Délmagyar logó

2018. 07. 21. szombat - Dániel, Daniella 19°C | 30°C Még több cikk.

I. Harald dán király korából származó ezüstkincsre bukkantak Rügen szigetén

A régészek szerint az értékes ezüstkincs a 10. század végéről származik, vagyis abból a korból, amikor a vikingek áttértek a kereszténységre.
Kékfogú Harald, vagyis I. Harald dán király (958-986) korából származó ezüstkincsre bukkantak Rügen szigetén egy szántóföldön. A régészek szerint az értékes ezüstkincs a 10. század végéről származik, vagyis abból a korból, amikor a vikingek áttértek a kereszténységre. A kincseket egy 13 éves fiú, Luca Malaschnitschenko fedezte fel, aki tanárával fémdetektor segítségével kutatott kincsek után Rügen északi részén januárban.

Egy értéktelennek hitt alumíniumdarabot találtak, amiről a közelebbi megvizsgáláskor kiderült, hogy értékes ezüstpénz. Ennek nyomán kezdtek ásatásokba a hétvégén a hatóságok egy 400 négyzetméternyi területen Schaprode község közelében. Nyakláncokat és karpereceket, gyöngyöket, fibulákat, szétszakadt ékszereket, valamint mintegy 500-600, részben széttöredezett érmét találtak, melyek közül több mint 100 a legendás dán király, I. (Kékfogú) Harald (910-987) uralkodásához köthető.

Ez a kincs a legnagyobb pénzlelet ebből a korból a Balti-tenger keleti térségében, ezért kiemelkedő jelentőségű.

- mondta Michael Schirren, az ásatás vezetője, a műemlékvédelmi hatóság vezetője. Becslések szerint a kincseket a 980-as évek végén áshatták el. Alig néhány kilométerrel távolabb, Hiddensee szigetén találták meg 1872-ben és 1874-ben a híres hiddensee-i aranykincset, amelyet a dán királynak, illetve közvetlen környezetének tulajdonítanak.

A vikingként született Kékfogú Harald a dán birodalom megalapítója, aki egységesítette az országot, bevezette a kereszténységet és reformokat hozott. Az uralkodó történelmi források szerint fiával, Villásszakállú Svenddel, a későbbi I. Svend dán királlyal (965-1014) szemben elveszített Balti-tengeri csata után Pomerániába menekült, ahol egy évvel később meghalt.

Kékfogú Harald nevét viseli ma a Bluetooth, a kis hatótávolságú rádiós kapcsolat is. Azért róla nevezték el, mert ahogy Harald egyesítette a dán, norvég és svéd törzseket, a rendszer ugyanúgy kapcsolja össze a különböző technikai eszközöket. I. Harald nagyon szerette az áfonyát, ezért volt mindig kék a foga.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A népszerűség nagy átok a veszélyeztetett állatok számára

A népszerűség nagy átok a veszélyeztetett állatok számára
A tíz legkarizmatikusabbnak tartott állat a tigris, az oroszlán, az elefánt, a zsiráf, a leopárd, a… Tovább olvasom