Délmagyar logó

2017. 01. 18. szerda - Piroska -7°C | 1°C

Mazsolával kényeztetik a laborállatokat

Napjainkban az állatok védelemének egyik fontos és fejlődő része az oktatás és tudomány területén alkalmazott állatok védelme. Minden fejlett országban működik laborállat-tudományi társaság, Magyarországon 1999-ben hozták létre ezt a szervezetet, amely azóta a FELASA (az európai laborállat-tudományi társaságokat tömörítő szövetség) tagja lett. Elnökével, Fekete Sándor Györggyel arról beszélgettünk, hogy milyen módszerekkel lehet a lehető legjobban kímélni ezeket az állatokat, és az év végére tervezett állatvédelmi törvény szigorítása hogyan segíti ezt.
Az állatkísérlet célja a törvény szerint lehet például betegség megelőzése, felismerése és gyógyítása (ideértve a gyógyszerek fejlesztését, ártalmatlanságuk vizsgálatát), környezetvédelem, tudományos kutatás, oktatás. A hazai állatkísérletek túlnyomó része gyógyszerfejlesztéssel vagy biológiai tudományos kutatásokkal függ össze. Magyarországon az állatvédelmi törvények – a legfrissebbek a kilencvenes évektől léptek életbe – tiltják a hadi és kozmetikai iparban az állatkísérleteket. A legnagyobb kozmetikai márkákat forgalmazó nyugati világcégek is az alternatív – állatokat nem alkalmazó – tesztek irányába fordultak. De sajnos rossz példákat még mindig lehet találni.

Mazsolával kényeztetik a laborállatokat (galéria)

Fekete Sándor György a magyar Laborállat-tudományi Társaság elnöke
Fekete Sándor György, a magyar Laborállat-tudományi Társaság elnöke
Emberi betegségeket modelleznek az egerek

– A fejlett világban, ha kizárjuk a hadi és kozmetikai ipart, egészen pontosan 40-45 százalék egér, közel 40 százalék patkány vesz részt a különböző kísérletekben. Több száz tenyésztett, különböző emberi betegségeket utánzó törzseit fejlesztették ki a rágcsálóknak. A sok százból van olyan egértörzs, amely hajlamos az emberi emlődaganat, egy másik a csontritkulás vagy a Parkinson-kór, esetleg a korai öregedési szindróma modellezésére. De olyan egértörzset is tenyésztenek, amely immunrendszer hiányában alkalmassá válik az AIDS gyógyítására fejlesztett gyógyszerek tesztelésére. Az ilyen transzgénikus egerek létrehozása nagy áttörést jelent a tudomány területén, nem véletlen, hogy ezért osztották ki a tavalyi Nobel-díjakat – magyarázta Fekete Sándor György, a Szent István Egyetem Állatorvosi Karának professzora. A hazánkban több mint tíz éve működő Laborállat-tudományi Társaság elnöke folytatta: – A maradék 10-15 százalék kísérleti állat között szerepel a hal, amely az elmúlt 15 évben egyre „népszerűbb". Toxikológiai és egyéb kísérleteket is el lehet rajtuk végezni, és kisebb a fájdalomérzékenységük, mint az emlősállatoknak.

Mazsolával kényeztetik a laborállatokat (galéria)

Fejlődő állatvédelmi törvények

Ha az állatvédelmi törvényről beszélünk, akkor Gyertyán István nevét kell említeni: amellett, hogy elismert kutatója a Richternek, egyben az Állatetikai Tanács elnöke. Követi, hogyan változnak az európai uniós irányelvek, majd koordinálja, hogy mindezt hazánkban mikor és hogyan vezetik át. Az idei év végére több ilyen rendelet életbe lépéséről is beszélhetünk, mert a megfelelő EU-s irányelv változott. A főemlőskérdést még jobban szigorították: csak tenyésztett főemlőst lehet kísérleti célokra használni. Ez inkább a nyugati országokat érinti, hiszen nálunk nem nagyon folynak ilyen típusú kutatások. És ezeket az állatokat is csak tudományos-gyógyszerfejlesztési okokkal, alaposan megindokolva. Meg kell növelni továbbá a laborállatok helyét (ketrec, boksz). Az ezzel kapcsolatos szabályrendszert idén csak le kell fektetni, hazánk kapott némi időt az átvezetésre. Ami még jelentősebb, a fájdalmat kategóriákba osztották, és pontrendszer szerint mérik. Ettől függ, hogy mi lesz az állat sorsa a kísérlet után. Ha olyan kárt szenvedett, amely következtében nem tud teljes értékű életet élni, kötelező elaltatni. Tovább szigorítják a kísérleti engedélyezést – amit nálunk ez idáig is kézben tartottak, minden megyében van állatvédelemmel megbízott szakállatorvos –, illetve szigorítják az ellenőrzést – sorolta az előremutató rendelkezéseket az MTA doktora.

