Délmagyar logó

2017. 08. 18. péntek - Ilona 18°C | 32°C Még több cikk.

Még jobban megfőzzük magunkat: a klímák is fokozzák a hőséget

Ahogy egyre melegebbek a nyarak, úgy fogy egyre több klímaberendezés – holott ezek is hozzájárulnak a túlzott energiafogyasztáshoz, szén-dioxid-kibocsátáshoz. Működésük nem csak a globális felmelegedést, hanem a helyi hőmérsékletet is fokozza, mutatott rá Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, akivel arról is beszélgettünk: mit tehetünk a mindennapokban, hogy kevesebb energiát használjunk, és hogyan ússzuk meg klíma nélkül a hőséget?
Egyre többen emlegetik: 10–15 éve mintha mások lettek volna a nyarak. Fokokkal hűvösebb időt mondtunk kánikulának, míg a mostani forró napok inkább a mediterrán klímára emlékeztetnek. A hőség elleni védekezést az elektromos cikkeket forgalmazó üzletek is „megérzik", alaposan megugrik a klímaberendezések, ventilátorok iránt a kereslet. A légkondicionálók működtetéséhez azonban áram kell, az áramtermelés szén-dioxid-kibocsátással jár, ez fokozza az üvegházhatást, tehát a klímahasználattal közvetett módon a globális felmelegedést erősítjük. Egy klímaberendezés havonta körülbelül 250 kilowatt-órával növeli meg egy átlagos család áramfogyasztását, akár 8–10 ezer forinttal is megterheli a villanyszámlát – állt egy szigeteléssel foglalkozó magyarországi cég kimutatásában. Hozzátették: az otthonok hőmérsékletének egyetlen fokkal való csökkentése háromszor több energiába kerül, mint egy fokkal magasabb hőmérsékletre felfűteni a lakást – ha az ingatlan nincs megfelelően szigetelve.

Még jobban megfőzzük magunkat: a klímák is fokozzák a hőséget - A globális felmelegedésért 95 százalékban az emberi tevékenység felel – ha nem teszünk erőfeszítéseket, a század végére globálisan 4-6 fokkal is emelkedhet az átlaghőmérséklet. A szárazföldek belseje jobban melegszik a globális átlagnál: a nyári maximum hőmérsékleteknél hazánkban akár 8-10 fokos is lehet a melegedés. (galériaI

Melegítik az utcát

– Főzzük meg magunkat még jobban hosszú távon: ide vezet ez a folyamat – mondja Ürge-Vorsatz Diana klímakutató, a Közép-Európai Egyetem tanára, a klímaváltozással foglalkozó kormányközi szervezet (IPCC) vezető szakértője, amely 2007-ben Nobel-békedíjat kapott kutatásaiért. – Rövid távon azt hisszük, megoldjuk a problémát, de azt hosszú távon fokozzák a klímaberendezések. Lokálisan is, ugyanis a légkondicionáló a benti meleget kitranszportálja az utcára. Ez még fülledtebb katlanná teszi a már amúgy is forró városi környezeteket – magyarázta a klímakutató, hiszen a városok sötét felszínei – a sok betonfelület, sötét tető – nem verik vissza a napsugarakat, hanem az energia nagy részét elnyelik, és hő formájában visszasugározzák. Ennek eredményeképpen a klímaberendezések működése nélkül is kialakul a hősziget-jelenség: tapasztaljuk, hogy a belvárosban jó pár fokkal melegebb van, mint a város szélén, a zöldövezetről, erdőről nem is beszélve. – A légkondicionálással a hősziget-jelenséget még tovább fokozzuk, így még melegebbről kell lehűteni a lakást – hangsúlyozta a kutató.

