Délmagyar logó

2016. 12. 09. péntek - Natália -4°C | 8°C

Megoldottak egy régészeti rejtélyt

Klímaváltozás okozhatta négyezer évvel ezelőtt az ősi tibeti civilizáció összeomlását - derül ki egy nemzetközi kutatócsoport tanulmányából.
Régészeti rejtélyt oldott meg egy nemzetközi kutatócsoport, amely vizsgálatai során bebizonyította, hogy négyezer évvel ezelőtt klímaváltozás okozhatta az ősi tibeti civilizáció összeomlását.

A kutatásról az amerikai nemzeti tudományos akadémia folyóiratában, a Proceedings of the National Academy of Sciences online kiadásában jelent meg tanulmány.

A Tibeti-fennsík keleti részén végzett ásatások során egyre szaporodtak a leletek, amelyek tanúsága szerint a Kr.e. 2. évezredben a búza és az árpa történelmi viszonylatban igen rövid idő alatt kiszorította a kölest, holott az általánosan elfogadott elméletek szerint az éghajlati viszonyok az utóbbi termesztésének kedveztek - olvasható a PhysOrg és az EurekAlert hírportálokon.

Az ellentmondást a Jade D'Alpoim Guedes, a Washingtoni Állami Egyetem régésze irányításával dolgozó nemzetközi kutatócsoport oldotta fel, amely az első meggyőző bizonyítékot szolgáltatta arra nézve, hogy miért hagyhatta hirtelen el a területet az őslakosság, az ottmaradók pedig miért változtatták meg életmódjukat. A kutatások segítenek megmagyarázni azt is, hogy 300 évvel később miért voltak sikeresek a búza- és árpatermelők.

A kutatók felfigyeltek arra, hogy az agroklimatológiában a régészektől eltérő paramétereket alkalmaznak annak a meghatározására, mennyire alkalmas egy-egy terület valamely növény termesztésére. Ilyen mutató például az úgynevezett hőösszeg-számítás, amelyet a tenyészidőszak napi átlaghőmérsékleteinek összeadásával állapítanak meg.

"A szakirodalom alapján egy teljesen új modellt dolgoztunk ki, s ennek alapján kiderült, hogy négyezer évvel ezelőtt, a holocén klímaoptimum végén a zordabbá forduló időjárás ellehetetlenítette a köles-termesztést, holott utóbbi volt a Tibeti-fennsík lakosainak fő tápláléka" - magyarázta Jade D'Alpoim Guedes.

A búza és az árpa viszont jól tűri a hideget, e két gabonaféleség számára ideálisak voltak a magaslati időjárási viszonyok, így nagyon gyorsan elterjedtek Kr.e. 1700 után.

Jade D'Alpoim Guedes hangsúlyozta, hogy kutatásaiknak jövőbe mutató tanulságai vannak, hiszen a Tibeti-fennsík egyike a világ azon régióinak, ahol az átlagnál gyorsabb a felmelegedés. A fennsík délkeleti részén vannak olyan területek, ahol az átlaghőmérséklet 6 Celsius-fokkal magasabb, mint 200 évvel ezelőtt volt.

"A köles csaknem feledésbe merült, ám jó hőtűrő képességének és magas tápértékének köszönhetően értékes élelmezési cikké válhat felmelegedő bolygónkon" - mutatott rá Jade D'Alpoim Guedes.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A tiltott csernobili zónából videóblogol egy kutatónő - fotók, videó

A Bionerd álnevet viselő vlogger Csernobil legveszélyesebb helyeire merészkedik be. Szerinte több… Tovább olvasom