Délmagyar logó

2017. 10. 22. vasárnap - Előd 10°C | 20°C Még több cikk.

Magyar filmsiker Hollywoodban: ez a siker nem a pénzen múlt

Magyar filmsiker Hollywoodban: ez a siker nem a pénzen múlt
Népszerűbb és több díjat kapott a 450 millióból forgatott Saul fia, mint a hasonló témát feldolgozó Sorstalanság, amely 2,5 milliárddal a legnagyobb költségvetésű magyar film volt. Ha nem a pénzen, nem a sztorin múlik a mozisiker, akkor min?
Oscar-díjat nyert Nemes Jeles László alkotása, a Saul fia a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában. A díjat a rendező magyar idő szerint hétfő hajnalban vette át a Los Angelesben 88. alkalommal megtartott ceremónián. Nemes Jeles László a hollywoodi Dolby Színházban helyet foglaló több mint háromezer fős közönség előtt köszönetet mondott alkotótársainak, köztük a főszereplő Röhrig Gézának, valamint Magyarországnak, amiért támogatta a filmet. „Az emberiség legsötétebb óráiban is talán van bennünk egy belső hang, amely lehetővé teszi, hogy emberek maradjunk. Erről a reményről szól ez a film" – fogalmazott a rendező.

„Elmondhatatlan érzés volt, továbbra sem találjuk a szavakat. Az elmúlt egy év minden érzelme benne volt abban a pillanatban, amikor kinyílt a boríték" – idézte fel a film egyik producere, Sipos Gábor.

Andy Vajna óriási sikernek nevezte, hogy magyar alkotás nyerte a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat. A filmügyi kormánybiztos a The Hollywood Repoternek adott nyilatkozatában azt hangsúlyozta, hogy Magyarország komoly lehetőséget kínál a tehetséges rendezőknek. „Ha valaki hajlandó keményen dolgozni és van kreatív ötlete, akkor van rá lehetőség, hogy megvalósítsa" – nyilatkozta Andy Vajna. Hozzáfűzte: a Saul fia kiváló példa arra, hogy miképpen válhatott egy kezdő rendező háromoldalas filmtervéből világsiker.
A siker kovácsai: Rajna Gábor és Sipos Gábor producer, valamint Nemes Jeles László rendező és Röhrig Géza, a film főszereplője az Oscar-gála előtt. Fotó: MTI/AP/Invision/Jordan Strauss
A siker kovácsai: Rajna Gábor és Sipos Gábor producer, valamint Nemes Jeles László rendező és Röhrig Géza, a film főszereplője az Oscar-gála előtt. Fotó: MTI/AP/Invision/Jordan Strauss

Koltai Lajos, az Oscar-díjas Mephisto című film operatőre szerint a kép és a hang együtt olyan állandó közelséget teremt a Saul fiában, amelytől nem lehet szabadulni. Mint fogalmazott, a holokauszt eddig érintetlen területével, a Sonderkommando világával megismertető Saul fia operatőri munkájának titka, hogy nagyon közelről, kézi kamerával készültek a felvételek. Kiemelte a film hangmérnöki munkáját is, amelynek köszönhetően rendkívül közel kerülnek a nézőhöz a szenvedés elviselhetetlen hangjai.

Bárdos Judit filmesztéta azt emelte ki, hogy a magyar filmgyártásra és a magyar filmművészetre is felhívja a figyelmet a Saul fia sikere. Mint mondta, nagyon sokat jelent az, hogy magyar alkotást az idegen nyelvű filmek között elismer az amerikai filmakadémia. Bizalmát fejezte ki az iránt, hogy ez pozitívan hat majd a magyar filmek finanszírozására is, hogy további hasonlóan sikeres alkotások készülhessenek.

A Saul fia, amelyet hollywoodi szakírók a legfontosabb holokausztfilmek közé soroltak, több tucatnyi díjat, köztük a Golden Globe-ot is elnyerte az idei díjszezonban, az alkotás a Laokoon Filmgroup gyártásában készült.
Ők is kaptak aranyszobrot

