Délmagyar logó

2017. 09. 20. szerda - Friderika 10°C | 19°C Még több cikk.

Hogyan lettünk ˝fürdőország˝?

„Nekem a Balaton a Riviéra" – éneklik a régi dalban: Magyarország azonban legnagyobb tavunk mellett számos kincset rejt a fürdőzésre, gyógyulásra vágyók számára. Cikkünkben fürdőink, strandjaink történetének eredtünk a nyomába. A fürdőszövetség ügyvezető elnöke kalauzolt minket. Megtudtuk többek között, hogy fürdőink nagy része az olajkutatás nyomán alakult ki, és a fürdőzés eleinte a pórnép szokása volt, az urak ivókúrát tartottak.
„Honnan lehet tudni, hogy magyar vagy? Ha termálvíz vagy fürdő van a lakhelyeden, vagy legalább tíz kilométeren belül." Ez a kitétel is része egy lánclevélnek, amely az interneten kering, és a valóságtartalmát könnyű ellenőrizni, elég végignézni a térképet és népszerű vagy kevésbé ismert fürdőink listáját. Nagy népszerűségnek örvendenek a régi nagy hagyományos fürdők, mint például Gyula, Hajdúszoboszló, Bük, Sárvár; a harkányi, mezőkövesdi fürdő különleges gyógyvize, a természeti csodák, mint a miskolctapolcai barlangfürdő, amely világunikum, vagy a hévízi gyógytó, amely önmagában különlegesség. Budapesten a külföldiek körében is keresett a Rudas, a Széchenyi, a Gellért. Vancsura Miklóssal, a Magyar Fürdőszövetség ügyvezető elnökével beszélgettünk a fürdőhelyek, fürdőkultúránk kialakulásáról: bár nemhogy a török, a római korig is visszanyúlhatnánk, elsősorban a Monarchia idejétől „szemezgettünk".

Hogyan lettünk ˝fürdőország˝? (galéria)

Gyógyulás, nem szórakozás

Hogy miért? A római korból a mai Budapest területén eddig 11 katonai és polgári köz- és magánfürdő maradványait tárták fel, és több vidéki városban is megtalálták a hőforrásokat hasznosító fürdők maradványait, mint például Balfon vagy Tatán. Már honfoglaló eleink is gyakran hőforrások közelében építették településeiket, bár a fürdésnek nem voltak nagy barátai; a johannita lovagok az 1100-as évek végétől több kórházat építettek Budán, amelyek a mai Császár, Gellért és Lukács fürdő vizét adó forrásokat gyógyítás céljaira is hasznosították. Zsigmond király uralkodása alatt már nemzetközi hírnevet szereztek a budai fürdők, virágzott a fürdőkultúra Mátyás király korában is. Ahogy reneszánszát élte a török hódoltság alatt, amikor ezek az intézmények a társasági élet fontos színtereiként funkcionáltak: négy egykori törökfürdő – a Rudas, a Király, a Császár és a Rác – ma is üzemel. Lenne tehát miről beszélni korábbi évszázadokból is, csakhogy akkoriban a fürdés mint szórakozás az alsóbb néprétegek passziója volt. Gyógyhatásáért merültek a vízbe az úri népek, ha ugyan merültek, és nem ivókúrát tartottak.

Hogyan lettünk ˝fürdőország˝? (galéria)

Tisza-tó: mintaszerű fejlesztés

A legutolsó nagy élővíz-terület, amelyik berobbant a turizmusba Magyarországon, a Tisza-tó. Gazdasági és vízgazdálkodási szükségszerűségből hozták létre, Vancsura Miklós mérnökhallgatóként 1973-ban maga is dolgozott a terület geodéziai felmérésén. – Mintaszerű turisztikai fejlesztés volt a tó létrehozása, mert a megépítését követően tudatosan épültek rá a szolgáltatások, és nagyon komoly marketingtevékenység indult el. Nagyon sokan szeretik, mert vízben, halban, vízi élővilágban rendkívül gazdag terület, jók a szolgáltatások. Ráadásul nagyon jó helyen van, mert könnyen elérhetők onnan gyógyfürdők, a tokaji, egri borvidék, a Tisza. A szükségszerűség hozta létre a tavat, és a „mellékesen" létrejött erőforrásokat az ott élők igyekeztek a turizmusban minél jobban hasznosítani.