Még jobban megfőzzük magunkat: a klímák is fokozzák a hőséget - Ürge-Vorsatz Diana klímakutató, a Közép-Európai Egyetem tanára, a klímaváltozással foglalkozó kormányközi szervezet, az IPCC vezető szakértője. (galéria)

Felelősség: közvetlen és közvetett

Mindennapi tevékenységeink közül gyakorlatilag minden hozzájárul a globális felmelegedés fokozódásához, amelynek révén energiát használunk fel. – A magyar állampolgárok esetében általában a fűtés jár a legnagyobb energiafelhasználással. Ezen kívül a háztartási gépek, elektronikai berendezések, számítógépek működtetése, és egyharmad vagy kicsivel kisebb arányban a közlekedés – mutatott rá Ürge-Vorsatz Diana. A maradék az ipar felhasználása, amiért mi, ha közvetlenül nem is, közvetve felelősek vagyunk – hiszen mi vásároljuk meg azokat a termékeket, amelyek gyártása ezt az energiát igénybe vette. Ha kevesebb dolgot vennénk meg, vagy figyelnénk arra, hogy használt terméket vásároljunk, ezt is le lehetne csökkenteni. – Nyugatabbra minél gazdagabb országba megyünk, annál nagyobb kultúrája van a használt holmiknak. Amerikában a leggazdagabb környékeken, például Beverly Hillsben is szokás, hogy hétvégenként „garázsvásárt" tartanak azokból a ruhákból, amelyeket kihíztak, kinőttek, meguntak. Az arra járó többi jómódú ember pedig átbogarássza a kínálatot, nem a szegénység veszi rá őket, hogy használt holmit vásároljanak – mesélte a kutatónő, aki nyolc évet élt az Egyesült Államokban, utána egy évet Ausztriában.

Még jobban megfőzzük magunkat: a klímák is fokozzák a hőséget - A gleccserek visszahúzódása 1850 óta világszerte megfigyelhető jelenség, lehetséges következménye a vízkészletek csökkenése,  hosszú távon pedig a világtenger szintjének emelkedése. A folyamat ugyan lelassult 1950 és 1980 között a globális lehűlés miatt, de azóta ismét erőteljes olvadásnak indultak a gleccserek a világ minden táján, nem egy közülük el is tűnt már. (galéria)

Az ember a felelős!

A klímaváltozás kapcsán időről időre elhangzik: tulajdonképpen természetes folyamat, nem az emberi tevékenységnek köszönhető. – Az éghajlat valóban folyamatosan változik, léteznek természetes behatások, amelyek most is természetes módon változtatják az éghajlatot. Ilyen a naptevékenység, a Föld és a Nap hosszú távú pályaelhelyezkedése is, valamint olyan globális hűtő hatások, mint egy nagyobb vulkánkitörés, amelynek révén nagyobb mennyiségű részecske kerül a légkörbe, amely leárnyékolja a napsugárzást. A világ klímakutatásainak jelentős része arra vonatkozik, hogy kiderítsük, a jelenlegi változásból mennyi tudható be természetes, és mennyi emberi hatásnak. Az IPPC, a kormányközi klímavédelmi-testület már a 2007-es jelentésében leszögezte, hogy 95 százalékos valószínűséggel az ember a felelős a melegedésért – pontosan ezért az eredményéért kapta meg a Nobel-békedíjat. Ez azóta még bizonyosabb lett, hiszen a mostani természetes hatásoknak inkább hűteniük kellene az éghajlatot. Ezzel szemben azt látjuk, hogy melegszik, méghozzá rohamosan és jelentősen. Sorra dőlnek meg hőség- és melegedésrekordok, egyéb szélsőséges időjárási rekordok is – érvelt Ürge-Vorsatz Diana.

