Szeged - delmagyar.hu

„Honnan lehet tudni, hogy magyar vagy? Ha termálvíz vagy fürdő van a lakhelyeden, vagy legalább tíz kilométeren belül." Ez a kitétel is része egy lánclevélnek, amely az interneten kering, és a valóságtartalmát könnyű ellenőrizni, elég végignézni a térképet és népszerű vagy kevésbé ismert fürdőink listáját. Nagy népszerűségnek örvendenek a régi nagy hagyományos fürdők, mint például Gyula, Hajdúszoboszló, Bük, Sárvár; a harkányi, mezőkövesdi fürdő különleges gyógyvize, a természeti csodák, mint a miskolctapolcai barlangfürdő, amely világunikum, vagy a hévízi gyógytó, amely önmagában különlegesség. Budapesten a külföldiek körében is keresett a Rudas, a Széchenyi, a Gellért. Vancsura Miklóssal, a Magyar Fürdőszövetség ügyvezető elnökével beszélgettünk a fürdőhelyek, fürdőkultúránk kialakulásáról: bár nemhogy a török, a római korig is visszanyúlhatnánk, elsősorban a Monarchia idejétől „szemezgettünk".

Hogyan lettünk ˝fürdőország˝? (galéria)

Gyógyulás, nem szórakozás

Hogy miért? A római korból a mai Budapest területén eddig 11 katonai és polgári köz- és magánfürdő maradványait tárták fel, és több vidéki városban is megtalálták a hőforrásokat hasznosító fürdők maradványait, mint például Balfon vagy Tatán. Már honfoglaló eleink is gyakran hőforrások közelében építették településeiket, bár a fürdésnek nem voltak nagy barátai; a johannita lovagok az 1100-as évek végétől több kórházat építettek Budán, amelyek a mai Császár, Gellért és Lukács fürdő vizét adó forrásokat gyógyítás céljaira is hasznosították. Zsigmond király uralkodása alatt már nemzetközi hírnevet szereztek a budai fürdők, virágzott a fürdőkultúra Mátyás király korában is. Ahogy reneszánszát élte a török hódoltság alatt, amikor ezek az intézmények a társasági élet fontos színtereiként funkcionáltak: négy egykori törökfürdő – a Rudas, a Király, a Császár és a Rác – ma is üzemel. Lenne tehát miről beszélni korábbi évszázadokból is, csakhogy akkoriban a fürdés mint szórakozás az alsóbb néprétegek passziója volt. Gyógyhatásáért merültek a vízbe az úri népek, ha ugyan merültek, és nem ivókúrát tartottak.

Hogyan lettünk ˝fürdőország˝? (galéria)

Tisza-tó: mintaszerű fejlesztés A legutolsó nagy élővíz-terület, amelyik berobbant a turizmusba Magyarországon, a Tisza-tó. Gazdasági és vízgazdálkodási szükségszerűségből hozták létre, Vancsura Miklós mérnökhallgatóként 1973-ban maga is dolgozott a terület geodéziai felmérésén. – Mintaszerű turisztikai fejlesztés volt a tó létrehozása, mert a megépítését követően tudatosan épültek rá a szolgáltatások, és nagyon komoly marketingtevékenység indult el. Nagyon sokan szeretik, mert vízben, halban, vízi élővilágban rendkívül gazdag terület, jók a szolgáltatások. Ráadásul nagyon jó helyen van, mert könnyen elérhetők onnan gyógyfürdők, a tokaji, egri borvidék, a Tisza. A szükségszerűség hozta létre a tavat, és a „mellékesen" létrejött erőforrásokat az ott élők igyekeztek a turizmusban minél jobban hasznosítani.

– Az első nagy természetes fürdők a Monarchiában valójában nem a fürdőzésen, hanem az ivókúrán alapultak – mondta el Vancsura Miklós, a Magyar Fürdőszövetség elnöke – ilyen volt például Karlsbad vagy Marienbad is. Azokon a helyeken, ahol természetes tavak voltak, ez okból indult meg később a fejlődés. A gyógyhatású hévízi tónál már az 1775-ben létrehozta az első tutajokra épített fürdőt Festetics György – viszont az átütő fejlődés csak 1905-ben kezdődött, és Trianon után gyorsult fel.

Ivókúrából fürdőélet

Tanulságos ebből a szempontból a balatoni fürdőélet kialakulását végigkövetni, a tó az 1800–1900-as évek fordulóján már a társasági élet nagyon kedvelt helyszíne volt. – Balatonfüred azért lett annyira közkedvelt, mert hideg, szénsavas gyógyforrás fakadt ott gyönyörű környezetben, nem elsősorban a tó vize miatt. Az emberek nem üldögéltek, úszkáltak a vízben: inkább az ivókúrát alkalmazták – világított rá Vancsura Miklós. Az 1800-as évek elején még Abbázia volt az egykori Nagy-Magyarország különleges attrakciója mint fürdőhely – a tengerben azért az urak, úrhölgyek is megmártóztak, természetesen csuklóig, bokáig takaró fürdőöltözékben. A reformkorban kezdődött el a polgárok tudatos tájékoztatása, a nemzeti érzés növelése: maradjanak itthon a tehetős emberek is, ne utazzanak Abbáziába. Akkoriban kezdődtek el a balatoni fejlesztések Balatonfüreden, Keszthelyen, Siófokon és Balatonföldváron, amelyek alapján végül megindult a balatoni fürdőélet is. – A Festeticsek kezdeményezésére megindult a balatoni gőzhajózás, létrejöttek a fürdőegyletek, a fürdőházak. Ekkor indult a Balaton vízszintjének szabályozása is, a tó természetes vízszintingadozása ugyanis a siófoki zsilip megépítéséig akár kilenc méter is lehetett. Ám a vasútépítés kezdetével már komoly gondot jelentett, ha a kiöntő víz elmosta a töltést.