A legjobb filmnek járó Oscart idén a Spotlight – Egy nyomozás részletei kapta, a legtöbb díjat, hatot a Mad Max – A harag útja című sci-fi gyűjtötte be, George Miller filmje azonban csak a kevésbé fontos kategóriákban – jelmez, látványterv, smink és frizura, hangvágás, hangkeverés, vizuális effektusok – nyert. Három díjat nyert A visszatérő című túlélődráma: Alejandro González Inárritu lett a legjobb rendező, Leonardo DiCaprio a legjobb férfi főszereplő, Emmanuel Lubezki pedig a legjobb operatőr. A legjobb női főszereplő díját Brie Larsson amerikai színésznő kapta A szoba című drámában nyújtott megrázó alakításáért.
A legjobb női mellékszereplő a svéd Alicia Vikander (A dán lány), a legjobb férfi mellékszereplő pedig az elsősorban színpadi szerepeiről ismert Mark Rylance brit színész (Kémek hídja) lett. A legjobb dokumentumfilm díját az Amy Winehouse énekesnőről szóló, Amy című alkotásnak ítélték oda, míg a rövid dokumentumfilm kategóriában az A Girl in the River: The Price of Forgiveness (Lány a folyóban – A megbocsátás ára) című alkotás nyert. A legjobb rövidfilm Oscarját a Stutterer (Dadogós) című produkció, Benjamin Cleary és Serena Armitage alkotása kapta. A legjobb egészestés animációs film a Pixar stúdió kasszasikere, az Agymanók, a legjobb rövid animáció pedig a chilei Bear Story lett. Meghatottan vette át a díjat Ennio Morricone az Aljas nyolcas című filmhez szerzett zenéjéért.
A 87 éves olasz komponistát korábban ötször jelölték, de eddig nem nyert a legjobb filmzene kategóriában. 2007-ben életműdíjjal tüntették ki. A legjobb filmdal Oscar- díját a Spectre – A Fantom visszatér főcímzenéje, a Writing’s On the Wall nyerte el, amelynek dalszövegét és zenéjét Jimmy Naples és Sam Smith jegyezte.

Ez a siker nem a pénzen múlt

Népszerűbb és több díjat kapott a 450 millióból forgatott Saul fia, mint a hasonló témát feldolgozó Sorstalanság, amely 2,5 milliárddal a legnagyobb költségvetésű magyar film volt. Ha nem a pénzen, nem a sztorin múlik a mozisiker, akkor min?

A Sorstalanság című 2005-ös film alapja a Nobel-díjas Kertész Imre azonos című regénye volt. Rendezője a tapasztalt operatőr, Koltai Lajos, zenéjét Ennio Morricone szerezte. Az addigi legnagyobb magyar filmes vállalkozás volt ez, 2,5 milliárd forinttal, százötven beszélő szereplővel, tízezer statisztával, itthon soha nem látott méretű díszlettel. A fogadtatás azonban felemás volt. Koltai Lajos nagyon sok dicséretet kapott, akadtak, akik jobbnak tartották a Sorstalanságot a Schindler listájánál, de voltak fanyalgó kritikák is. A film operatőre, Pados Gyula, a Camerimage Fesztivál Arany Békáját és a Koppenhágai Nemzetközi Filmfesztivál Arany Hattyúját kapta a munkájáért. Három másik díjra is jelölték az alkotókat, magát a filmet azonban nem.

„Csak azt tudom mondani, hogy amilyen jelzőket most a Saul fiára használnak, azt mi egytől egyig ugyanúgy megkaptuk... Nemesék úgy döntöttek, hogy ők a poklon belüli poklot, a Sonderkommandót mutatják be, hát persze hogy az a legerőteljesebb. De ez a mi érdemeinket nem kisebbíti" – reagált most egy interjúban a két filmet párhuzamba állító kérdésre Koltai. Az összehasonlítás nem csak azért érdekes, mert mindkét mű a holokausztot mutatja be.
A főszereplő, Röhrig Géza és Erdély Mátyás operatőr a Saul fia forgatásán. Fotó: Laokoon Filmgroup/Hermann Ildikó
A főszereplő, Röhrig Géza és Erdély Mátyás operatőr a Saul fia forgatásán. Fotó: Laokoon Filmgroup/Hermann Ildikó

A Saul fia forgatókönyvét maga a rendező, Nemes László és Clara Royer írta, a film költségvetése 450 millió forint volt. Meghívták a cannes-i fesztiválra, ahol elnyerte a nagydíjat, majd egy sor egyéb elismerés mellett a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Gloden Globe-ot, most pedig az Oscart. Díjazták a hangmérnöki, a rendezői és az operatőri munkát külön is, a filmkritikusok szintén nagyon szerették.

A siker tehát nem a pénzen és nem a témaválasztáson múlik. Inkább talán azon, sikerül-e megérinteni a nézőt, az alkotók el tudnak-e mesélni, meg tudnak-e mutatni egy történetet úgy, ahogyan korábban senki.