Magyarországon a legjobban a fűtési eredetű kibocsátásokat tudnánk csökkenteni. – Már tudunk úgy építeni új épületeket és felújítani régieket, hogy a jelenlegi fűtési energia tíz százalékát használják ugyanilyen vagy magasabb komfortfokozaton, mint amiben most élünk. Az új épületek alig kerülnek többe, sőt benne vannak az általános építkezési költségek szórásában – magyarázta a szakember. A felújításnál nagyobb összeget kell ráfordítani az átalakításokra, szigetelésre, de úgy véli, ezt nem a lakosságnak kellene kigazdálkodni. Állami támogatásból és klímaforrásokból lenne érdemes finanszírozni, mert energiahatékonyság szempontjából is roppant gazdaságosak ezek a beruházások, nem is szólva a klímaváltozással kapcsolatos hozadékról.

Már tíz centiméteres szigeteléssel is 5–7 fokkal csökkenthető az épületek hőmérséklete a hőségben, mondja ki a fent említett cég felmérése: de okos praktikákkal is. – A nagyapám tanított arra – persze ehhez olyan helyen kell lakni, ahol nyitva lehet hagyni az ablakokat –, hogy éjszakára az összes ablakot ki kell nyitni, majd hajnali 4–5 óra tájban, amikor a leghűvösebb van, becsukni és kívülről leárnyékolni. Ezzel egy kánikulai napon is hűvösen lehet tartani a lakást. A másik legfontosabb, olcsó beruházás: minél több zöldfelületet ültetni. Különösen a magas fák hasznosak, leárnyékolják az épületet és aktívan légkondicionálnak. Felszívják a vizet és párologtatnak, ezzel hűtik a környezetet – magyarázta a szakértő.

A fa a legolcsóbb légkondi

Azért is érdemes hangsúlyozni ezt a tényt, mert az emberek – különösen a nagyvárosiak – hajlamosak aláírásokat is gyűjteni egy-egy termetes fa kivágásáért: mert veszélyesnek vélik vagy hullajtja a levelét, a termését vagy a virágját. A klímakutató elmondta: ősfás környékre költözött a családjával, de a fákból 5–6 év alatt alig maradt, mert mindenki kivágta vagy lecsonkította a növényeket, attól is tartva, hogy ezek viharban kidőlnek, rá az épületre vagy a lakóira. – Emiatt tömegével kivágni a fákat megalapozatlan. Washington, Florida, Pennsylvania – sok olyan terület létezik az Egyesült Államokban, ahol rendszeresen jönnek a tornádók, mégis ősfás területen lakik a lakosság jó része. Eszük ágában sincs kivágni a fákat, mert ezek védik meg az épületeket – persze csak ha többet hagynak meg egy helyen, nem csak egy-egy darabot mutatóba. Van, amikor a vihar kidönt fákat, de ezt nem azzal kell megoldani, hogy kiirtjuk a fáinkat, mert – amellett, hogy a legolcsóbb légkondicionálók – nagyon jó szolgálatokat tesznek nekünk az életminőség javítása terén is – világított rá a klímakutató: nem véletlen, hogy sokkal magasabbak ott az ingatlanárak, ahol nagy fák állnak. Ráadásul kevés az olyan éghajlat, ahol igazán ki lehet használni jótékony hatásukat, ugyanis a lombos fán télen nincs levél, nem árnyékol, beengedi a napsütést. Nyáron viszont árnyékol, párologtat, aktívan hűt.

Még jobban megfőzzük magunkat: a klímák is fokozzák a hőséget - A sűrűn álló magas fák megóvhatják a házakat a szeszélyes időjárástól, heves széltől, vihartól – emellett a legolcsóbb légkondicionálók, és kánikulában több fokot nyerhetünk azzal, ha leárnyékolják az otthonunkat. (galéria)

A marhák is melegítik

Talán meglepő, de a kevesebb marhahúsevés is hozzájárul a globális felmelegedés elleni küzdelemhez. A jelentős metánkibocsátás miatt ugyanis egy kérődző húsa körülbelül százszor annyira „melegíti" egy egységnyi kalóriára vetítve az éghajlatot, mintha növényi élelmiszerforrásból vesszük ugyanazt a kalóriát. A baromfi-, de még a disznóhússal összehasonlítva is sokkal jobban hozzájárul az éghajlatváltozáshoz.

