Délmagyar logó

2017. 03. 25. szombat - Irén, Irisz 7°C | 14°C Még több cikk.

Magyar fejlesztéssel kutatja az üstököst a Philae

Nemrégiben bombaként robbant a hír, hogy a 67P/Csurjumov–Geraszimenko-üstökös légkörében szerves vegyületeket mutatott ki a Rosetta űrszonda Philae leszállóegysége. Az úttörő felfedezésben a magyar kutatók fejlesztései is fontos szerepet játszottak, az eredményekkel pedig könnyebben megérthetjük, miként keletkezett az élet a Földön.
Hatalmas eredményt ért el nemrégiben az Európai Űrügynökség (ESA) azzal, hogy a 2004-es start után végül sikeresen landolt az útnak indított Rosetta űrszonda leszállóegysége a 67P/Csurjumov–Geraszimenko-üstökösön. Nem is csoda, hiszen ez volt az első – és remélhetőleg nem az utolsó – alkalom az emberiség történetében, hogy egy ember alkotta szerkezet egy üstökös felszínét vizsgálhatja. A megépítéséről 1995-ben döntöttek először, a projektben pedig több magyar szakember is részt vett.

Tele van magyar fejlesztéssel

– A leszállóegységen egy néhány napos működést biztosító elemen kívül a napelemtáblák által tölthető akkumulátor is helyet kapott. Előbbinek köszönhetően tudta a Philae az első méréseket elvégezni és az ezekhez tartozó adatokat elküldeni a Földre, utóbbinak pedig akkor lesz igazán kulcsszerepe, amikor a Nap sugárzásának köszönhetően ismét képes lesz töltődni. Sajnos a Philae november 12-én nem épp a legszerencsésebb módon érte el a felszínt – a szerkezet árnyékba került, így a napelemek nem tudják megfelelően tölteni az akkumulátorát – mondja Szimler András, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék Űrkutató Csoportjának tudományos munkatársa. A csoport a fedélzeti energiaellátó rendszert fejlesztette, ennek köszönhetően jutnak energiához a berendezések és tudják elvégezni a kísérleteket.

Az energiaellátó rendszeren kívül a szerkezet agyát, vagyis a fedélzeti vezérlő- és adatgyűjtő számítógépet is magyar szakemberek tervezték és fejlesztették ki. A projekt ezen részén a Magyar Tudományos Akadémia Wigner Fizikai Kutatóközpontja, valamint az SGF Kft. dolgozott hosszú éveken át. Persze a szerkezet megbízhatóságát bizonyítani is kellett, ezért több vizsgálatnak is alávetették a Philae-t, de az eredmények szerencsére kedvezőek voltak.

A Philae landolása egy fantáziarajz alapján. Illusztráció: Európai Űrügynökség
A Philae landolása egy fantáziarajz alapján. Illusztráció: Európai Űrügynökség

Tíz és fél évig utazott a Rosetta


Az űrszonda és a vele utazó leszállóegység fejlesztésekor az elsődleges szempont az volt, hogy a start és a célba érés közötti több mint 10 éves utazás minden nehézségét gond nélkül vészelje át a szerkezet. A Rosetta a 2004-es indítás óta közel 6,4 milliárd kilométert utazott a világűrben, hogy a Philae végül a Földtől 500 millió kilométerre lévő üstökösön landolhasson.

Utazása során ezt az elképesztő távolságot persze nem egyenes vonalban tette meg az űrszonda: az út során háromszor közelítette meg a Földet, egyszer a Marsot, két alkalommal pedig különböző kisbolygókat. A bonyolult pályának köszönhetően tudta kihasználni a bolygók mozgásából és gravitációjából eredő „parittyahatást", ami felgyorsította a szondát. Erre szükség is volt, a 67P ugyanis 55 ezer kilométer/órás sebességgel halad, ezt a tempót pedig a leszállás érdekében mindenképpen fel kellett venni.

Üstökös hozta az életet a Földre?

A Philae fejlesztésekor a külföldi szakemberek több olyan műszerrel látták el a leszállóegységet, melyek képesek vizsgálni az üstökös magjának összetételét, illetve azt, hogy a Naphoz egyre közelebb kerülve hogyan változik a magból kiáramló gázok összetétele.



