Délmagyar logó

2017. 05. 28. vasárnap - Emil, Csanád 13°C | 25°C Még több cikk.

Kiderült, miért tűnt el szinte teljesen a lepra

A szakemberek arra a megállapításra jutottak, hogy az emberi szervezet vált ellenállóbbá a betegséggel szemben.
Nem a betegséget okozó baktérium genetikai mutációjának köszönhetően csökkent drasztikusan a leprás megbetegedések száma a középkor végén, hanem azért, mert az emberi szervezet ellenállóbb lett a kórral szemben - derítették ki svájci kutatók.

Mielőtt szinte teljesen eltűnt volna, a rettegett betegség évente 200 ezer embert sújtott. A középkori Európában a lepra elterjedt volt, egyes vidékeken minden harmincadik embernél jelentkezett. A 15. század végére azonban szerte a kontinensen jelentősen megcsappant a betegek száma, amire a tudósok mindeddig nem találtak kielégítő magyarázatot.

Noha a leprára manapság egy letűnt kor betegségeként tekintenek, még mindig vannak olyan vidékek - Brazíliában, a Fülöp-szigeteken, Indiában, Indonéziában, Madagaszkáron, Mozambikban, Nepálban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Tanzániában -, ahol fertőz a kór.

A lausanne-i műszaki egyetem (EFPL) kutatói a Mycobacterium leprae öt törzsének genomját összehasonlítva akartak fényt deríteni arra, hogy minek köszönhetően tűnt el a lepra Európából. A tudósok a középkori Nagy-Britanniából, Svédországból és Dániából származó emberi maradványokból vett mintákat vetettek össze mai lepratörzsek genomjával, hogy felderítsék, vajon a baktérium keresztülment-e olyan változáson, amelynek révén kevésbé fertőző lett.

A biológusokból és régészekből álló nemzetközi tudóscsoport kifejlesztett egy rendkívül kifinomult módszert, amely lehetővé tette, hogy különválasszák a baktérium DNS-ét az emberi DNS-től, úgy hogy az előbbi mindössze a vizsgált maradványok 0,1 százalékát tette ki. Az eljárásnak köszönhetően sikerült rendkívüli pontossággal rekonstruálni a középkori lepra genomját.

"A középkori törzsek szinte egy az egyben megegyeznek a maiakkal, és viselkedésük mit sem változott. Ha a lepra eltűnésének magyarázata nem a kórokozóban rejlik, akkor magunkban kell keresnünk" - magyarázta Steward Cole, a kutatók egyik vezetője.

A szakemberek végül arra a megállapításra jutottak, hogy az emberi szervezet vált ellenállóbbá a betegséggel szemben.

"Minden adott volt, hogy természetes szelekció induljon meg: a vírus rendkívül erős prevalenciája és a betegek elszigetelése a társadalomtól" - mondta Steward Cole. Emlékeztetett arra, hogy a leprások - állapotuk miatt - nem voltak képesek ugyanúgy szaporodni, mint az egészségesek. Vagyis azok nemzettek utódokat, aki ellenállóbbak voltak a betegséggel szemben és nem kapták el a kórt.

"Vannak más tanulmányok, amelyek azt mutatták, hogy az európaiak szervezete - genetikai okokból - jobban ellenáll a leprának, mint a világ népességének fennmaradó része. Ez az okfejtés ugyanazon alapul, mint a mi hipotézisünk" - tette hozzá a kutató.

Azon túlmenően, hogy a felfedezés történelmileg érdekes, az EPFL szerint a kutatás fontos szerepet játszhat a leprajárványoknak és a betegség kórokozójának jobb megértésében. "Az eljárások, amellyel feltártuk a DNS-szekvenciát, a valaha alkalmazott legpontosabb módszerek között vannak" - emelte ki az egyetem.

A közhiedelemmel szemben a lepra csak kevéssé fertőző, ahhoz hogy valaki elkapja, nagyon szoros fizikai közelség és a betegekkel való gyakori találkozás kell.

Olvasóink írták

  • 1. HAJDÚKFOKOSA 2013. augusztus 19. 14:59
    „MÉG NEM TÜNT EL TELJESEN....ITT VANNAK VOLT KOMCSIK TSZ ELNÖKÖK, KISZESEK FORMÁJÁBA”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A dinoszauruszok nyaka nehezebben mozgott, mint eddig feltételezték

A hatalmas testű, hosszú nyakú dinoszauruszok egy új, brit kutatás szerint nem tudták olyan jól… Tovább olvasom