Miért is érdemes megfontolni a klímakutató érveit, javaslatait? Többek között azért, mert Magyarország a klímaváltozás szempontjából az egyik legsérülékenyebb terület. – Ezt egy ENSZ-tanulmányban mutattuk ki, amelyet néhány éve hozott nyilvánosságra a szervezet. A sérülékenységet sokféleképpen lehet mérni, ennek egyike a biodiverzitás, az élővilág sokfélesége. Az éghajlatváltozás eredményeképpen a fajok északra vándorolnak, ami már most is jól megfigyelhető. Viszont Magyarországot hegységek veszik körül, az itt honos fajok nem tudnak északra vándorolni. Az eltűnő növények, állatok helyére délről sem tudnak új fajok betelepülni. Helyüket gyorsan és könnyen alkalmazkodó invazív fajok töltik be, mint a kullancs, a parlagfű – nekik kedvez a változás, amelynek jeleit már most látjuk Magyarországon – vezette le Ürge-Vorsatz Diana a melegedés veszélyeit.

Na de mekkora emelkedésre számíthatunk? – teszi fel ezen a ponton sok ember a kérdést. A kutató elmondta: többféle előrejelzés készült, és azt lehet látni, hogy ha nem teszünk erőfeszítéseket, a század végére globálisan 4–6 fokkal is emelkedhet az átlaghőmérséklet. A tárgyalásokon azt próbálják megcélozni, hogy tartsuk a globális felmelegedést két fokon – ezt már nagyon nagy erőfeszítésekkel is nehéz lenne elérni. Tudni kell, hogy ez a két fok – bár nem hangzik annyira veszélyesen – nálunk 6–8 fokos, a nyári maximum hőmérsékletek esetében akár 8–10 fokos emelkedést is jelenthet. A lokális melegedés mértékét kevésbé tudják pontosan előre jelezni, mint a globális átlaghőmérsékletet, de a szárazföldek belseje sokkal jobban melegszik a globálisnál.

Olvasóink írták

  • 16. Hétszűnyűkapanyányimonyók 2012. augusztus 21. 13:50
    „"Lokálisan is, ugyanis a légkondicionáló a benti meleget kitranszportálja az utcára. Ez még fülledtebb katlanná teszi a már amúgy is forró városi környezeteket - magyarázta a klímakutató,"
    Ez még így önmagába nem jelentene gondolt.
    Mivel egy helyről (szoba) elvonom a hőt és átadom a kültérnek, de miután kikapcsolom, a kültér visszaadni igyekszik ezt a hőt, végeredmény pedig az, hogy nem változott egyik energiája sem.
    (a légkondi csapágyain keletkezett veszteséget elhanyagoljuk)
    Viszont, ha bekapcsolom a légkondit, akkor az erőműveknek többletenergiát kell termelniük, ami lehet szén, atom stb.
    Az itt felszabadult többletenergia(hő) + villamoshállózat vesztesége (további hő) már valóban "ráfűt" a környezetre.
    Szóval ez így pontos XD”
  • 15. csonakos 2012. augusztus 21. 11:12
    „No, ennyi butaságot már rég láttam ez ügyben! Nagyon jó az a kép ahol a földet a tenyerében tartja valaki és a lángocskák felfelé irányulnak. Valahol ott is a magyarázat erre a rendkívülinek mondható vízhiányos fölmelegedésre. Hozzáértő szakemberek a napkitöréseknek tudják be ezt a mostani időjárási alakulást mert a kitörés után az energia a képen látható móson elvisz egy csomó vizet és sajnos a légkörnek is egy részét! No, kedeve mondvacsinált tudóshölgy ezt állítják azok akiknek ez a szakmájuk külföldön és ennek tudják be, tovább fog fokozódni ez a felmelegedési időszak. Nem klímáktól és a tehenektől! Egyébként a rengeteg vadállat is hőt termel a világba.”
  • 14. klj-54 2012. augusztus 21. 09:24
    „Lukrécia Kedves, miért nem szólsz ahhoz amit írtam?
    Csak nem haladja meg az értelmi képességed?
    Esetleg a tudásodat?”
  • 13. ivando 2012. augusztus 21. 07:42
    „Környezettudatos embernek tartom magam, de ez a cikk valahogy nem tetszik. Több félrevezetés van benne: "- Nyugatabbra minél gazdagabb országba megyünk, annál nagyobb kultúrája van a használt holmiknak." - ez nagyon nem igaz, tapasztalatom szerint (Anglia, Németroszág, Hollandia, Ausztria) kifejezetten menekülnek/idegenkednek bármilyen módon a használt termékektől. Vagy vásárokban eladják Kelet Európai piacozóknak, vagy egyszerűen lomtalanítás alaklmával kirakják az utcára, legrosszabb esteben pedig a szeméttelepen végzik....”
  • 12. Egyolvasó 2012. augusztus 21. 06:29
    „Van egy tippem, hogy ezért is az elmút nyóc év a felelős.”
  • 11. haresz 2012. augusztus 20. 19:34
    „X_Y ne zavarjon, hogy párszor már kiszáradt a Balaton. -.-"”
  • 10. Kapitalistapista 2012. augusztus 20. 19:19
    „"Nyugatabbra minél gazdagabb országba megyünk, annál nagyobb kultúrája van a használt holmiknak. Amerikában a leggazdagabb környékeken, például Beverly Hillsben is szokás, hogy hétvégenként ,,garázsvásárt" tartanak azokból a ruhákból, amelyeket kihíztak, kinőttek, meguntak. Az arra járó többi jómódú ember pedig átbogarássza a kínálatot, nem a szegénység veszi rá őket, hogy használt holmit vásároljanak"