Ez utóbbinak köszönhető, hogy a minilabor olyan szerves vegyületeket mutatott ki, amely jelen tudásunk szerint az élet alapját jelentő szénatomokat is tartalmazza. Ezeknek a Földre érkező adatoknak a megszerzésében jelentős szerepe volt az elkészült magyar fejlesztéseknek is. Az eredmény azért is fantasztikus, mert ezzel talán könnyebben értjük majd meg, hogyan alakult ki az élet a bolygónkon.

Az emberiséget már a kezdetektől fogva foglalkoztatja a kérdés: hogyan jöttünk létre és miként keletkezett az élet a Földön. Előbbire Darwin evolúciós elmélete már választ adott, utóbbira viszont továbbra sincs egyértelmű bizonyíték: sem arra, hogy az élet a Földön keletkezett, sem arra, hogy esetleg egy üstökös „fertőzte meg" élettel a bolygónkat. Utóbbit erősítheti meg a mostani felfedezés, de persze a tényleges és egyértelmű válaszig még nagyon sok dolgot meg kell vizsgálnunk.

Saját operációs rendszert kapott

Az adatok feldolgozását végző központi számítóegység kiválasztásánál egy másik fontos szempont volt, hogy minimális legyen a fogyasztása. Ennek köszönhetően egy amerikai fejlesztésű eszközre esett a választás, amelynek azonban a programozási nyelvét a magyar szakembereknek is meg kellett tanulniuk.

– A szoftvert 2002-ben le kellett zárni, ám ekkor még nem volt kellő információ az üstökös paramétereiről, ráadásul a fizikusok akkoriban fejezték be a műszereik fejlesztését. Nekünk egy olyan rugalmas struktúrát kellett kialakítanunk, amely könnyedén adaptálható az újabb és újabb igényekhez. A 10 év repülés során kétszer küldtünk fel egy teljes szoftverváltozatot, de parancsok küldésével azokon is kisebb módosításokat végezhettünk – mondja dr. Szalai Sándor, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont professor emeritusa.

A november közepi landolás után kiderült: a szoftver és az egész szerkezet remekül kiállta az idő próbáját, és néhány kisebb problémán kívül az egész remekül működik, ami a magyar szakemberek munkáját is dicséri.

A Philae landolása. Fotó: Európai Űrügynökség
A Philae landolása. Fotó: Európai Űrügynökség

Nagy lökést kaphat a magyar űripar


Bár az 1970-es évek óta több nemzetközi űrprojektben is közreműködtek magyar szakemberek, a Halley-üstököst kutató VEGA projekt után a Philae elkészítésében való részvétel volt eddig az egyik legkomolyabb munka. A projekten dolgozók szerint a leszállóegység eredményessége nagy lökést adhat a tudományágnak Magyarországon. Ennek első jele, hogy Solymár Károly Balázs infokommunikációért felelős helyettes államtitkár nemrég bejelentette: hazánk az Európai Űrügynökség teljes jogú tagjává válik, aminek köszönhetően a mostanihoz hasonló méretű projekteken dolgozhatnak majd a magyar cégek.

Az Európai Űrügynökséget 1975 májusában alapították, jelenleg 20 tagállammal – Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Svájc és az Egyesült Királyság – rendelkezik, de Kanada is részt vesz az ESA programjaiban. Magyarország jelenleg Észtországgal, Lettországgal és Szlovéniával az úgynevezett európai együttműködő államok közé tartozva vesz részt a projektekben. A különbség, hogy a csaknem teljes egészében visszapályázható éves hozzájárulás sokkal kisebb, mint a tagállamok esetében, így ha hazánk tagállammá válhatna, jóval több forrást tudna lehívni a programokhoz.

A következő hónapokban egyre több szem mered majd a BME-n fejlesztett energiaellátó rendszerre, 2015 januárjában ugyanis már olyan közel kerülhet a Naphoz az üstökös, hogy képes lesz tölteni az akkumulátorát. Ha a magyar tápellátó rendszer megállja a helyét, a számítógép is működésbe léphet. Remélhetőleg sikerül majd elegendő elektromos áramhoz juttatni az egységeket, a Rosetta-program ugyanis a tervek szerint 2015 decemberéig tart, vagyis alig egy év áll majd rendelkezésre, hogy a lehető legtöbb információt gyűjtsük be az üstökösről.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A krokodilok ma élő legközelebbi rokonai a madarak

Mindkét csoport egy nagyjából 240 millió évvel ezelőtt élt közös őstől származik. Tovább olvasom