Délmagyar logó

2017. 06. 25. vasárnap - Vilmos 22°C | 36°C Még több cikk.

Hardy Mihály: a Malév-csőd miatt nem volt más választás

Érzelmi síkon is komoly veszteségnek tartja Hardy Mihály, a Budapest Airport kommunikációs vezetője a repülőtér 1-es termináljának bezárását. Az újságíróból a szóvivői feladatokra „átnyergelt" szakemberrel a repülőtér helyzetéről beszélgettünk, de az is kiderült: maga is felül a fapadosokra, újságíróként is minden lehetőséget kihasznált a repülésre, és a mobilját – ahogy híradós főszerkesztőként – most sem kapcsolja ki soha.
– Május végén bezárták a Liszt Ferenc repülőtér 1-es terminálját. Milyen érzelmekkel állnak a dolgozók a bezáráshoz – és mi vezetett ehhez a lépéshez?

– Ha érzelmi síkon közelítem meg, akkor ez mindannyiunknak komoly veszteség. Engem személy szerint a hatvanas évek elejéig visszamenő emlékek kötnek ehhez a repülőtérhez, hiszen amikor édesapám külföldre utazott tudományos konferenciára, itt várhattuk az 1-es terminálon – akkor az volt a repülőtér, csupa nagybetűvel, Magyarországon. Meg hát fantasztikus élmény volt gyerekként a teraszról látni a légcsavaros és a sugárhajtású repülőgépeket. Na de félretéve az érzelmeket, ez egy kényszerű lépés a Budapest Airport részéről, mert a Malév csődje nyomán nekünk minden költséget nagyon szigorúan le kell faragnunk. A repülőtér bevételeinek majdnem a felét elvitte a Malév-csőd, úgyhogy sajnos ezt nem érzelmi alapon, hanem számszaki megközelítésben kell nézni. Muszáj bezárnunk az 1-es terminált, nincs más választásunk.

Hardy Mihály: a Malév-csőd miatt nem volt más választás. Fotó: Karnok Csaba (galéria)

– Egy háttérbeszélgetésen elmondta: a közeljövőben nincs esély nemzeti légitársaság létrehozására. Miért?

– Ennek nagyon egyszerű oka van: az egész légi szállítási piac nagyon súlyos válságban van Európában. Egy ilyen területre nem szívesen fektet be senki, nem nagyon van olyan piaci rés, amelyet le lehetne fedni. A fapados légitársaságok egy héten belül „rárepültek" a Malév által hagyott űrre, és az összes jövedelmező fapados útirányt lefedték. A hagyományos, menetrendszerű légitársaságok is megtették ugyanezt. Egy új légitársaság indításának minimális az esélye, mert most már úgy tűnik, csak magántőkéből lenne megoldható. Ennyi állami pénz nincs, hiszen ez egy nagyon komoly befektetés lenne. 8–10 évnél rövidebb idő alatt nem is térülhetne meg, ismerve a mai viszonyokat. Az egyetlen, aminek lenne realitása, az egy nagyon pici „ráhordó", regionális légitársaság lenne, amely a Balkánról, Erdélyből szállítana Budapestre utasokat. Ennek egy nagy légitársasággal kellene szövetségre lépnie, és annak a rendszerén továbbszállítania az utasokat, hogy Budapest ismét egy elosztó-átszálló repülőtérré válhasson.

– Volt Malév-dolgozók tiltakoztak a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium előtt, áprilisi bérüket követelve. Mit tudhatunk a pilótákról, mennyien tudtak elhelyezkedni a csőd óta?

– A tapasztaltabb kapitányok iránt van érdeklődés, és sokan pályáztak a Wizz Airnél, illetve a Ryanairnél. Utóbbinál nincs különösebb gond, oda jó a szakszolgálati engedély, mert ugyanúgy Boeing 737-800-asokat repülnek. A Wizz Air viszont kizárólag Airbus A320-asokat, így azokba az egykori Malév-pilóták csak nagyon költséges átképzés után tudnak beülni. Úgy tudom, hogy a körülbelül 300 pilótából nagyjából húsznak van most állása. Indiába, Kínába, a Távol- és Közel-Keletre keresnek ugyan pilótákat, ám az a családi élet teljes felforgatását jelenti – amellett a megélhetést is. Nagyon sok olyan ember dolgozott a Malévnál – szerelők, karbantartók, a fedélzeten a stewardessek – akik ide vannak kötve, ugyanakkor magas, speciális képzettségük van. Nagyon nehéz lesz ezeknek az embereknek új munkát találniuk.

Hardy Mihály: a Malév-csőd miatt nem volt más választás. Fotó: Karnok Csaba (galéria)

– Nem sokkal a Malév csődje előtt készült el a SkyCourt, az európai színvonalú kettes terminál...