– Az első nagy természetes fürdők a Monarchiában valójában nem a fürdőzésen, hanem az ivókúrán alapultak – mondta el Vancsura Miklós, a Magyar Fürdőszövetség elnöke – ilyen volt például Karlsbad vagy Marienbad is. Azokon a helyeken, ahol természetes tavak voltak, ez okból indult meg később a fejlődés. A gyógyhatású hévízi tónál már az 1775-ben létrehozta az első tutajokra épített fürdőt Festetics György – viszont az átütő fejlődés csak 1905-ben kezdődött, és Trianon után gyorsult fel.

Ivókúrából fürdőélet

Tanulságos ebből a szempontból a balatoni fürdőélet kialakulását végigkövetni, a tó az 1800–1900-as évek fordulóján már a társasági élet nagyon kedvelt helyszíne volt. – Balatonfüred azért lett annyira közkedvelt, mert hideg, szénsavas gyógyforrás fakadt ott gyönyörű környezetben, nem elsősorban a tó vize miatt. Az emberek nem üldögéltek, úszkáltak a vízben: inkább az ivókúrát alkalmazták – világított rá Vancsura Miklós. Az 1800-as évek elején még Abbázia volt az egykori Nagy-Magyarország különleges attrakciója mint fürdőhely – a tengerben azért az urak, úrhölgyek is megmártóztak, természetesen csuklóig, bokáig takaró fürdőöltözékben. A reformkorban kezdődött el a polgárok tudatos tájékoztatása, a nemzeti érzés növelése: maradjanak itthon a tehetős emberek is, ne utazzanak Abbáziába. Akkoriban kezdődtek el a balatoni fejlesztések Balatonfüreden, Keszthelyen, Siófokon és Balatonföldváron, amelyek alapján végül megindult a balatoni fürdőélet is. – A Festeticsek kezdeményezésére megindult a balatoni gőzhajózás, létrejöttek a fürdőegyletek, a fürdőházak. Ekkor indult a Balaton vízszintjének szabályozása is, a tó természetes vízszintingadozása ugyanis a siófoki zsilip megépítéséig akár kilenc méter is lehetett. Ám a vasútépítés kezdetével már komoly gondot jelentett, ha a kiöntő víz elmosta a töltést.

Hogyan lettünk ˝fürdőország˝? (galéria)

Természeti adottságok

Ma Magyarország a világon az egyik leggazdagabb, Európában a legnagyobb és leggazdagabb gyógyászatra alkalmas mélységi termálvízkészlettel rendelkezik. Az előkelő helyezés a Kárpát-medence geológiai adottságaiban keresendő: a földkéreg átlagban 10 kilométerrel vékonyabb a világátlagnál, ezért a forró magma közelebb van a felszínhez. A geotermikus grádiens – az a mutató, amely azt jelzi, hogy a Föld középpontja felé haladva hány méterenként növekszik a hőmérséklet egy Celsius-fokkal – Európában átlagosan 33 méter, míg Magyarországon átlagosan 20, némely helyeken 15 méter. Ebből adódóan sokkal kisebb mélységből lehet hévizet nyerni, mint a kontinens más pontjain, és a készletek bőségesek. Jelenleg több mint 300 ezer köbméter termálvíz kerül felszínre naponta.

Második legnagyobb tavunk, a Velencei-tó vízállása szintén ki volt téve az időjárás bizonytalanságának, ha nem volt eső, jószerivel tó sem volt, mégis: 1945 után a budapestiek kedvelt üdülőhelyévé vált. Az 1960-as években elkezdődött itt a vízi sportok fellendítése, az újabb időkben pedig kiderült, hogy a tó közelében termálvíz is található. Ezt az agárdi fürdő és az újonnan felépült velencei szálloda már hasznosítja is.

