Délmagyar logó

2017. 12. 13. szerda - Luca, Otília 2°C | 12°C Még több cikk.

Lássuk, mibe halunk bele!

Atomháború, klímakatasztrófák, járványok és egyéb nyalánkságok. Az aggódó tudósokat és összeesküvéselmélet-gyártókat ugyanúgy foglalkoztatják ezek a vélt vagy valós veszélyek, mint az írókat, képzőművészeket, filmrendezőket. A világvégeóra mindenesetre három perccel mutat csak kevesebbet éjfélnél. Ideje összegyűjtenünk, mibe pusztulhat bele a civilizáció.

Tik-tak, tik-tak. Ketyeg az óra – egy különleges „szerkezetről" beszélünk. Nagy szerencsével még az is előfordulhat, hogy soha nem érjük el az éjfélt, hiszen vissza lehet állítani a képzeletbeli mutatóit. A Doomsday Clock, azaz világvégeóra azt jelképezi, mennyire súlyos veszélyek fenyegetik aktuálisan a világot: a  Bulletin of the Atomic Sciences  testülete – amelyben jelenleg 17 Nobel-díjas foglal helyet – a globális kockázatokról évente ad ki közleményt. Január végén két perccel előreállították a mutatókat, most 23 óra 57 percnél járunk.

Kinyírnak a politikusok

 A nagy kihalás

A Nature tudományos folyóirat állapította meg decemberben: lehetséges, hogy a föld történetének hatodik nagy kihalása zajlik éppen. „Nagy kihalásnak" olyan periódust hívnak, amikor a létező fajok 75 százaléka viszonylag rövid időn belül eltűnik. A legsötétebb jóslatok szerint ha nem változtatunk, akár már 2200-ra eljuthatunk egy ilyen pontra. A kétéltűek 41 százalékát, az emlősök 26 százalékát és a madarak 13 százalékát fenyegeti most kihalás, amiért az emberi tevékenység, például az élőhelyek eltűnése, a globális felmelegedés és a környezetszennyezés felelős.

Először 1947-ben latolgatták tudósok: hány percre lehetünk egy fenyegető „világvégétől", a civilizáció pusztulásától? Akkor hét percet jósoltak, ma alig három van vissza. Az óra a legkeményebb hidegháborús években 23.58-at mutatott, az atomkísérletek korlátozása tíz perc mínuszt jelentett, 1991-ben, a Szovjetunió felbomlása után visszaugrott egészen 23.43-ig.

Mi befolyásolhatja az állását? Leginkább az aktuális politikai, környezeti, háborús események, fenyegetettségek. Idén a politikusok, döntéshozók kapták a legnagyobb nyakast a közleménnyel: „A világ vezetői képtelenek voltak a szükséges tempóban és mértékben cselekedni, hogy megvédjék polgáraikat egy lehetséges katasztrófától. A politikai vezetés hibái minden lényt veszélyeztetnek a Földön."

Atom és klíma

Az atomfegyverek modernizálása és a klímaváltozás fokozódása aggasztja leginkább a tudósokat. Az sem megnyugtató, hogy Oroszország vezetése úgy véli, jogukban áll a Krím-félszigeten atomfegyverarzenált telepíteni – de róluk legalább tudható, hogy van ilyen fegyverük. Na de hány államról nem tudjuk? – kérdeztük Nógrádi György biztonságpolitikai szakértőt.

– Egyre több ország képes atomfegyver létrehozására, ha van alapanyaga, hiszen az atomfegyverek előállításának módja rég nem titok – mondja. Néhány ország bejelenti ezt, mint India és Pakisztán, amelyek egymást fenyegetik az atommal. Némelyik, mint Líbia, Egyiptom vagy Dél-Korea, abbahagyta a kísérletezést, némelyik pedig nem ismeri el hivatalosan. Ilyen Izrael. Azt megtippelni sem lehet, hány államnak lehet atomfegyvere, vagy ahhoz alkalmas alapanyaga. Vagy csatlakozik az ötökhöz – a „klasszikus" atomhatalmak Nagy-Britannia, Egyesült Államok, Franciaország, Oroszország és Kína –, és maga jelenti be, vagy nem derül ki hivatalosan. És ha az olyan vezetőket nézzük, mint Észak-Korea ura, nem lenne olyan nagy csoda, ha valamelyik megtébolyodna, és rátenyerelne a piros gombra – vetettük fel.

A biztonságpolitikai szakértő Észak-Koreával kapcsolatban megnyugtatott: atomfegyvereihez Kína határán külön tárolják a hordozórakétát, külön az atomtölteteket. A kínaiak azonnal tudnának róla, ha megpróbálnák használni azokat, és megszállnák az országot. Ettől függetlenül persze minél több ország képes pusztítási célra használni az atomenergiát, annál nagyobb a veszélye egy atomháborúnak.


A klímaváltozás kapcsán sem kell csodálkoznunk a pesszimizmuson. Elég, ha áttekintjük a legutóbbi megállapodásokat. Az Európai Unió tagállamai októberben hoztak döntést az EU klímastratégiájáról 2030-ig: vállalták többek között, hogy minden tagállam 40 százalékkal csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást. Mármint az 1990-es szinthez képest. Ez azt jelenti, hogy a volt szocialista országoknak gyakorlatilag nincs dolguk, hiszen ez már akkor teljesült, amikor összeomlott a szocialista nehézipar.

