Délmagyar logó

2016. 12. 08. csütörtök - Mária -5°C | 3°C

Katasztrófák árán tisztul a víz

Egyre több fórumon lehet arról hallani, hogy gyógyszermaradványok kerülnek vissza élővizeinkbe, amelyek akár befolyásolhatják is annak ökológiai egyensúlyát. Sokan aggódnak, hogy a jelenség esetleg érinti ivóvizeinket is. A környezetünk védelme mindannyiunk fontos ügye, de kiderült, hogy ivóvizeink minősége kiváló.
A női és férfi nemi hormonokkal szennyezett vizekben élő hím halaknál hermafroditizmust, sőt nőivarúságot figyeltek meg a kutatók. A fogamzásgátlók bomlásterméke, a női nemi hormon, csökkenti a hím halak arányát a nőstényekéhez képest, ezáltal előrevetítve rosszabb szaporodásukat, majd emiatt a tápláléklánc felborulását, veszélyeztetve az ökológiai egyensúlyt.

Ausztráliában a krokodilok nemzőképességének csökkenéséről is lehetett már olvasni, amely okának szintén a folyóvízbe jutott gyógyszermaradványokat mondták ki. Határainkon túl végeznek olyan mikrobiológiai kutatásokat, amelyek azt mutatták, hogy az antibiotikumok maradványai befolyásolhatják a baktériumok szaporodását az élővízben, így ellenállóbb baktériumfajok elterjedését idézhetik elő. 

Mostanság egyre több fórumon lehet arról hallani, hogy emberi szervezetben fel nem szívódott, például le nem bontott női nemi hormonok, fájdalomcsillapítók, különböző gyulladásgátlók hatóanyaga visszakerül természetes vizeinkbe.

Visegrádi látkép. A Duna mentén, a nagyobb vízhozatmot adó csápos kutak vize is kiváló minőségű. Fotó: Dreamstime
Visegrádi látkép. A Duna mentén, a nagyobb vízhozatmot adó csápos kutak vize is kiváló minőségű. Fotó: Dreamstime

Gyógyszermaradvány az ivóvízben?

A gyógyszerszármazékok egy része a vizelettel távozik a szennyvízcsatorna-rendszerbe, de a nem megfelelő veszélyeshulladék-kezeléssel is szaporodhatnak ezek a szennyeződések a folyókban, tavakban, tengerekben.

A vizet szűrő és vizsgáló analitikai eljárások folyamatosan fejlődnek, egyre érzékenyebb a technológia, ezért állítólag ma már könnyebben kimutathatók az élővízből ezek a szennyeződések is.

De mennyire kell mindezt komolyan venni Magyarországon? Ha ez valós veszély, mi lesz így évek múltán Földünk természetes vizeinek élővilágával? A gyógyszermaradványok valóban visszakerülnek az ivóvízhálózatba? Mert ebben az esetben logikusan nálunk, embereknél is komoly problémákat, ne adj’ isten meddőséget okozhatna a vízfogyasztás.

Makói szennyvíztisztító. Fotó: MTI/Kelemen Zoltán Gergely
Makói szennyvíztisztító. Fotó: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

A mi ivóvizeink kiváló minőségűek

– Ijesztgetik az egyszerű halandókat – kezdi megkeresésünkre prof. dr. Balla József, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszékének munkatársa. Elmondja: – Természetesen a szennyvizekbe nagyon sok minden belekerül, de az még nagyon messze van az élővizeinktől, nem beszélve az ivóvíztározóktól. Szerencsére ma már egyre több helyen odafigyelnek a szennyvízfeldolgozásra, -tisztításra, és Magyarországon ebben élen járunk. A tanszéken is foglalkoztunk ezzel a problémakörrel, hiszen természetesen bennünket is érdekelt, hogy valóban veszélyes-e az említett jelenség. Azt tapasztaltuk, hogy az ivóvízben egyáltalán nem lehet ezeket a gyógyszermaradványokat kimutatni. Sőt, hazánkban még a fővárosban és a nagyobb városokban is kiváló az ivóvíz minősége. Tény, hogy a nagyobb városok szennyvízgyűjtő rendszerét, szennyvízfeldolgozó üzemét folyamatosan figyelve, gyűjtve a mintákat, bukkantunk leggyakrabban használt fájdalomcsillapítókra, fogamzásgátlók bomlástermékeire, de leginkább mosószerek okozta szennyeződéseket lehet kimutatni. Mégis mindezek koncentrációja a természetbe visszakerült szennyvízben minimális, az ivóvízben pedig mi nem találtunk erre utaló nyomot – érvel a kémia tudományának kandidátusa.



