Délmagyar logó

2017. 08. 21. hétfő - Sámuel, Hajna 14°C | 24°C Még több cikk.

Hírszerzésre mindig szükség lesz

Mindig is foglalkoztatta az átlagembereket a kémlét „romantikája" – ez lemérhető az ebben a témában készült filmek sikeréből is. A hidegháború óta a legnagyobb kémcserét hajtotta végre július 9-én az Egyesült Államok és Oroszország, ami megmozgatta a sajtó fantáziáját. Az ügy kapcsán azonban sok a nyitott kérdés. A részletekről és a XXI. századi hírszerzésről biztonságpolitikai szakértőt kérdeztünk.
Az Egyesült Államokban leleplezett orosz kémhálózat tíz tagját toloncolták vissza július 9-én az „anyaországba", anélkül, hogy lefolytatták volna a peres eljárást. Köztük a máris orosz Mata Harinak becézett Anna Chapmant (eredeti nevén Kuscsenko), akivel kapcsolatban a Moszkovszkij Komszomolec nevű lap máris felvetette: nagy sikere lehetne egy tévéshow műsorvezetőjeként. A 10 oroszért cserébe négy lebukott, bebörtönzött orosz hírszerzőt engedtek el, akiket az USA korábban beszervezett. A tizenegyedik gyanúsított, a pénzügyi segítő Ciprusról szökött meg – eredetileg Budapesten keresztül utazott volna Moszkvába. Azóta elfogták a tizenkettedik érintettet is, egy 23 éves orosz fiatalembert.

A hidegháború megszűnése óta többet hallani ipari, mint katonai kémkedésről a médiában. A politikai, katonai hírszerzésre azonban változatlanul van igény – ez alól Magyarország sem kivétel –, hiszen Japán második világháborús kapitulációja óta egyetlen békés nap nem telt el a Földön.

Kína, Oroszország: a legprofibbak

– Hírszerzés mindig is volt és lesz, gazdasági érdekek határozzák meg, mekkora apparátust mozgat meg egy-egy ország. A hidegháború után nem csökkent, hanem megváltozott a hírszerző tevékenység – világított rá dr. Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő. – A hálózatok kiépítésében az oroszok és a kínaiak a legprofibbak, de utóbbiakat csak a technológia érdekli – magyarázta. Az orosz hírszerzés a politika és a technológia terén is tevékenykedik – tény azonban, hogy világviszonylatban a gazdasági-technológiai kémkedés felerősödött, míg a katonai leértékelődött. Na és ma mindenki arra az információra tart igényt, amihez az interneten nem tud hozzáférni.

.
Igor Szutyagin orosz fizikus-történészt 2004-ben ítélték 15 év börtönre Moszkvában, az Egyesült Államok javára végzett kémkedés miatt: a képen ketrecbe zárva hallgatja az ítéletet egy moszkvai bíróságon. Ő volt az egyik hírszerző, akit az amerikai-orosz kémcsere keretében az Államokban lebukott oroszokra cseréltek július 9-én.

Az illegális hálózatok kiépítése pénz- és időigényes, és az amerikaiak a pénzmozgást figyelik. Az orosz kémeket is többek között egy moszkvai utalás buktatta le. Az MTV július 14-i reggeli műsorában egy másik biztonságpolitikai szakember, Tálas Péter vázolta fel a bukás két másik lehetséges okát. Az egyik, hogy esetleg kettős ügynök leplezte le az oroszokat, akik felderítő tevékenységet nem végeztek: rajtuk keresztül adtak át rejtjelezett információkat, fotókat. A másik: az asztalukon hagyták a 27 karakteres kódot, amellyel hozzá lehetett jutni az üzeneteikhez.

A hálózat tagjai internetes fotókba rejtett miniatűr szöveges üzenetekkel, valamint lézeres kódok segítségével kommunikáltak Moszkvával. A technika fejlődése, az internet sokat könnyített a mai kémek munkáján: már nem kell aktákat lopkodni, titokban fénymásolni, vagy rejtett üzeneteket küldeni beavatottakkal. Rengeteg olyan trükkös szerkezetet, például lehallgatós mobilt, fényképezőgépet kínálnak már az átlagembereknek is, aminek húsz-harminc éve a legprofibb kémek, ügynökök is örültek volna.

