Szeged - delmagyar.hu

Sikerrel fejezte be a háziasított paradicsom és vad elődje teljes genetikai állományának feltérképezését egy nemzetközi kutatócsoport, az eredmény segítheti az ízletesebb és tápanyagokban gazdagabb változatokhoz szükséges gének azonosítását.

A Heinz 1706 jelű termesztett paradicsomváltozat teljes genomját szekvenálták, legközelebbi vad rokonának (Solanum pimpinellifolium) pedig a nyers szekvenciája készült el. Mindkettőt a Nature tudományos magazin legfrissebb számában tették közzé.

Együtt a két genom minden eddiginél pontosabb képet ad a kutatóknak a paradicsom genetikai állományáról, a növény 35 ezer génjének sorrendjéről, elhelyezkedésükről, típusaikról, egymáshoz viszonyított pozíciójukról.

A teljes szekvencia (betűsorrend) ismerete segíthet abban, hogy az egyes paradicsomgének és a paradicsom tulajdonságai közti kapcsolatot feltárják, mi több, bővíti a kutatók ismereteit arról, hogy a genetikai és a környezeti tényezők együttesen miként befolyásolják egy növény egészségét.

"A paradicsom az egyik legfontosabb gyümölcstermés a világon, az elfogyasztott mennyiség tekintetében is, valamint az étrendünk szempontjából fontos vitaminok, ásványi anyagok és más fitoszármazékok tekintetében is, amelyeket mind a friss, mind a feldolgozott paradicsomtermékek nyújtanak" - magyarázta Graham Seymour, a Nottinghami Egyetem biotechnológia professzora, a Paradicsom Genom Konzorciumban (Tomato Genome Consortium, TCG) részt vevő háromszáz kutató egyike.

Jó modell a paradicsom arra is, hogy rajta keresztül tanulmányozzák a gyümölcsök érési folyamatait, genomjának megismerése után feltárhatják azokat a molekuláris utakat, amelyek hozzájárulnak beéréséhez, és meghatározzák a növény emberi egészséget támogató tulajdonságait.

Némi betekintést nyújtott a kutatás abba is, hogy a paradicsom és rokonai változatossága miként alakult ki, hogyan alkalmazkodtak az évek során az új környezetekhez. Megállapításaik azt mutatják, hogy a paradicsomgenom 60 millió évvel ezelőtt hirtelen, ugrásszerűen bővült. E bővülés alatt jött létre néhány olyan gén, amely a növény fejlődését és az érést kontrollálja, ezért ezek különösen érdekesek lehetnek a termesztők számára. A paradicsom érésére vonatkozó ismereteket más növényeknél is hasznosíthatják a későbbiekben, így az epernél, almánál, dinnyénél, banánnál és még számos húsos gyümölcsnél, amelyeknek közös tulajdonjegyeik vannak vele.

A konzorciumban 14 ország - köztük Argentína, Kína, Franciaország, Németország, India, Japán, Dél-Korea, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok - kutatói vettek részt.