Délmagyar logó

2017. 03. 29. szerda - Auguszta 4°C | 21°C Még több cikk.

Ismerjük bolygónk élővilágát - vagy mégsem?

Tenger alatti kamera készített felvételeket egy azonosítatlan élőlényről még áprilisban. Azonnal találgatásba kezdtek laikusok, tudósok egyaránt. Egyesek szerint egy ritkán látható medúzafajról lehet szó, míg mások úgy gondolják, talán csak jól kitalált trükk az egész. De vajon mekkora a valószínűsége új fajok felfedezésének?
A vikingek mondái szerint valahol Izland és Skócia között élt egy félelmetes lény a tengerben, a Leviathán. A hatalmas fejlábú, sokszemű szörny – amelyet Krákennek is neveznek – megbabonázta a matrózokat, majd megtámadta hajóikat. A legendák és mítoszok ködös, technika és tudomány nélküli világában se szeri, se száma nem volt a mitikus szörnyeknek. A görögök a hidrától, a kígyóra emlékeztető, számtalan fejű vízi szörnytől féltek, de meséltek Minótauroszról, kentaurokról, szfinxekről, hárpiákról és küklopszokról is. Nem ismerték a világot, megfigyeléseikre és képzelőerejükre támaszkodtak. Az ismeretlentől való félelem teremtette meséik és mítoszaik árnyékában éltek. De vajon ma eleget tudunk, minket már nem érhet meglepetés?

A trópusi vizek és a tengerek még nagy meglepetéseket tartogathatnak. Illusztráció: delmagyar.hu
A trópusi vizek és a tengerek még nagy meglepetéseket tartogathatnak. Illusztráció: delmagyar.hu

Új fajt vettek filmre?

Április végén különös felvételeket készített egy víz alatti fúrásnál használt kamera. Nem tudni, hogy hol és pontosan milyen körülmények között készült a film, de ahhoz, hogy mind a szakértők, mind a laikusok, mind az önjelölt szörnykutatók érdeklődését felkeltette, kétség sem fér.

Brazil törzsek

– A 90-es években több mint négy évet dolgoztam Brazíliában. Akkoriban 40 „ismeretlen" emberi törzset tartottak ott számon. Nem vették fel velük a kapcsolatot, mert félő volt, hogy olyan vírusok, baktériumok kerülnének a szervezetükbe a „civilizált" emberekkel való érintkezés során, amelyek kiirthatják őket. A hivatalos megállapodás szerint csak akkor kerülnek velük közvetlen kapcsolatba, ha már elkerülhetetlen, például ha a közelükben út épül – meséli Nagy Sándor Alex. – Ebből is látszik, hogy téves az az elképzelés, hogy a világon mindent ismerünk. Még nagyon hosszú ideig várható például civilizálatlan törzsek felfedezése – teszi hozzá.

A felvételen egy csövet látunk. Valahol mélyen a tengerben járunk, sötét van, némi világosságot csak a kamera fénye ad. Ahogy a kamera halad felfelé mutatva a csövet egyszer csak beúszik a képbe valami, majd elvész a sötétben. Kicsivel később azonban visszatér, és már nem tévesztjük szem elől. Elsőre azt mondaná az ember, hogy talán medúza, de mintha hiányozna róla valami. Ráadásul szokatlanul mozog, szinte táncol, sodródik a vízzel.

– Az az érdekes a történetben, hogy egy ilyen felvétel alapján valójában nagyon nehéz bármit is azonosítani, hiszen manapság már annyi lehetőség nyílik a képek manipulációjára. Pláne, hogy nem tudjuk, hol és milyen körülmények között készültek a felvételek – mondja Nagy Sándor Alex, a Debreceni Egyetem Hidrobiológiai Tanszékének vezetője. – Meglehet, hogy a kamera tényleg felvett valamit, az is, hogy csak a fényviszonyoknak köszönhető, hogy azt hisszük, élőlényt látunk a felvételen, és az is, hogy valaki csupán a szenzáció kedvéért hamisította meg a felvételt – teszi hozzá.

Nagy bátorság lenne tehát bármit is mondani, ráadásul, ahogy a kutató is állítja, az a legnagyobb bizonyíték egy faj létezésére, ha megfogtuk, vagyis van legalább egy példánya a kezünkben. De vajon új fajt felfedezni ma már ritkaságszámba megy?

A vikingek legendás szörnye, a Leviathán, más néven Kráken. Illusztráció: delmagyar.hu
A vikingek legendás szörnye, a Leviathán, más néven Kráken. Illusztráció: delmagyar.hu

Az élővilágnak csak a töredékét ismerjük

Ha a „mindent, amit fel lehetett találni, már feltaláltak" tézisből indulunk ki, akkor könnyen hihetjük azt, hogy már mindent fel is fedeztek, amit csak lehetett. Ám a világnak nem csak eldugott szegletei rejthetnek még meglepetést. Gyakorlatilag bárhol találhatunk még ismeretlen élőlényeket, beleértve a növény- és állatvilágot is.

Mi lehet a videóra vett titokzatos lény?

Az egyik elképzelés szerint egy nagyon ritkán látható, mélytengeri faj lehet, a Deepstaria enigmatica. Egy, a tengeri fajokat azonosító portál szerint a Deepstaria enigmatica rendelkezik egy szokatlanul vékony, széles, finom haranggal, amely nyugalmi állapotban egy viszonylag lapos, megfordított tálra emlékeztet, írja az SG.hu. Átmérője a 60 centimétert is elérheti. A másik elképzelés szerint Stygiomedusa Gigantea-ról lehet szó, egy olyan medúzafajról, amely akár 6 méterre is megnőhet. Nagyon ritka faj: az elmúlt 110 évben mindössze 114-szer regisztrálták.

