Délmagyar logó

2018. 11. 15. csütörtök - Albert, Lipót 4°C | 13°C Még több cikk.

Különleges leletre bukkantak a bibliai királyok korából Izraelben

Különleges leletre bukkantak a bibliai királyok korából Izraelben
Az öt centiméteres nagyságú szobor egy uralkodót ábrázol. Hogy kit, rejtély.
Egy uralkodó fejének mintegy háromezer éves szoborábrázolására bukkantak régészek Izraelben - jelentette a Háárec című napilap honlapja.

A fején diadémot viselő, öt centiméteres nagyságú alkotás különlegesen ritka figurális ábrázolás, és a szakemberek szerint egy korabeli uralkodó vonásait hordozhatja.

A régészek szerint a lelet az i.e 9. századból való, és eddig soha nem került elő hasonló, a bibliai királyok korának valamely szakállas uralkodóját mintázó szobrocska, amely ráadásul kiváló állapotban maradt fenn, noha szakállának egy töredéke hiányzik.

A régészek abban bizonyosak, hogy királyt ábrázol a festett figura, de abban meglehetősen bizonytalanok, hogy melyik királyság mely királyát. A lelet tavaly került elő Izrael északi, libanoni határánál, Metula nevű városka közelében, ahol a Királyok könyvében is említett egykori Ábél-Bét-Maakát nevű város maradványait tárják fel.

Ezt a helyet már a tizenkilencedik században azonosították az archeológusok a település régi nevét megőrző Abil al-Kamh nevű arab falunál. Az i. e. kilencedik században ez a terület három királysággal volt határos: keleten a damaszkuszi székhelyű arámiakkal, nyugaton a Türosz nevű föníciai város földjeivel, délen pedig az izraeli királysággal, amelynek ebben a korban Szamária volt a fővárosa.

A különleges szobrocskát Jeruzsálemben az Izraeli Múzeumban fogják kiállítani.

A figurát üvegszerű fajanszból készítették, amelyet gyakran használtak az ókori Egyiptomban és a Közel-Keleten ékszerek, valamint kis emberi és állati alakok megformálására.

"Közel-keleti uralkodóként azonosításához kulcsfontosságú nyom volt igen érdekes frizurája" - nyilatkozta a régészek vezetője, a jeruzsálemi Héber egyetem tudósa, Naama Jahalom-Mak.

Haját vastag copfokban fülét betakarva hátrafogták, és egy csíkos arany diadémmal rögzítették a fonatokat. Éppen úgy, ahogy az egyiptomi kortárs alkotók a szomszédos szemita közel-keleti népek hajviseletét ábrázolták.

Radiokarbonos kormeghatározással csak a századot tudták pontosan megállapítani, és így nem lehet tudni, hogy melyik i. e. kilencedik századi királyról mintázhatták a szobrocskát: Ben Hadad vagy Hazael Damaszkuszból, esetleg Ahab vagy Jehu Izraelből, netán Itobaal Türoszból, mind esélyes jelölt lehet, és mind szerepelnek a Bibliában.

Egyelőre azt sem tudják, hogy egy nagyobb szobor egy részletét, vagy önálló alkotást találtak-e, de tovább folytatják az ásatásokat, és remélhetőleg a jövőben sikerül majd megválaszolni a felmerült kérdéseket.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Farkasoktól rettegnek a finnek

Farkasoktól rettegnek a finnek
Egy év alatt 10 százalékkal, mintegy kétszázra nőtt a ragadozók száma az országban. Tovább olvasom