– Pontosan ez a probléma: a repülőtér fejlesztését úgy terveztük meg, hogy van itt egy nagy bázis légitársaság, amelynek az utasai itt szállnak át. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy szakaszos építkezést terveztünk. Először a központi elem, a SkyCourt épült fel, amely a mostani igényeket is ki tudja szolgálni. Az átszálló utasokra tervezett beszállító- vagy átszállófolyosók még nem épültek meg – de hatalmas, 75 milliárd forintos fejlesztést hajtott végre a BA az elmúlt években. Ha előre látjuk, hogy a Malévet nem menti meg senki, és csődbe megy, akkor erre az egészre teljesen más formában lett volna szükség. Most ezt a nagyon elegáns és költséges beruházást kell áthangszerelnünk a fapados légitársaságok igényeire.

– Ezen légitársaságok aránya 26 százalékról 51-re nőtt. A nyári csúcs előtt aktuális a kérdés: mire számíthatnak az utasok?

– Aki már repült fapados légitársasággal, az tudja, hogy mire számíthat, és nem is baj, ha a realitásokkal szembenéz. Az elmúlt 10 évben a fapadosboomnak köszönhetően teljesen megváltozott egész Európában a légi közlekedés. Hozzá kell szokni, hogy a repülés Nyugat-Európában – és lassan most már nálunk is – hétköznapi dolog lesz, nem olyan luxus, amelyre éveken át kell készülni. Nagyon sok olyan ember számára megnyílik a külföldi utazás, repülés lehetősége, akik eddig ezt nem tehették meg. Gondolok itt a diákokra vagy a vendégmunkásokra, akik Nyugat-Európában dolgoznak. Azt is meg kell tanulnunk, hogy egy fapados jegy áráért senki ne számítson luxuskiszolgálásra. A jegy árában az van benne, hogy biztonságosan elszállítják az utast meg a csomagját a célállomásra, semmi egyéb extra. Nekünk mint repülőtérnek annyiban nehézség a fapadosok világa, hogy ez egy sokkal gyorsabban változó világ, mint amihez hozzá voltunk szokva. Egy hét alatt megszüntetnek egy-egy járatot, ha az úgynevezett terhelés 75 százalék alá esik – ezt meg is mondta a Ryanair igazgatója Budapesten.

Hardy Mihály: a Malév-csőd miatt nem volt más választás. Fotó: Budapest Airport (galéria)

– Nemcsak külföldön ösztöndíjjal tanuló gyermekei, hanem ön is igénybe veszi-vette a fapadosok szolgáltatásait. Ebben van célzatosság: tudnia kell, miről nyilatkozik, hogy hiteles legyen?

– Természetesen nekem is meg kell tapasztalnom azt, amiről beszélek, és ezt nem tudom megtenni másképp, mint utasként. Nyaralásunk idején a családommal használtuk a fapados gépeket, ugyanúgy, mint az összes többi utas. Pontosan tudom, mire lehet itt számítani. Hozzáteszem, az én véleményem szerint a fapados modellt nem Nyugat-Európában találták fel. Annak idején diákként vagy moszkvai tudósítóként az Aeroflot szovjet légitársaság belföldi járatain ugyanezt tapasztaltuk. Gyalog kellett ki- és beszállni mínusz 30 fokban, sokszor a bőröndöt is mi cipeltük a géphez. Semmivel nem tért el a rendszer a mostani fapados modelltől, legfeljebb akkor nem így hívták.

– Több helyütt nyilatkozta: a repülés a hobbija, a kerozingőz csapta meg, nem a mozdony füstje. Ez nyilván nem a Budapest Airportnál kezdődött: hogyan indult?

– Valószínűleg gyerekkori fertőzés ez a repüléstörténet. A szüleim elmondása szerint hat hónapos voltam, amikor mózeskosárban vittek az első repülőútra. Bármilyen furcsán hangzik, másfél éves koromból már vannak emlékeim repülőgépes utazásról – igaz, akkor még egy LI 2-es gép fedélzetén, amely a BC 3-as Dakota amerikai gép orosz licencváltozata volt, ezekkel közlekedett akkoriban a Malév. Egyetemistaként és újságíróként is nagyon sokat repültem, igyekeztem a repülésnek minden formáját kipróbálni, a vadászgéptől a vitorlázórepülőn át a hőlégballonig, katonai szállítógépig, repülőgép-anyahajóig. Nincs pilótajogosítványom, de ha időnként utasként átadják a botkormányt egy sportgépen, élek a lehetőséggel, mert a repülés fantasztikus dolog. Személyes hobbim is, tény és való.

Hardy Mihály: a Malév-csőd miatt nem volt más választás. Fotó: Budapest Airport (galéria)

– Hiányzik az a változatosság, amely az újságírói munkával járt, vagy éppen elég változatos a kommunikációs igazgatói, szóvivői munka is?

– Nekem még unalmas napom a repülőtéren nem volt, pedig már ötödik éve vagyok itt. Mindennap történik valami új és váratlan, kisebb-nagyobb miniválságok, amelyekre azonnal kell reagálni. Egyik nap érkezik egy kényszerleszálló gép, fedélzetén egy beteg utassal, másnap denevéreket hoznak a budapesti állatkertbe, a következő nap egy új repülőgéptípus érkezik, amelyet be kell mutatni a sajtónak. Nincs két egyforma nap a repülőtéren, és arra, hogy unatkoznék, igazán nem panaszkodhatok.