    Persze, tanuljunk a környezettudatos amerikaiaktól! Sajnos ezeket itt már nem lehet elsütni. Keressen másik országot!”
  • 9. klj-54 2012. augusztus 20. 18:59
    „A cikk egyoldalú és végtelen ostoba!
    Bocs, de röviden csak ennyit lehet írni akkor, ha kiragadunk egy részletet az egészből.
    Mivel maga a föld egy kis jégkorszakból halad a soros felmelegedés felé, semmit nem tudunk tenni egy olyan folyamat ellen amely már többször megtörtént az elmúlt négy és félmilliárd évben.
    Persze egyes érdekcsoportok szeretnék sekélyes életüket az átlag feletti módon megélni.”
  • 8. X_Y 2012. augusztus 20. 18:38
    „6. haresz 2012.08.20. 15:11

    Pillanatra se zavarjon hogy Szántód-Tihany között lassan nem kell komp mert át lehet sétálni ....”
  • 7. anuvuk 2012. augusztus 20. 16:58
    „A mindent betonozzunk le, ki nem állhatom!! - "A bokrosokat ki kell irtani, mert csak szemétfogók", a bokorban hagyott falevélnek több funkciója van, egy, hogy leszigeteli a földet és nem engedi túlmelegedni azt! - A nedvességet vissza tartja, a bokrosok nem kókadoznak a nedvesség hiánytól, mint napjainkban látni, - siralmas! - A városokban pontosan ott lenne a legnagyobb szüksége a parkoknak! A körülöttünk lévő élővilág szenved,- de mi ugyan úgy, éppen ezért már a parkokban sincs az a várt felüdülés, mert a forró levegőt nincs ami felfogja! - Tehát a szemetelőket egyenesen büntetni kell, hogy ne tudjon kialakulni ez az áldatlan állapot, hogy Ö miattuk legyen kitakarítva a falevél, a falevél az nem szemét!!!!
    "Madárvédelem - Természetvédelem"”
  • 6. haresz 2012. augusztus 20. 15:11
    „http://www.planetseed.com/files/uploadedimages/Science/Earth_Science/Global_Climate_Change_and_Energy/Related_Articles/global_temp2.jpg
    Biztos ezt a grafikont még nem látta. :D”
  • 5. haresz 2012. augusztus 20. 13:34
    „Újabb megélhetési klímakutató. Ürge-Vorsatz Diana miatt van minden.”
  • 4. lukrecia 2012. augusztus 20. 12:30
    „Egyik kedvenc témámban íródott a cikk, köszönöm. Sajnálatos az embereket nem érdekli a saját jövőjük sorsa, azért nem aggódnak, főleg nem tesznek semmit. A napi ismert nevek (commander, KLJ, Qeen, deszkás,macs,stb., kommentelők sem szólnak a témához , hiszen őket a párt a politikai témákhoz ugrasztja elsősorban. Mit foglalkoznának a klímával??
    A téma pedig aktuálisabb mindennél, nem beszélve a rezsiköltségeket is mélyen érinti. Csak itt konkrétan nem lehet senkit szidni érdemben??