A gyógyszerek kipróbálása az úgynevezett piramisrendszerben működik. Először számítógéppel terveznek (szimulálnak), majd olyan egyszerű rendszereken tesztelnek, mint a sejt- és szövettenyészetek, baktériumok, élesztő – később egéren, majd kutyán vagy macskán, és csak végső esetben majmon. Tehát számtalan kísérletet, gyógyszerszerkezet-tervezést legelőször számítógépes modellezéssel kell elvégezni. Embereken történő klinikai kipróbálásra a legvégső stádiumban kerül sor. Ma már sok dolgot le lehet sejttenyészeteken tesztelni. Finom módszerek állnak rendelkezésre a különböző testrészek, például a szem szaruhártyája, illetve a bőr sejttenyészetének felhasználásával. Jó eredménnyel használhatók ezek az eszközök és módszerek, csak az a probléma, hogy még nagyon drágák. Mivel nem olyan megbízható egy vizsgálat, többször, több módszerrel párhuzamosan is el kell végezni.

A kutatók játszanak a majmokkal

Természetesen a közvéleményt leginkább a nyúl, a kutya, a macska, a sertés, a törpesertés, a picike, például selyemmajmok és az olyan főemlős, mint a csimpánz érdekli, hiszen ezek az állatok állnak hozzánk legközelebb. Ám a szakember elmondta: bizonyos esetekben elkerülhetetlen, hogy az egértől eljussunk a főemlősig, például amikor magas fokú idegrendszeri tevékenységre ható gyógyszert kell tesztelni. Ezek a tesztek nagyon szigorú feltételek és ellenőrzés mellett zajlanak. A gyógyszereloszlási, -kiválasztási vizsgálatokat például leggyakrabban makákó majmokon végzik. Fekete professzor Bázelben dolgozott egy állatházban, ahol ilyen állatkákkal „barátkozott": – Azon túl, hogy kaptak enni-inni, mazsolával, amerikai mogyoróval kényeztettük őket. Lekötöttük a figyelmüket, játszottunk velük. Miután beadják nekik a gyógyszert, és elvégzik a szükséges vizsgálatokat, néhány hétig pihenhetnek, nincsenek kísérletben.

Zoomuzikológia a jobb életkörülményekért

Az állatházakban mindig van háttérzaj: megy a légkondicionáló, jönnek-mennek, takarítanak. Ez állandó stresszt okoz az ott élő állatoknak. Továbbá a ketreceken belül természetes, hogy előfordul a hierarchiaharc. Állatvédelmi előírás ugyanis, hogy lehetőleg ne tartsuk őket egyedül a ketrecben. Ha viszont csoportosan élnek, az agressziót szülhet. Ezért is nagyon fontosak a zoomuzikológiával (fiatal tudományág azzal foglalkozik, mit hallanak az állatok a zenéből – a szerk.) kapcsolatos kutatások. Majmok esetében egyértelműen bebizonyították, ha különböző zene szól a háttérben – jól tompítja, „elfedi" a többi zajt –, az említett problémák is csökkennek, az állatok sokkal nyugodtabbak. A kísérletek arra is rámutattak, hogy az állatok zenehallgatási ízlése között nagy különbségek vannak. A szakirodalomban közölt tanulmányok szerint a főemlősökre egyértelműen jó hatással van a zene, de az szinte hihetetlen, hogy halon is értékelhető eredményeket kaptak a tudósok. – Pontyokat évek óta együttműködésben vizsgálunk a bécsi, az oxfordi és collnelli (USA) kutatókkal. Az is érdekes tapasztalat, hogy az egereknek a zene nem olyan fontos, mint mondjuk az illatok: ha harmadszor hall egy dallamot, de nem kapcsolódik hozzá semmilyen negatív tapasztalata, akkor rá se hederít. Ezzel szemben a patkányok „rajonganak" Mozartért, Bachért. Kiderült, hogy a rágcsálók csak 1 kHz körül kezdenek el hallani, viszont az ultrahangot is érzékelik, 90-120-ig. Csaknem olyan magas ultrahangokig hallanak, mint a denevér. Az egér körülbelül 30 kilohertzen dünnyög a kicsinyeinek, amit a macska nem hall. A patkányok esetében viszont sokkal nagyobb jelentőségük van a hangoknak. Evolúciósan magyarázható, hiszen a természetben nagy térben élnek. Egy egyed nagyjából egynegyed hektáron él háremben: két hím 10-12 nősténnyel. Nyilvánvalóan a vokális kommunikációnak is nagy szerepe van.