Diplomaták mint kémek

– Az átlagember azért vásárol ilyesmit, mert szeretné tudni, megcsalja-e a felesége, van-e szeretője a főnökének... Ma senki nem bízik a másikban – jegyezte meg Nógrádi György. A kémromantikára áhítozó unatkozó fiatalok azonban nem reménykedhetnek benne, hogy ők lesznek a második James Bond. Ehhez ugyanis a megfelelő titkosszolgálatnál kellene dolgozni – bár a világ tíz legjobb hírszerzőjéből kilenc eredetileg nem ezt a „hivatást" választotta, viszont remek kapcsolatokkal rendelkezett a megfelelő körökben. Elvégre információszerzésre felhasználható egy borgőzös összejövetel, egy fergeteges éjszaka a politikai elit jeles tagjának feleségével. A módszerek ezen a téren máig nem változtak, fűzte hozzá a biztonságpolitikai szakértő. Ha egy fekete-afrikai államfő tudni szeretné, megveszik-e egy-egy termékét, vagy elrejtik-e a pénzét Svájcban, odaküld néhány szép nőt, akik „kapcsolatba lépnek" a megfelelő személyekkel – és máris megvan az információ.

.
A The New Times című amerikai lap által vörös hajú szépségnek és "a kémcsoport végzetes asszonyának" nevezett "orosz Mata Hari", a 28 éves Anna Chapman Kuscsenko néven született, orosz  diplomata gyermeke. Élt Kenyában is, Volgográdban és Moszkvában tanult. Az üzleti szférában dolgozott, öt évig élt Nagy-Britanniában férjével, a brit Alex Chapmannel, majd elváltak. Idén februárban telepedett le New Yorkban, s nem titkolta orosz származását..

Érdemes azt is tudni, hogy a nagykövetségeken regisztrált diplomaták nagy része is végez hírszerző tevékenységet. Olykor egy-egy ország diplomatáinak kiutasítása is összefüggésben lehet ezzel – a követségeket mindenütt figyelik. Emiatt aztán akár azt is mondhatjuk: az összes kémbotrány időzítéshez kötött.

Nyitott kérdések

Barack Obama elnököt már februárban értesítették az ügyről, amelyben nyolc éve folyt a nyomozás. Egyes feltételezések szerint azért kellett most lebuktatni a kémhálózatot, mert a hírszerzők rájöttek, hogy figyelik őket, és az FBI nem akarta, hogy eltűnjenek. Az is előfordulhat, hogy az oroszok túl messzire mentek a kapcsolatépítésben. Mások úgy vélik, az Obama-ellenes körök próbálták így gyengíteni az erősödő amerikai–orosz kapcsolatokat, ugyanez a verzió létezik a CIA-val is. Vagy éppen az amerikaiak akartak kihozni orosz börtönökből 2-3 embert. Az amerikai–orosz kapcsolatokat azonban nem akarják veszélyeztetni, így ha fejek képletesen hullnak is, súlyosabb következménye valószínűleg nem lesz a botránynak.

Amerikai és orosz repülőgép várakozik a schwechati repülőtéren, miközben a hidegháború óta legnagyobb, 14 személyt érintő kémcsere zajlik.
Amerikai és orosz repülőgép várakozik a schwechati repülőtéren, miközben
a hidegháború óta legnagyobb, 14 személyt érintő kémcsere zajlik.

Ma ráadásul a legfontosabb nemzetközi területeken – Afganisztán, Észak-Korea, Irán, Irak, a közel-keleti belső gyűrű – szinte egybeesik a két nagyhatalom érdeke. Miért éri meg az oroszoknak kémhálózatot kiépíteni? A lehetséges válasz: húsz évvel a hidegháború vége után nőtt az aszimmetria az USA és Oroszország között. Oroszország nem találta meg a demokrácia sikeres orosz modelljét – persze hogy kémkedik, hiszen elhúz mellette Európa és az Egyesült Államok egyaránt. Jó pénzért pedig mindig találni olyan embert, aki egy-egy titkosszolgálat rendelkezésére áll.

A pénz számít, nem az eszme

– Mindenki pénzért kémkedik, ideológiai alapon nem tudjuk szeretni sem az oroszokat, sem például a kínaiakat – emelte ki Nógrádi György. A szakértő szerint leggyakrabban akkor is a pénz mozgatta a szálakat, amikor a két nagyhatalom még ideológiailag egymásnak feszült. Na és a kémek tudják, hogy ha le is buknak, alkalomadtán kicserélik őket: máskülönben talán még a pénz sem tudná elég vonzóvá tenni az olykor veszélyes feladatokat.