– Létezik az úgynevezett „műfaji film", az amerikai, általában ezt díjazza Hollywood. Meghatározott szabályok szerint íródik, és e szabályrendszer tanulható, jól használható. A szabadabb, „szerzői film" másként íródik, nagyobb nyitottság kell hozzá – szögezi le Kolozsi László író, filmkritikus, aki forgatókönyvírást tanít. – A Sorstalanság egy zárt hollywoodi film lett egy nagyon is nyitott és sokrétű, sokféleképpen értelmezhető regényből. Ez alapvetően a rendező hibája. A Saul fia nyitott film, amely után a néző hipotéziseket állít fel: mi is történt? Hogy élném túl? Kicsoda Saul, tényleg volt-e fia?

Kolozsi szerint jó filmet írni csak úgy lehet, ha elegendő szerep jut a néző fantáziájának is. Az alkotóknak bele kell kalkulálniuk a film elhallgatásaiba a mi feltételezéseinket, és ez a munka legnehezebb része.


Saul ősi szokáshoz próbál ragaszkodni - Temetni kell, ez parancs

Zarándok Makón a jángori temetőben. Nemcsak a rokonok, az ősök sírját is számon tartják. Fotó: Schmidt Andrea
A zsidó hagyomány szerint tilos a halottat elhamvasztani. Ezért olyan fontos a Saul fia című filmben, hogy mi történik a fiú holttestével.

Saul Ausländer magyar zsidó rab a koncentrációs táborban 1944 októberében saját fiát véli felismerni az egyik halott gyerekben. Meg akarja menteni a testet az elhamvasztástól, hogy a hagyományok szerint temethesse el. Így próbálja helyreállítani a világ megbomlott rendjét. Erről szól a Saul fia. A temetésnek azért van jelentősége, mert a halottégetés szokását tiltja a judaizmus. Az iparszerű tömeggyilkosságban ezért volt még külön kegyetlenség a testek elhamvasztása.

– A bibliai időktől a 19. század elejéig a zsidó közösségekben még a halál beálltának napján eltemették az elhunytat – ad magyarázatot Glässer Norbert adjunktus, a Szegedi Tudományegyetem Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszékének oktatója. – A halottat földbe kell eltemetni, mert az áll a Tórában, hogy „mígnem visszatérsz a földhöz, mert belőle vétettél". A Sulchan Aruch, Terített Asztal című törvénygyűjteményben 1939-ből azt olvashatjuk, hogy csak abban az esetben szabad a halottat egy éjjelen át temetetlenül hagyni, ha az a végtisztesség érdekét szolgálja. Például koporsót, halotti ruhát szereznek be ez idő alatt számára, vagy hozzátartozói, rokonai érkezését várják másik településről. A zsidó hagyomány szerint aki segít megadni a végtisztességet egy halottnak, akár csak azzal, hogy elkíséri a gyászmenetet, vagy megsiratja az elhunytat, nagyon fontos jó cselekedetet hajt végre, az isten „megszámlálja a könnyeket és elteszi kincsestárába".
Glässer Norbert egy 1907- ben kiadott magyar nyelvű Kötelességtanból is idézett magyarázatul: „Midőn a halott iránti végtisztesség adóját lerójuk, meg kell gondolnunk, hogy a porhüvely, amelyet a koporsó rejt, az isteni lélek hordozója volt, és egyszersmind Isten iránti tiszteletünknek is jelét adjuk."
A siker kovácsai: Rajna Gábor és Sipos Gábor producer, valamint Nemes Jeles László rendező és Röhrig Géza, a film főszereplője az Oscar-gála előtt. Fotó: MTI/AP/Invision/Jordan Strauss
Fotó: MTI

A zsidók zárt világáról mára keveset tud a közvetlen környezet is. Az talán köztudott, hogy ők követ, kavicsot raknak a sírra. Az már nem annyira ismert, hogy a zsidó temetőket nem szokás fölszámolni. Makón például négy zsidó sírkert is van, köztük olyan, ahol utoljára 1846-ban temettek. Egy-egy sír zarándokhelynek számít. Ilyen az 1779-ben a makói zsidó közösségért mártírhalált halt Naftali ben David Herzl síremléke, valamint az 1944-ben, a rendőri bántalmazás után elhunyt Vorhand Mózes rabbié. Miatta látogatnak haza a legtöbben a világba szétszóródott makói izraeliták leszármazottai közül. Mindkét síremléknél van lehetőség arra, hogy a vallásos zsidók kérőcédulákat hagyjanak hátra. Erre azt írják, miben kérik az elhunyt szent ember közbenjárását.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Egy anarchista bohóc, aki tudta, mi a tisztesség

Egy anarchista bohóc, aki tudta, mi a tisztesség
86 éves korában elhunyt Psota Irén. A Nemzet Színésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas színművésznő halála pótolhatatlan veszteség, pályatársai búcsúznak tőle. Tovább olvasom