Mazsolával kényeztetik a laborállatokat (galéria)

A kutyák és a zene

Kutyákon és sertéseken szeretnék legközelebb tesztelni azt, hogy a különböző muzsikák hogyan hatnak rájuk. Fekete Sándor György professzortól feladatot kaptunk. A legközelebbi beszélgetésünk alkalmával be kell számolnunk arról, hogy saját beagle kutyánk – azt tudjuk, hogy szereti – milyen zenét hallgat szívesen. Ezért most a különböző műfajokkal teszteljük, de egyelőre úgy néz ki, hogy mindegyik motiválja: szeret bevonulni a szobába, és szunyókálni egyet – bár az is lehet, hogy a babzsákot preferálja.

Az állatok jobb életminőségének megteremtése mellett a másik cél az, hogy modell legyen az ember számára. Bebizonyosodott például, hogy Mozart-zene hatására javul a tanulási képesség. – Egy tízhetes kísérlet során Vezér Tündével Szegeden patkányokon vizsgáltuk ezt a képességet. Mozart két zongorára írt szonátáját (K 448) hallgatták meg a rágcsálók – ezután sokkal jobban teljesítették a labirintustesztet – mesélte a szakember.

A beagle mint kísérleti állat

Nem nagy számban ugyan, de a kutatásokban előfordul a beagle kutya. Két dolog szól a fajta mellett: falkatermészetű, nem jelent számára pszichikai nyomást, ha csoportban él. Eleve tilos a magyar állatvédelmi törvényekben befogott kutyát kísérletre használni, mert már szocializálódott, kialakul a személyisége. Ha csoportban, 30-40 társával nő fel, akkor nem érzi az ember hiányát. Magyarországon nincs a tenyésztésükre kapacitás, nagy világcégek foglalkoznak ezzel, mi pedig rendeljük tőlük a kiskutyákat. A szakemberek azt állítják: azért is fontos a fajtaazonosság, mert különböző országokban az azonos kísérletek alkalmával összehasonlíthatók az eredmények. A harmadik érv a fajta mellett, hogy rendkívül szelíd és tanulékony.

Mazsolával kényeztetik a laborállatokat (galéria)

Vannak olyan kísérletek, amelyeket nem lehet állatok nélkül elvégezni, ilyenek például a pszichológiai tényezőkre, a gyógyszermellékhatásokra vonatkozó vizsgálatok (láz, eszméletvesztés, görcskészség, csonttörés, fejfájás stb.). De az állatvédelmi törvények az elmúlt húsz évben rengeteget javítottak a laborállatok helyzetén. Harminc éve a sebészeten a varrást még érzéstelenített kutyán, macskán tanulták az orvostanhallgatók, ma már ez hazánkban tilos. Napjainkban csirkecombon gyakorolnak az orvostanhallgatók, illetve műanyag modelleken, van, amelyik még vérzik is. Kizárólag a legvégső stádiumban lehet élő állathoz nyúlni, amikor már mindent tud az orvos, és akkor is csak azért, hogy élő szervezettel is találkozzon a hallgató, mielőtt embert műt. 
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

4500 éves sírokra bukkantak Szakkara közelében

Az V. dinasztia korából való sírok megtalálása azt jelzi, hogy a térségben további felfedezetlen… Tovább olvasom