Olaj helyett termálvíz tört fel

A fürdőszövetség ügyvezető elnöke megosztotta velünk: már a századforduló idejében nagyon magas, világszínvonalú volt Magyarországon a vízépítő mérnökök tudása. Csak két név ebből a korból: Zsigmondy Vilmos, a Széchenyi fürdő kútjának létrehozója és Pávai-Vajna Ferenc, akinek hidrológiai szempontból fontos törekvése volt, hogy tegyük hazánkat „fürdőországgá", ahová más országok betegei hozzák a pénzüket, és nem mi utazunk a külföld drága fürdőibe. Már akkor megindult a vízbázisok védelme is. – 1902-ben Balf már védett vízgyűjtővel rendelkezett, amit fantasztikus mérnöki munkával oldottak meg. Nagyatádnak 1907-ben kiváló gyógyfürdője volt – ma sem sokkal nagyobb a fürdő, és nem sokkal több a vendége – hozott két példát. A Monarchia peremein kialakult nagy természetes fürdőktől megfosztotta az országot a trianoni döntés: ekkor kezdett el lendületesebben fejlődni sok belföldi fürdőhely, mint például Hévíz.

Hogyan lettünk ˝fürdőország˝? (galéria)

– A magyarországi fürdőépítés következő mérföldköve az olajkutatás volt, a kutatófúrásokban ugyanis sok helyen nem olaj, hanem termálvíz tört fel. Az olajkutatásnak köszönheti a létét Zalakaros, Sárvár, Bük. Vagy éppen Bükkszék, ahol Magyarország első termelő olajkútja készült – ez a fürdő már nem működik, de megmaradt a Salvus gyógyvíz azóta is. Magyarország fürdőinek legalább 60–70 százaléka a kutatófúrások nyomán feltört meleg vízre épült. Az őrségi, Zala megyei olajmező vidékén, például Bázakerettyén az amerikaiak már a 30-as években fúrtak olajkutakat, és az ottani amerikai mérnököknek épített telep mellé egy kis fürdőt is létrehoztak. A második világháború után attól függött, hol indul el a fejlődés, hogy az adott megye pártvezetése mennyire tartotta fontosnak az adott területet. Így lehetséges, hogy nagyon sok jó vízzel rendelkező településen nem történt akkora látványos fejlődés, mint más fürdőhelyeken – foglalta össze Vancsura Miklós. Egy érdekesség, hogy léteznek olyan kisebb fürdők, amelyek itthon annyira nem ismertek, az északi – svéd, holland, finn – kempingezők azonban nagyon szeretik ezeket a főleg alföldi helyeket. Ilyen Tiszacsege, Tiszakécske, Gunaras, Gyopárosfürdő, de a Somogy megyei Igal is – ezeken a helyeken az elmúlt 20–30 évben épült sok kis üdülő, van, ahol a 600 lelkes településen akár 1000 is. Tiszacsegén, Tiszakécskén a külföldieken kívül főleg az ózdi, Miskolc környéki bányászok, kohászok kezdtek el venni házakat.

* * *

Kád a hozományban

Amikor Árpád-házi Szent Erzsébetet (1207–1231) eljegyezték Thüringia tartománygrófjának, Henriknek a fiával, Hermannal, a magyar királylány hozományát 13 társszekér szállította ki Wartburg várába. A hozomány része volt ékszerek, selymek, egyéb értékek mellett egy színezüst fürdőkád is.