– Itt nyilván nem a gerincesekről van szó. De azt, hogy hol mit találhatunk, nagyban meghatározza az, hogy mikor keressük, és az is, hogy a kutatónak milyen lehetőségei, adottságai vannak. Képzeljük csak el, hogy nyári időszakban merítünk egy liter vizet az egyik közeli halastóból. Abban a liter vízben több élőlény lesz, mint ahány ember él a Földön – magyarázza Nagy Sándor Alex.

Ez jelenleg több mint hétmilliárd embert jelent. Vagyis abban az egy liter vízben több mint hétmilliárd élőlény nyüzsög. Nem csoda, ha van köztük, amelyet még nem azonosítottak.

– Csupán töredékét ismerjük a Föld élővilágának – mondja a szakértő. – Ha kontinentális vizekről beszélünk, akkor az bizton állítható, hogy a trópusi vizek nagy százaléka még feltáratlan. A tengeri mélységek szintúgy nagy meglepetéseket tartogathatnak még – teszi hozzá.

Hegyek, völgyek a sötétségben

– A tengerek a földfelszín hetven százalékát borítják. A víz alatt, az elképesztő mélységben hatalmas hegységek húzódnak. Azt, hogy ott pontosan mi van, csak akkor lehet megtudni, ha a kutatók lemennek mintát gyűjteni – mondja Nagy Sándor Alex.

A tudósok szerint lehet, hogy létezik a jeti

A jeti létéről 1951 óta vitatkoznak. Ebben az évben fotózta le Eric Shipton himalájai expedíciója során a híressé vált lábnyomot. Most az Oxfordi Egyetem és a Lausanne Zoológiai Múzeum közös kutatás során vizsgál esetlegesen a jetihez köthető szerves maradványokat, amelyekből kiderülhet, hogy valóban létezik-e a legendás faj. A két intézmény felhívással fordult a tudományos élet szereplőihez, akik rendelkezhetnek használható mintákkal. Ezen kívül megvizsgálják a Lausanne-i Zoológiai Múzeum által őrzött mintákat is, amelyeket Bernard Heuvelmans francia–belga zoológus a „jetik által látogatott helyszíneken" gyűjtött a 20. század második felében. A genetikai kutatás eredményeiből kiderülhet, hogy egy eddig ismeretlen ősember, esetleg egy kihaltnak hitt főemlős faj áll-e a mítosz hátterében, vagy mindez csupán csak kitaláció. A kutatók szerint azonban elképzelhető, hogy a vizsgálatok során sikerül olyan információkat szerezni, amelyek a neandervölgyiek és más emberszabásúak keveredésére utalnak. Bryan Spykes, az Oxfordi Egyetem kutatója elismerte, hogy kicsi az esélye annak, hogy egy új fajt azonosítanak, de a munka mindenképp megéri a fáradságot, hiszen ha nem végzik el, sosem tudjuk meg az igazságot.

Ám ez egyelőre valódi kihívás a tudomány számára, hiszen a több ezer méteres mélységben fellépő nyomást az emberi szervezet rendkívül nehezen, egy bizonyos pont után pedig egyáltalán nem viseli el.

– A tengeri kutatások általában valamilyen érdekesebb ponthoz kötődnek, például frekventáltabb víz alatti hegységekhez és korallzátonyokhoz. Ezekre szintén igaz az állítás, hogy minden időpontban, napszakban, évszakban más és más a jellemző ökoszisztéma – mondja a hidrobiológus.

Vagyis attól függően, hogy mikor megy oda a kutató, térhet vissza eltérő eredményekkel. De nem csupán erről van szó. Nem egyformák ugyanis például a korallzátonyok. Minden egyes korallzátonynak megvannak a maga sajátosságai, nagyon is különböznek egymástól. Ahhoz, hogy pontos képet kapjunk róluk, az összes létező zátonyt fel kéne tárni. Ugyanez igaz a víz alatti hegységekre is.

– Ezért is fontos olyan kezdeményezések mellé állni, amelyek valami megmentése köré szerveződnek. Vigyázni kell a környezetünkre, hiszen meglehet, hogy magunk pusztítjuk el a hihetetlen élőlényeket, amelyek körülvesznek minket, de még nem ismerjük őket – magyarázza a szakértő.

A kérdésre, megtörténhet-e, hogy több az ismeretlen faj, mint az ismert, Nagy Sándor Alex válasza az, hogy lehet. Lehet, hiszen bármilyen fejlett is a tudomány és a technika, a világnak rengeteg feltérképezetlen tája van, hatalmas őserdők és elképzelhetetlen mélységek várják még érintetlenül a kutatókat. – Egészen biztos, hogy sok meglepetés vár még ránk! A kérdés csupán az, hogy mennyire lesznek ezek érdekesek a közvélemény számára. Hiszen egy tízméteres vízi szörny a laikusoknak is hatalmas szenzáció, de mi legalább ennyire lelkesedünk egy új egysejtű fajért is – mondja a szakértő.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Csúcsforgalom egy zsúfolt albán körforgalomban

Nincsenek sávok, nincsenek lámpák, csak két középen kolbászoló rendőr. Így közlekednek az albánok… Tovább olvasom