Letarol egy járvány

Kihalás, éhínség, járványok, természeti katasztrófák: a klímaváltozás hosszú távú hatásai lehetnek ezek is. A középkorban szinte megszokottnak számított, hogy egy-egy ragály letarolja a fél világot, ma ez a végítéletpánik egyik leggyakoribb tárgya. Film is készült Stephen King Végítélet című regényéből, amelyben a Gikszer kapitánynak nevezett „szuperpusztító" influenzavírus szabadul a világra egy titkos laborból. Összeesküvés-elméletekre fogékonyak az Afrikában pusztító ebolajárványt is mesterségesnek mondják, de véletlen balesetek is képesek nagy gikszert okozni. Tavaly november környékén a tulane-i nemzeti főemlőskutató központ szuperbiztonságos laboratóriumából gyakran halált okozó, bioterrorizmusra is felhasználható baktérium szabadult ki – rejtély, hogyan, de embert nem betegített meg.

 Nukleáris tél

Az atomrobbanások milliókat pusztítanának el, amibe milliárdok halhatnának bele, az az utána következő nukleáris tél. A robbanások következtében a sztratoszférába nagy mennyiségű füst és korom kerülhetne be, amely miatt jóval kevesebb napfény érné el a földfelszínt. Ez a réteg hetekig, de akár hosszú évekig is megmaradhat. A felszíni hőmérséklet akár 30 fokkal is csökkenne, a növényeket, a földi és az óceáni táplálékláncot elpusztítaná a sötét, a fagy, a sugárzás, ami éhínséghez vezetne. Ugyanez történhetne, ha becsapódna a Földbe egy megfelelően nagy méretű kozmikus tárgy, vagy kitörne egy szupervulkán.

Tavaly júliusban pedig az USA Járványügyi és Betegségmegelőzési Intézete, a CDC (Centers for Disease Control and Prevention) influenzaosztályán egy viszonylag enyhe madárinfluenza-vírust tartalmazó mintacsőbe véletlenül belekevert egy kolléga kicsit a létező legveszedelmesebb törzsből, a H5N1-ből. Utána kiküldte a mintát egy másik, mezőgazdasági kormányzati intézménynek. Szerencsére az ügynek csak néhány csirke esett áldozatul. Marc Lipsitch, a Harvard közegészségügyi karának (Harvard School of Public Health) professzora úgy véli, rendkívül veszélyes szuperinfluenza vírust kreálni laboratóriumban, „ha ugyanis egy ilyen vírus valaha is kiszabadul, elképesztően nehéz lesz féken tartani", és a nagyon biztonságos labor sem jelent nulla kockázatot.

Magunkat pusztítjuk el

Az Oxfordi Egyetemen működő Future of Humanity Institute (Emberiség Jövője Intézet) vezetője, a filozófus Nick Bostrom úgy véli, nem a természeti katasztrófáktól kell igazán tartanunk. Inkább azt nehéz megjósolni, azokkal a kockázati tényezőkkel együtt tudunk-e élni, amelyeket mi magunk hozunk létre a technológiai fejlődéssel – mellesleg ezek is tudnak természeti katasztrófát előidézni, lásd globális felmelegedés. De a Fermi-paradoxon elmélete is ezt a verziót támogatja, amely szerint ha figyelembe vesszük a világegyetem kiterjedését és korát, kellett már létezniük értelmes civilizációknak a miénken kívül.


Az, hogy eddig nem találkoztunk velük – persze vannak, akik erről mást mondanak –, azt is jelentheti, hogy a technológiai fejlődés egy bizonyos fokán, amikor már elég fejlettek a csillagközi kommunikációhoz, a civilizációk hajlamosak elpusztítani önmagukat. A tudósokból álló csoport, amelyet Bostrom vezet, 10 és 20 százalék közé teszi a valószínűségét, hogy száz éven belül kihalunk, mint a dodómadár. Vagy legalábbis a civilizációnk ér dicstelen véget – ehhez elég, ha feltalálnak egy rendkívül könnyen létrehozható, hatékony fegyvert.

Mesterséges intelligencia

Korunk egyik legismertebb tudósa, a fizikus Stephen Hawking szerint a mesterséges intelligencia lehet a végzetünk. Úgy találja, primitív formái, amelyeket eddig alkottak meg, nagyon hasznosak – de tart tőle, hogy a gépi „elme" előbb-utóbb túlnő az emberin. Az embert ugyanis korlátozza a lassú biológiai evolúció, így aztán nem versenyezhet hosszú távon a mesterséges intelligenciával. Az már most is világos a tudós szerint, hogy a gépek egyre inkább kiszorítják a munkaerőpiacról az embereket.

Elon Musk, a Tesla autógyártó cég vezetője, a SpaceX magán-űrügynökség alapítója szintén a mesterséges intelligenciára voksol, ha azt kell meghatározni, mi jelentheti a legnagyobb fenyegetést az emberiségre nézve. A gépek intelligenssé tételével szerinte démonokat idézünk meg – de legalábbis olyan ellenséget szabadítunk magunkra, mint a Mátrix gépei vagy a Terminátor Skynetje. Más tudósok az űr „gyarmatosítása" mellett hozzák fel érvként, hogy hamarosan szükségünk lehet menekülő útvonalra. Ha nem az intelligens gépek, akkor a klímakatasztrófa, a nukleáris tél, a járványok elől menekülhetünk.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Óvatosan az energiaitalokkal!

Az energiaitalok önmagukban nem veszélyesek, a koffein túladagolása azonban a fiataloknál, fiatal… Tovább olvasom