Délmagyar logó

2017. 01. 23. hétfő - Zelma, Rajmund -8°C | 4°C Még több cikk.

Két új szubatomi részecskét fedeztek fel a CERN fizikusai

A barion-családhoz tartozó két új szubatomi részecskét fedeztek fel a CERN fizikusai.
A barion-családhoz tartozó két új szubatomi részecskét fedeztek fel az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) fizikusai, akik kutatásaikat a Physical Review Letters folyóirat legújabb számában ismertetik.

A barionok, amelyekhez az atommagot alkotó protonok és neutronok is tartoznak, három erős kölcsönhatással "összetartott" elemi részecskéből, kvarkból épülnek fel. Különböző kvarkok léteznek: vannak "felkvarkok (u-kvarkok/up quark), "lekvarkok" (d-kvark/down quark), továbbá megkülönböztetnek furcsa kvarkokat (s-kvark/strange quark), alap-kvarkokat (b-kvark/ bottom quark), más néven szépséges kvarkokat (beauty quark) is.

Az Xiäb és az Xiäbú barionokat a kvarkmodell jósolta meg, ám létükre az első bizonyítékokat a CERN nagy hadronütköztetőjének (LHC) egyik detektorán, az LHCb-én 2011-2012-ben végzett kísérletek során összegyűjtött adatok elemzésével lelték.

Egy rokonbariont, (Xiäbú0) az LHC másik detektorán, a CMS-kísérlet keretében észleltek 2012-ben - olvasható a PhysOrg hírportálon és a CERN honlapján. Mindkét új barion egy szépséges (b), továbbá egy furcsa (s) és egy "lekvarkot" (d) tartalmaz. A "nehézsúlyú" b-kvarkoknak köszönhetően tömegük a proton tömegének a hatszorosa.

Az azonos összetétel ellenére azonban két különböző barionról van szó, hiszen a tömegüket nem pusztán az alkotóelemek "summája", hanem a konfigurációja is meghatározza, minden kvark ugyanis saját belső impulzusmomentummal, spinnel rendelkezik. Az Xiäb állapotban a két könnyebb kvark spinje ellenkező irányba mutat, míg az Xiäbú esetében egy sorba rendeződnek, ennek köszönhetően utóbbi barion kissé "súlyosabb".

A két új szubatomi részecske tömege mellett a fizikusok vizsgálták, hogy milyen gyakorisággal képződnek ezek a barionok, mennyire instabilak, és meghatározták bomlásuk egyéb paramétereit is. Az eredmények egybeesnek a kvantum-színdinamika elmélet jóslataival. Patrick Koppenburg, az amszterdami Nikhef Intézet tudósa a kutatásokról hangsúlyozta, a mostanihoz hasonlatos vizsgálatok révén születhet meg a standard modellen túlmutató új fizika.

"Az ilyen nagy precizitású kutatások segítenek majd különbséget tenni a fizika standard modellből következő hatások és a jövőben észlelt új, váratlan jelenségek között" - fogalmazott Patrick Koppenburg.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Közösségi finanszírozással küldenének robotszondát a Holdra

A szervezők nemcsak a kezdéshez szükséges 600 ezer fontot, hanem a projekt végső megvalósításához… Tovább olvasom