– A mobiltelefonját sosem kapcsolja ki, nem tudni, mikor riasztják. Ezt a család hogyan viseli?

– Megszokhatták, hiszen korábban, amikor híradós főszerkesztő voltam, akkor is ott volt a mobiltelefon az éjjeliszekrényen – igaz, csak „zümmögő" állásban –, és akkor is engem hívtak először, ha az éjszaka közepén történt valami. Kicsit úgy dolgozom, mint egy gyermekorvos, aki soha nem kapcsolhatja ki a telefonját. Nálunk a repülőtéren is van egy riasztási lánc, és ha váratlan esemény történik, természetesen engem is azonnal hívnak a kollégák. Akkor eldöntöm, be kell-e személyesen rohannom a repülőtérre, vagy sem, egy nagyon fontos: tudjak róla. 2008 decemberében éppen Tirolban ültem a sífelvonóban reggel kilenckor, amikor megcsörrent a telefon, és a vezérigazgató hívott, hogy kitört a sztrájk a reptéren a Budapest Airportnál, és úgy gondolja, az lenne a jó, ha én ott lennék. Ez az az eset, amire nem lehet nemet mondani. Persze nyilván vannak jól felkészült, képzett helyetteseim, azért el lehet menni szabadságra – de nem baj, ha az ember elérhető, legalább mobiltelefonon.

Olvasóink írták

  • 8. badoravarva 2012. június 04. 08:14
    „7. X_Y 2012.06.03. 19:47
    Valamit nem tudsz akkor.
    Nem kell feljelenteni néha, mert van olyan bűncselekmény mely hivatalból üldözendő.
    Melyek azok?
    Nos erről Orbán és a fideszes Polt Péter dönti el!”
  • 7. X_Y 2012. június 03. 19:47
    „6. badoravarva 2012.06.03. 18:25

    Feljelentgetős nép a magyarisztáni... "Ez egy nagyon komoly névtelen feljelentés volt. Géppel írva"”
  • 6. badoravarva 2012. június 03. 18:25
    „3. X_Y 2012.06.03. 13:33
    TE is és én is csak azt tudjuk ami az orrunkra kötöttek.
    Veled ellentétben olyat nem írok le nyilvánosan amiért be lehetne perelni:)
    Nem csak tájékozatlan vagy hanem ostoba is, mert egy perben állításod nem tudnád igazolni és ugye a törvény a gazembert védi!
    Kérdezd csak meg az itt írogató "tatár" fedőnevű jogászt!”
  • 5. Mike3 2012. június 03. 17:31
    „3: Képben vagy.

    Annyival egészíteném ki a cikket, hogy a ryan-hoz NEM jó a magyar szakszolgálati, mert hiába vagyunk már elvileg JAR-osak, nyugaton még mindig ICAO-snak néznek minket.
    A típusképzés 5-6 millió körül van ma. Ezt úgy szokták megoldani, hogy vonják a fizetésből évekig. Persze belefér, de azért feketeöves kapitányokat és sokezer órás elsőtisztiszteket ilyennel szopatni tényleg etikátlan dolog.”
  • 4. csonakos 2012. június 03. 16:06
    „Arról sem szól a fáma, hogy ma is újra lehetne indítani a MALÉV-ot csak erről hallgatnak az urak! Minden adott hozzá a szakértők szerint! valaki nagyot kaszált ezen a bedöntésen és még hány ilyen volt az elmúlt időszakban hazánkban. Könnyen felejt a magyar.:(”
  • 3. X_Y 2012. június 03. 13:33
    „2. badoravarva 2012.06.03. 10:27
    "Az az ember aki ma a Wizzair vezetője szerette volna rendbe tenni a Malévot, elkergették!"

    Ez a nap vicce... ja, Váradi elvtárs először elkótyavetyélte a Tu-154-es flottát (darabját egy C-172-es áráért) - amik még pár évig totál nyereséges charter járatokat adhattak volna - majd hipp-hopp: Wizz vezér lett és éppen az így megnyílt piaci rést foglalta el a Wizz...

    Azt sem kellene elfelejteni, hoyg éppen ez az álldott jó ember nyomta fel minden fórumon a MALÉV-et évek óta...”
  • 2. badoravarva 2012. június 03. 10:27
    „Jó ez az internet.
    Sok hazugság lelepleződik már a kimondása pillanatában.
    Az az ember aki ma a Wizzair vezetője szerette volna rendbe tenni a Malévot, elkergették!
    Senkinek nem volt érdeke -személyes érdekre gondolok ám!- a Malév életben tartása.
    Ez van és ez bizony nagypolitika.”
  • 1. igazságkereső 2012. június 03. 09:01
    „De miért kellett a MALÉV-et csődbe vinni mesterségesen? Hová lettek az oda vissza írogatott adásvételi szerződések?!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A Gömböcöt követi az új magyar találmány, a Triat

A Triat nevet kapta az az új háromdimenziós magyar találmányú test, amelyet a Gömböc továbbgondolt… Tovább olvasom