Délmagyar logó

2017. 12. 11. hétfő - Árpád -1°C | 13°C Még több cikk.

Koszovó vár

Európa legfiatalabb országa, a Koszovói Köztársaság tárt karokkal várja a látogatókat és a nemzetközi elismerést. Egyelőre úgy tűnik, egyikből sem jutott túl sok a Szerbiától 2008-ban függetlenedett albán többségű államnak.
Költségek

Belgrádig kétszer kell autópályadíjat fizetni – 2,50 és 3,50 euró, dinárban 240 és 330. Nis előtt további 6,50 eurót, vagy 730 dinárt kell fizetni. Autónk 40 literes tankjába szerdától szombatig Nisnél 25,32 liter, Pristinában 19,8, majd hazafelé Szabadka előtt 28,65 liter benzint tankoltunk.

A kávé 50, 60 eurócent, egy hamburger 1,50 euró, egy kisüveges helyi sör egy, a legolcsóbb pizza 3,50, egy bécsi szelet étteremben 5,20 euró.

Koszovó felé Nisig kis túlzással nyílegyenes autópálya vezet Szegedről. Csak a szerb fővárost, Belgrádot elkerülő úton lassul le a forgalom. Nis után véget nem érő kanyargós út vezet át dél-szerbiai lepukkant kisvárosokon. A legjobb egy helyi sofőrt követni. A hatalmas kátyúkat, sziklaomlásokat nem egyszerű kerülgetni. Az útnak ez a 90 kilométeres része fárasztóbb, mint a korábbi több száz kilométeres szakasz.

Larje larje hátán

Az átkelés a határon hétköznap délután meglepően gyorsan és zökkenőmentesen zajlott Merdare városában. A koszovói oldalon 30 euróért biztosítást kell kötni, mivel Koszovó még nem tagja a Nemzetközi Zöldkártya Egyezménynek.

Mitrovica egyik nevezetessége az Isa Bey mecset. 2014-ben a török kormány kétmillió eurós támogatásából épült. Fotó: Schmidt Andrea
Mitrovica egyik nevezetessége az Isa Bey mecset. 2014-ben a török kormány kétmillió eurós támogatásából épült.
Fotó: Schmidt Andrea

Koszovóban a táj és a látkép is megváltozik. A Balkán legfiatalabb államában a mi szemünknek szokatlan építészeti stílusban épülnek a többemeletes családi házak. A legtöbb bevakolására nem maradt sem idő, sem pénz. A poros út mentén gyerekek és fiatalok sétálgatnak a lemenő nap fényében. Ami azonnal feltűnik: a rengeteg autómosó. Ez az első szó, amit megtanulok albánul: larje – mosó.

A határtól 40 kilométer Pristina. A város lakossága a 2011-es népszámlálás adatai szerint 198 ezer fő. A koszovói és albán nemzeti lobogó mellett sok helyen kitették az amerikai zászlót is. A koszovóiak a mai napig hálásak az USA-nak és Bill Clintonnak, hogy támogatta függetlenedési törekvéseiket. Clintonnak szobrot is állítottak a 2008 óta független ország fővárosában.

Pristinai utca naplementekor. Hiába a rengeteg kábel, mindennaposak a hosszabb-rövidebb áramszünetek. Fotó: Schmidt Andrea
Pristinai utca naplementekor. Hiába a rengeteg kábel, mindennaposak a hosszabb-rövidebb áramszünetek. Fotó: Schmidt Andrea

Sok helyen megálltak a faliórák. A szállodai szobában, az étteremben, a benzinkúton – megállt az idő. Az étterem fiatal pincére nevetve azt mondta, nem szereti, ha az óra ketyegése az idő múlására emlékezteti, nem akar megöregedni. – De nézzék csak, ez majdnem pontos – mutatott mosolyogva egy másik órára a falon.

Egy országban, ahol a Teréz Anya Egyesület adatai szerint a lakosság 18 százaléka mélyszegénységben él, de a helyiek 28 százaléka is csupán alig másfél eurót tud áldozni naponta a túlélésre, valószínűleg nem az elemcsere a legnagyobb gond.

