Délmagyar logó

2017. 01. 16. hétfő - Gusztáv -5°C | 1°C

Kifogott a kódfejtőkön a második világháborús galambposta

Nagy-Britannia legnagyobb elektronikus hírszerző ügynökségének szakemberei a közvélemény segítségét kérik az üzenet dekódolásához.
Kifogott a brit kormányzati kommunikációs központ kódfejtőin az a második világháborúból származó kódolt üzenet, amelyet egy dél-angliai ház kéményében felfedezett galambtetemen találtak. Nagy-Britannia legnagyobb elektronikus hírszerző ügynökségének  szakemberei a közvélemény segítségét kérik az üzenet dekódolásához.

A madártetemet egy férfi lelte meg a dél-angliai Surrey grófságban, amikor egy használaton kívüli tűzhelyet tisztított ki a házában. A galamb egyik lábához egy vörösre festett fémdobozt erősítettek, ez tartalmazta a 27 darab ötbetűs csoportból álló üzenetet.

A kormányzati kommunikációs központ (GCHQ) szakemberei és második világháborús brit kódfejtő központ, a Bletchley Park történészei próbálták megfejteni az üzenetet. "A megfelelő kódkönyvek és a felhasznált kódkulcs hiányában képtelenség lesz feltörni" - mondta a központ szóvivője.

Az üzenet kódkönyv alapján készült, amelyet azután rejtjeleztek. Nem ismert azonban a küldő - "Sjt W Stot" - kiléte, valamint a címzett - "X02" - sem, ez pedig szakértők szerint hihetetlenül nehézzé teszi a kód feltörését. Habár a kódkönyveket és rejtjelrendszereket meg kellett volna semmisíteni, csekély esélye mégis van annak, hogy valahonnan előkerül.

A GCHQ szóvivője szerint "szomorú", hogy a "bátor" madár által szállított üzenetet nem tudják elolvasni. "Tisztelettel adózunk a háború idején dolgozó rejtjelezők tudása előtt, akik noha emberfeletti nyomás alatt dolgoztak, sem akkor sem most nem megfejthető titkosítást alkottak."

Az észak-londoni Bletchley Park - itt működött a háborús idők legnagyobb hírszerzési központja - Galambmúzeumának kurátora szintén beszállt kutatásba: igyekszik megtalálni a halott galamb azonosító számát.

A háborúban igen gyakran használtak Nagy-Britannia és a kontinens között üzenetközvetítésre galambokat. A madarak akár 80 kilométert is megtesznek óránként, 1000 km-re is eljutnak. Azonban meglehetősen sérülékenyek voltak, hiszen könnyen áldozatul eshettek egy-egy éhes ragadozómadárnak, vagy éppen unatkozó katonáknak, akik szívesen lövöldöztek rájuk.

A Bletchley Park történészei szerint a galamb minden bizonnyal a náci megszállás alatt álló Franciaországból tért vissza az 1944-es normandiai partraszállás idején. A lábára erősített üzenet olyan szokatlan jeleket használ, amelyeket általában a legtitkosabb információkra alkalmaztak.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A francia sziget nem eltűnt, soha nem is létezett

Ausztrál kutatók felfedezték egy sziget nem létét a Csendes-óceánon: a földdarab csupán térképeken… Tovább olvasom