Hozzáteszi: – Attól sem kell tartani, hogy a nagyobb vízhozamot adó csápos kutak vize elszennyeződne, hiszen több száz méterről gyűjtik a vizet – ilyenek találhatók végig Budapesten a Duna mentén, illetve a Tisza mentén –, így a víz komoly szűrésen megy keresztül. Ennél a víznyerési technológiánál a víz állandó mozgásban van, cserélődik, és a kavicságyrendszer miatt, amelyen átfolyik, komoly mikrobiológiai szűrést kap, és ezután még a vízműveinkben biológiai és kémiai tisztításon is átmegy. Hazánkban a felszínhez közel található talajvíz minősége változó, ezért egyre inkább „mélységi vizeket" használunk ivóvíz céljára, amelyek minőségét a felszíni szennyeződések már nem tudják befolyásolni.

Nem jó az agyontisztított ivóvíz

 Szeretnék megtisztítani a Gangeszt

India miniszterelnöke, Narendra Damodardas Modi megígérte, törekszik arra, hogy öt éven belül újra tiszta legyen a Gangesz, mert akkor lesz Mahatma Gandhi születésének 150. évfordulója. Ez azonban hatalmas munka, hiszen a folyó 2510 kilométeren keresztül, India legsűrűbben lakott területein kanyarog. A Gangesz vize csak egyetlen ponton tiszta, mégpedig a Himalájában, ahol 3000 méter magasan ered. A Gangesz vízében több millió ember fürdik, és még isznak is abból, ami oda vezet, hogy rengetegen betegszenek meg. A folyót tehát nemcsak vallási és szimbolikus, hanem egészségügyi okokból is meg kell tisztítani.
A környezetvédelmi program négy fő célja a szennyvízgyűjtés és -tisztítás megoldása, az ipari környezetszennyezés visszaszorítása, a szilárd hulladékok ártalmatlanítása és a folyó közvetlen környezetének megóvása.

– Az tény, hogy az ember lokálisan, közvetlen környezetében rendkívül nagy károkat tud okozni, és okoz is. A tisztítatlan szennyvíz élővizeinkbe jutása komoly hatást gyakorol annak élővilágára, és visszahat az emberre is. Valóban, a Föld számos pontján tönkreteszik az emberek az élőhelyüket, mégis az említett probléma nem tekinthető globálisnak. Szerencsénkre a természet működése limbikus, és bizonyos időközönként – sajnos nagy katasztrófák árán –, de likvidálja a környezetszennyezés miatt kialakult körülményeket is. Ebben az esetben példálóznék Indiával. Az ott élők borzalmasan be tudják koszolni a környezetüket, a Gangeszbe még a frissen elhamvasztott halottaik maradványait is beleszórják, miközben a folyót folyamatosan fürdésre is használják. De időközönként jön egy nagy áradás – a szent folyó vízgyűjtő területén ez jellemző –, ami az egész környéket kimossa. Vagy Ausztráliában a szárazság idején valóban belevezetik a szennyvizet a folyóvízbe, amely komoly károkat okoz az élővilágban, például a krokodiloknál, de az esőzések idején bekövetkező gyakori árvizek itt is megtisztítják a vizeket – magyarázza a természet folyamatos változásának és emiatt a vizek újratisztulásának lehetőségét dr. Balla József.

Továbbá hangsúlyozta: – Azt gondolom, hogy közvetve kereskedelmi és üzleti megfontolások állnak az ivóvizeink „szapulása" mögött, hiszen így az emberek megvásárolják az ásványvizeket, illetve a drága víztisztító berendezéseket, miközben a csapvíz kiváló minőségű hazánkban. Az agyontisztított vizet vissza kell például sózni, hogy fogyasztásra alkalmas legyen – nem véletlen, hogy nem egészséges a teljesen steril desztillált víz sem. Azt mondom, hogy óvni kell a környezetünket, foglalkozni kell a témával, de megijedni nem szabad.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ezért rendeltek el egészségügyi vészhelyzetet az Ebola miatt

A vírus ellen egyelőre nincs védőoltás, a fertőzött betegek mintegy fele meghal. Tovább olvasom