Hogyan lettünk ˝fürdőország˝? (galéria)

Természeti adottságok Ma Magyarország a világon az egyik leggazdagabb, Európában a legnagyobb és leggazdagabb gyógyászatra alkalmas mélységi termálvízkészlettel rendelkezik. Az előkelő helyezés a Kárpát-medence geológiai adottságaiban keresendő: a földkéreg átlagban 10 kilométerrel vékonyabb a világátlagnál, ezért a forró magma közelebb van a felszínhez. A geotermikus grádiens – az a mutató, amely azt jelzi, hogy a Föld középpontja felé haladva hány méterenként növekszik a hőmérséklet egy Celsius-fokkal – Európában átlagosan 33 méter, míg Magyarországon átlagosan 20, némely helyeken 15 méter. Ebből adódóan sokkal kisebb mélységből lehet hévizet nyerni, mint a kontinens más pontjain, és a készletek bőségesek. Jelenleg több mint 300 ezer köbméter termálvíz kerül felszínre naponta.

Második legnagyobb tavunk, a Velencei-tó vízállása szintén ki volt téve az időjárás bizonytalanságának, ha nem volt eső, jószerivel tó sem volt, mégis: 1945 után a budapestiek kedvelt üdülőhelyévé vált. Az 1960-as években elkezdődött itt a vízi sportok fellendítése, az újabb időkben pedig kiderült, hogy a tó közelében termálvíz is található. Ezt az agárdi fürdő és az újonnan felépült velencei szálloda már hasznosítja is.

Olaj helyett termálvíz tört fel

A fürdőszövetség ügyvezető elnöke megosztotta velünk: már a századforduló idejében nagyon magas, világszínvonalú volt Magyarországon a vízépítő mérnökök tudása. Csak két név ebből a korból: Zsigmondy Vilmos, a Széchenyi fürdő kútjának létrehozója és Pávai-Vajna Ferenc, akinek hidrológiai szempontból fontos törekvése volt, hogy tegyük hazánkat „fürdőországgá", ahová más országok betegei hozzák a pénzüket, és nem mi utazunk a külföld drága fürdőibe. Már akkor megindult a vízbázisok védelme is. – 1902-ben Balf már védett vízgyűjtővel rendelkezett, amit fantasztikus mérnöki munkával oldottak meg. Nagyatádnak 1907-ben kiváló gyógyfürdője volt – ma sem sokkal nagyobb a fürdő, és nem sokkal több a vendége – hozott két példát. A Monarchia peremein kialakult nagy természetes fürdőktől megfosztotta az országot a trianoni döntés: ekkor kezdett el lendületesebben fejlődni sok belföldi fürdőhely, mint például Hévíz.

Hogyan lettünk ˝fürdőország˝? (galéria)

– A magyarországi fürdőépítés következő mérföldköve az olajkutatás volt, a kutatófúrásokban ugyanis sok helyen nem olaj, hanem termálvíz tört fel. Az olajkutatásnak köszönheti a létét Zalakaros, Sárvár, Bük. Vagy éppen Bükkszék, ahol Magyarország első termelő olajkútja készült – ez a fürdő már nem működik, de megmaradt a Salvus gyógyvíz azóta is. Magyarország fürdőinek legalább 60–70 százaléka a kutatófúrások nyomán feltört meleg vízre épült. Az őrségi, Zala megyei olajmező vidékén, például Bázakerettyén az amerikaiak már a 30-as években fúrtak olajkutakat, és az ottani amerikai mérnököknek épített telep mellé egy kis fürdőt is létrehoztak. A második világháború után attól függött, hol indul el a fejlődés, hogy az adott megye pártvezetése mennyire tartotta fontosnak az adott területet. Így lehetséges, hogy nagyon sok jó vízzel rendelkező településen nem történt akkora látványos fejlődés, mint más fürdőhelyeken – foglalta össze Vancsura Miklós. Egy érdekesség, hogy léteznek olyan kisebb fürdők, amelyek itthon annyira nem ismertek, az északi – svéd, holland, finn – kempingezők azonban nagyon szeretik ezeket a főleg alföldi helyeket. Ilyen Tiszacsege, Tiszakécske, Gunaras, Gyopárosfürdő, de a Somogy megyei Igal is – ezeken a helyeken az elmúlt 20–30 évben épült sok kis üdülő, van, ahol a 600 lelkes településen akár 1000 is. Tiszacsegén, Tiszakécskén a külföldieken kívül főleg az ózdi, Miskolc környéki bányászok, kohászok kezdtek el venni házakat.

* * *

Kád a hozományban

Amikor Árpád-házi Szent Erzsébetet (1207–1231) eljegyezték Thüringia tartománygrófjának, Henriknek a fiával, Hermannal, a magyar királylány hozományát 13 társszekér szállította ki Wartburg várába. A hozomány része volt ékszerek, selymek, egyéb értékek mellett egy színezüst fürdőkád is.