott is a szorongást oldja a csontvázakkal teli kavalkád."

    Ha ez is a "kegyeleti szakértő" véleménye, akkor feltételezem, botcsinálta szakértő... talán jobban kellene képezni magát. A legtöbb kultúrában sokkal erőteljesebb a hit/tudat, hogy más formában, de az elhunyt tovább létezik. Elvégre egyfajta energia az amit életerőnek/életnek nevezünk. A tudat is az...
    A legtöbb kultúrában ahol "ünnep" vagy karnevál, messze nem a szorongás oldásáról szól, hanem a fent írtak látványos kifejezéséről... minden kultúrában másként, de a fő motívum ugyan az. A szorongás és félelem persze mindenhol ott van, de annak mértéke attól is függ, hogy az adott környezet kollektív depresszió hajlama mekkora...”
  • 7. Pimpa42 2011. november 02. 08:33
    „"Nem kell nekünk minden sz@rt átvenni Amerikából ! Van itthon is elég ünnep amit megtarhatunk, hagyományok évszázadokra visszamenőleg."

    Öngól. Elég régi szokásról van szó ebben az országban is, csak mára kikopott. Éppen csak újra szokásba hozzák, csak kicsit megváltozott formában.
    Ez lehet, hogy nem tetszik, de ezzel az erővel a karácsonyt, húsvétot, óévbúcsúztatókat is lehetne kárhoztatni.”
  • 6. vári 2011. november 01. 18:41
    „zoltanszabo

    "Nem kell nekünk minden sz@rt átvenni Amerikából ! Van itthon is elég ünnep amit megtarhatunk, hagyományok évszázadokra visszamenőleg. "

    Akkor a karácsonyfa-állítást felejtsük el :) (XIX. században jött be hozzánk, ezt a másik topikba is beírtam.)”
  • 5. cleanx 2011. november 01. 18:09
    „"borongós ünnep vagy vidám kavalkád"...egyik sem! Csendes megemlékezés!”
  • 4. JungHeinrich 2011. november 01. 12:29
    „...mielobb kiakadnanak a kedves hagyomanyorzok tessek kicsit utanna olvasni.A halloween kicsit regebbi gyokerekre vezetheto vissza mint a mindenszentek, szal hagyomanyok szempontjabol 0:1. Egy kisse bizniszagu lett az biztos,de a koszoru sincs ingyen ha jol tudom.A ketto kozti kulonbsegre hivnam fel a figyelmet a sirasra es a vidamsagra.Hat nem mindegy ki-ki hogyan eli meg az unnepeit , van aki a veszteseg felol van aki inkabb a pozitiv oldalarol kozelit. Mi magyarok leginkabb akkor sirnank ha nem sirhatnank.Kellemes szep napot mindenkinek :-)”
  • 3. CsImre 2011. november 01. 10:56
    „Mi még szomorúak vagyunk, ha a halottainkra gondolunk. Elég maradi szokás, és csak a koszorúsok élnek jól belőle pár napig, de majd ez is meg fog változni.”
  • 2. zoltanszabo 2011. november 01. 10:07
    „Nem kell nekünk minden sz@rt átvenni Amerikából ! Van itthon is elég ünnep amit megtarhatunk, hagyományok évszázadokra visszamenőleg.
    Ez a cukorkát osztogató, rémségekben öltöző emberek ---hááááát én nem díjjazom !
    Nekünk ott a farsang ---ami ugye az USA ban nincs ! Mi farsangkor öltözünk be --ők pedig most !
    Minden kultúra ápolja a sajátját, nem kell másokra eröltetni !!!!!”
  • 1. dodoni 2011. november 01. 08:37
    „"Az Európában is terjedő, amerikai Halloween kialakulásánál ..."

    Üzleti alapon, gazdasági erőszakkal terjesztett ünnepről van szó, ahogy a "Valentin nap" esetében is, tehát nem spontán terjedésről.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Új betegséget is terjeszt a kullancs

Kullancs terjesztette új fertőző betegséget azonosítottak svéd tudósok. Tovább olvasom