Olvasóink írták

  • 13. történész 2012. július 31. 11:35
    „Itt a cikk a gazdag felső úri osztály szemszögéből világítja meg a dolgokat, nem a 9 millió ember szemszögéből.Ők ebből is kivannak rekesztve.”
  • 12. Queenmargareth 2012. július 31. 09:21
    „nem, mi nem hetente fürdünk, hanem kéthetente és gatyát nem hordunk.”
  • 11. macs 2012. július 30. 19:25
    „5. hecsedli,
    attól még lehetek magyar, ha nem hiszem el, hogy fürdőország vagyunk. Igen, van termálvizünk, és nem is kevés, de a víz nem elegendő, sok egyéb szolgáltatás, pl. orvosi ellátás, stb. kéne mellé.”
  • 10. virág25 2012. július 30. 09:01
    „Kevésen tudják megfizetni az árakat.”
  • 9. Norbi56 2012. július 30. 07:43
    „Ameddig azt gondolják, hogy a fürdő "idegenforgalmi attrakció" és nem éppen olyan szolgáltatás , mint a könyvtár vagy közösségi, művelődési ház addig nem is lesz "fürdőkultúránk" . A sportolás, az úszás a fürdőzés éppen olyan része a kultúrának mint a könyvolvasás. Nos sikerült elérni, hogy a hatmillió funkcionális analfabéta országa legyünk, pedig ma már szinte mindenkinek kötelező "érettségizni" éppen így sikerült elérni, hogy a Tisza mentén tömegével nem tanulnak meg úszni a gyerekek, és ne tanulják meg használni a fürdőt. A fürdőkbe a hangos kivagyiság , a bömbölő zene és a trágárság a mértékadó, és a csúszdaépítés. Az a település amelyiknek nincs csúszdás "fürdője" még most is betegesen akar építeni magának miközben számos más közszolgáltatás sem működik, és előbb utóbb sokan belerokkannak majd a fentartásába. A "fürdőturizmus" nem lesz az ország "kitörési pontja" . S ez nem magyarság kérdése, hanem a reális gondolkodásé a "néphülyitéssel" szemben!
    (Tiszakécskén egyetlen ózdi, vagy miskolci kohász vagy bányász sem vett nyaralót, 200 km-re van onnan)”
  • 8. jozko 2012. július 29. 22:16
    „...hát mert befürödtünk...”
  • 7. Mignon 2012. július 29. 21:31
    „A fürdesi-kulturanak külön törtenete van.

    A romaiak Aquincumban talaltak egy forrast, rögtön oda epitettek egy "Isis-templomot".
    Ez nem eleg.
    Jöttek a hunok, akik soha nem fürödtek.
    A tatarok is csak esöben.
    Amikor Karoli Gaspar leforditotta a Bibliat, akkor
    mar volt nehany "fürdöhaz", a mai bordelyoknak megfelelö.

    Különben, a mai statisztika szerint,
    a magyarok csak hetente fürdenek, es gatyat meg kethetente valtanak!”
  • 6. Mignon 2012. július 29. 21:22
    „Magyarorszag, valoban egy "fürdö-orszag"!
    Komolyan!

    Ez a csöpp orszag, minden olyan adottsagaival rendelkezik a termeszetnek,
    amely feljogosutja erre!
    (ezt komolyan gondolom)

    A problemat, hangozzon ez akarmilyen hülyen is, en ott latom, hogy
    " reklam...!"

    Wazze!

    Egy teli penztarcaval rendelkezö pokhasu nemet turista csak
    "Heviz"-et, es a bp.-i "Gellert-fürdö"-t ismeri....!
    Mast nem!

    Több reklamot...!!!!
    Public Relation!!!!”
  • 5. hecsedli 2012. július 29. 20:00
    „6. 9349779 2012.07.29. 18:43
    Ha jobban figyeltél nem én találtam ki,csak éltem a szavakkal.Az a baj hogy nektek soha semmi nem lesz jó akárki akármit csinál,erre szerettem volna ráutalni,de látom felesleges erőlködés.”
  • 4. Queenmargareth 2012. július 29. 19:46
    „ó a "szecska" imádtam:)”
  • 3. hecsedli 2012. július 29. 18:34
    „Hát azt kell mondjam nem hazudtoljátok meg magatokat,mintha nem is magyarok lennétek.Ez a baja Magyarországnak csak a beszélt nyelv alapján lakják magyarok,lélekben nagyon kevés ember gondolja magát magyarnak.Nézz utána mennyi fürdő helyesebben termálfürdő van a környező országokban és utána ítélkezz a cikk írója felett.Egyébként hogy maradjak a kaptafánál "akinek nem tetszik el lehet menni" mondá nem is olyan rég egy szintén anyanyelvi magyar honfitársunk.”
  • 2. papika56 2012. július 29. 16:34
    „Emberek ! Nyár van, uborkaszezon ! Miről írjanak ?? téma nincs, mindenki szabin van. Valamiről írni kell, mit tegyenek be az ujságba ??? üres lapokat akartok ???”
  • 1. Lixus_kzs 2012. július 29. 13:14
    „Ez a cikk értékelhetetlen.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

˝Vámpírcsillagok˝ a Tejútrendszerben

A kettőscsillagok többségénél a párosok egyik tagja társától valóságos "vámpírként" szívja el a… Tovább olvasom