    A klímakompresszorok működése hatványozottan segíti elő a globális felmelegedést. Egyszerű matematikával ki lehetne számolni mennyire vagyunk felelősek a túlmelegedésért. A világ 15 legnagyobb óceán járó hajója , nagyobb környezet terhelést okoz , mint kb 700 millió személygépkocsi .
    Fásítással nem állunk sehogy , gond az ősszel lehulló levelek összegyűjtése. Akkor miért nem örökzöldet fenyőket ültetünk?? Víztározók?? talajvízmegtartás??
    Az egyéni meggazdagodás előtérbe helyezése minden mást elnyom.”
  • 3. SP 2012. augusztus 20. 12:30
    „5-10 cm hőszigetelést végeznek a panelproli programban.
    Vagyis sokat fizet
    a burkolásárt is, és megmarad kiemelt energiafogyasztónak is.

    ""Számítása szerint 4.500 forint négyzetméterenkénti hőszigetelőanyag-árat figyelembe véve,
    16 centiméteres
    hőszigetelési réteg esetén 3 év alatt megtérülhet a beruházás a téli fűtés, illetve a nyári hűtés költségmegtakarítása alapján.""

    http://www.delmagyar.hu/vilagvevo/meg_jobban_megfozzuk_magunkat_a_klimak_is_fokozzak_a_hoseget/2293862/”
  • 2. Linka11 2012. augusztus 20. 12:12
    „A sok fa és bokor nem csak hűt és levegőt tisztít, hanem a szemet lelket gyönyörködtet ! Hallottam azokról a klíma berendezésekről amelyek nap elemekkel működnek, talán ez lehet a klímák üzemeltetésének legolcsóbb formája.Talán
    kormányzati elhatározás kellene ahhoz,hogy tisztességes áron vásárolják vissza a plusz megtermelt energiát !? Amíg
    az állam nem érzi magáénak a környezet védelmét /és persze az emberekét is/ addig nem tudunk előre lépni ebben a kérdésben.”
  • 1. szegarazs2 2012. augusztus 20. 11:10
    „"Nyugatabbra minél gazdagabb országba megyünk, annál nagyobb kultúrája van a használt holmiknak. Amerikában a leggazdagabb környékeken, például Beverly Hillsben is szokás, hogy hétvégenként ,,garázsvásárt" tartanak azokból a ruhákból, amelyeket kihíztak, kinőttek, meguntak."

    Nálunk ezt az APEH/NAV nem igazán engedi, megbüntetnek, lecsuknak, így a törvényeinknek hála, mi fogyasztunk, újat veszünk. Megengedhetjük magunknak. Illetve a törvényhozónk ezt engedik meg nekünk.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Mondd, te kit választanál?

Szent István hosszú uralkodásának egyetlen téves döntése az volt, hogy unokaöccsét, Pétert választotta trónörökösének – állítja Zsoldos Attila történészprofesszor. Tovább olvasom