Nyakában albán zászló

Koszovóról – a hazánkba illegálisan érkező menekülteken kívül – még ma is a háború jut sokaknak eszébe. Fölöslegesen. A fiatal ország kávézói, éttermei tele vannak. A férfiak frissen borotváltak, ami nem csoda, mert minden utcában van legalább három borbély. Többek ezek, mint egyszerű fodrászatok, a kávézók mellett a közösségi élet színterei.

Fiatalok Mitrovicában. Jól beszélnek angolul. Fotó: Schmidt Andrea
Fiatalok Mitrovicában. Jól beszélnek angolul.
Fotó: Schmidt Andrea

Pristina főterén az albánok legnagyobb nemzeti hősének, Szkender bégnek a nyakába kötöttek egy albán zászlót. Nem lehetett egyszerű megmászni a hatalmas lovas szobrot. A szobor közelében a mai napig ott vannak az 1999-es koszovói albán–szerb konfliktusban eltűnt helyiek fotói. Ők már valószínűleg soha nem térnek haza, megsárgult fotóikat mégsem szedi le senki.

Koszovóban nincsenek vegetáriánusok. Ezt több kifőzdés is megerősítette. A hagyományos, faszénen sült húsok és tészták mellett egyre népszerűbb a nemzetközi konyha. Mint az egyik étteremtulajdonos fogalmazott, az utóbbi tizenöt évben gasztronómiai forradalom zajlik Koszovóban. A nemzetközi közösség jelenléte miatt a kebab, burek mellett helyet kapott az étlapokon a pizza, a spagetti vagy a bécsi szelet.

Luxusautók

A szegénység, amiről a menekültek panaszkodnak, nem szúrja ki azonnal az ember szemét. Az utcák szemetesek, de az emberek jól öltözöttek, a gépjárműpark pedig kifejezetten imponáló. Az persze más kérdés, honnan, hogyan és milyen pénzből érkeznek ezek a jobbára német luxusautók Koszovóba. Ott volt például az az Audi R8-as, amit az UCK-ról (Ushtria Clirimtare e Kosoves, a Koszovói Felszabadítási Hadseregről) elnevezett sugárút benzinkútjánál láttam. A használtan is 20 milliós sportkocsi biztos nem a saját lábán érkezett Koszovóba. Az alacsony karosszéria és a futómű nem élte volna túl az utat.

Ottjártunkkor éppen tönkrement az erőmű egyik blokkja. Az országban amúgy is mindennaposak az áramszünetek, de kilenc óra autózás után már csak nevetni tudtunk a kényszerű sötétségen. Minden ház tövében áll egy aggregátor, amely ilyenkor borzalmas zajjal és füsttel termeli az áramot.
Hajtűkanyar Mitrovicába

Felmérések szerint a lakosság 18 százaléka mélyszegénységben él. Fotó: Schmidt Andrea
Felmérések szerint a lakosság 18 százaléka mélyszegénységben él.
Fotó: Schmidt Andrea

Mitrovicába egy éles hajtűkanyar vezet be, amelynek egyik oldalán egy domb tetején áll a szerb ortodox temető. Az albánok a síremlékeket szétverték, meggyalázták, az épületet felgyújtották. A szerb temető a város déli, albánok által lakott részén fekszik, míg az érintetlen albán temető az Ibar folyótól északra, a szerb többségű részen található. A két városrészt elválasztó hídon a mai napig erős a rendőri jelenlét.

A 71 ezres város lakóinak nagy többsége (96,6 százalék) albán. Egyik nevezetessége az Isa Bey mecset, amit egy régi templom helyére építettek 2014-ben a török kormány kétmillió eurós támogatásából. A pénteki istentisztelet után az imám minket is beengedett a lenyűgöző épületbe.
Koszovó olyan ország, amely mindennél jobban vágyik a nemzetközi elismerésre, és amelynek lakói szokatlan vendégszeretettel várják a látogatókat. Egyelőre egyikből sem jutott túl sok neki.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hatalmas kutatóballont küldött a Föld megkerülésére a NASA

A héliummal töltött léggömbnek 33 kilométeres magasságban kell a Földet megkerülnie. A teszttel… Tovább olvasom