Fotó: MTI
A képen tipikus amerikai reggeli mellett látható Richard és Cynthia Murphy is a kémhálózathoz tartozott: a házaspár amerikainak vallja magát. Richard azt állítja, hogy Philadelphiában született, Cynthia pedig New Yorkban. Az amerikai hatóságok szerint viszont Richard Murphy az 1990-es évek közepén telepedett le New Jersey-ben. Két kislányuk van.

A legszörnyűbb büntetés

A négy kiszabadult amerikai hírszerző közül kettő az Államokban, kettő Angliában telepedik le. Eduard Kuznyecov, az 1979-es szovjet–amerikai kémcsere egyik szereplője, a Szovjetunió által kiadott öt fogoly egyike a Vremja Novosztyej nevű lapnak nyilatkozta: az Amerikában lebukott csoport tagjainak az a legszörnyűbb büntetésük, hogy vissza kellett térniük Oroszországba – az Egyesült Államokról, Európáról jó darabig nem álmodhatnak. Ugyanezt vetette fel Nógrádi György: az amerikai életstílus után az Oroszországba került kémek nehezen tudnak majd beilleszkedni az ottani életbe – hiába a jutalomlakás és a havi kétezer dolláros apanázs. Többük tanúvédelmi programban kíván részt venni.

.
James Bond, más néven a 007-es ügynök egy kitalált brit kém,   akinek a figuráját Ian Fleming  író alkotta meg 1953-ban. Hőse nevét egy philadelphiai ornitológustól kölcsönözte. Mind a regények és novellák, mind a filmváltozatok nagy sikert arattak. 2008-ig 8 színész játszotta el a 007-es ügynököt, Sean Connery volt közülük az első.

Ipari kémek Magyarországon

A szakértők szerint Magyarországon is javában folyik az ipari kémkedés. A legérdekesebb ügy két éve pattant ki: a Diagon Kft. nevű orvosdiagnosztikai cég két egykori alkalmazottját és társukat vádolják négymilliárd forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozó ipari kémkedéssel. A vád szerint Harmat Sándor és Torma Lajos Moszkvában akarta értékesíteni a Diagonnál megszerzett adatokat, amelyeket a harmadrendű vádlott, a Diachem Kft. vezetője rendelt tőlük.

.
Mata Hari, eredeti polgári nevén Margaretha Geertruida (Grietje) Zelle,  a máig leghíresebb kémnő holland származású bártáncosnő volt, 1876-ban született Leeuwardenben. A francia hadbíróság 1917-ben bűnösnek találta Németország számára végzett kémkedés vádjában és kivégeztette.

Akik 20 év alatt lebuktak

A hazatoloncolt orosz kémeket jelentéktelennek mondják a hozzáértők. Néhány nagyobb formátumú amerikai és orosz kém, aki az utóbbi 20 évben lebukott: 1994-ben Aldrich Ames, aki az orosz ügyekért felelt az FBI-nál, a hírszerzés összes Oroszországban beépített ügynökét lebuktatta. 1998-ban a Pentagon elemzője, Jason Boune lepleződött le. 1998-ban Alexander Litvinyenkó árulta el a KGB-t, 2006-ban ezért az orosz titkosszolgálat polónium–210-es izotóppal mérgezte meg. 1999-ben Daniel Kingről, az amerikai haditengerészet kódfejtőjéről, 2000-ben George Trofimoffról, a haditengerészet ezredeséről derült ki, hogy az oroszoknak kémkedik. 2001-ben ugyanezért kapott életfogytiglant Robert Hanssen, az FBI ügynöke.

Olvasóink írták

  • 1. Dema 2010. augusztus 02. 14:40
    „Szerintem mindig szükség lesz a hírszerzésre. A cikk nagyon jó! Valakinek el kell tartani az országot. Megszerezzük az infót, és adjuk tovább! :D Na ez az igazi üzlet.! :D Egy kis fegyver kereskedelem, meg egy kis "cucc" eladásából fenn lehet tartani egy ilyen szép országot, mint Magyarország. Ezek a tökéletlen politikusok, meg piszkálják őket. Minél több a kém, annál több az infó. Annál több az ország haszna! :D
    ÉS milyen gazdaságos is! Nem kell építeni atomerőművet, stb. Ha mindenki az ország javára kémkedne, akkor ez az ország lenne a világ leggazdagabb országa. :D”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Stonehenge virtuális feltárását végzik brit régészek

Stonehenge virtuális feltárását végzik brit régészek, akik meg szeretnék ismerni, hogy miként nézett… Tovább olvasom