Délmagyar logó

2017. 07. 27. csütörtök - Olga, Liliána 16°C | 26°C Még több cikk.

Megszólal a zene, módosul a tudat: közösségi élmény, hormonális háttérrel

Maga a zenehallgatás is kikapcsol, de ha ehhez társak is adódnak – több tíz, száz, ezer koncertlátogató formájában –, sajátos közösségi élménynek, tudatmódosításnak lehet részese az ember. Hogy erre akad igény, az meglátszik az idei fesztiválok rekordlátogatottságán. Vajon hogyan hat a zene az agyra? Dr. Honbolygó Ferenc, az MTA pszichológusa rávilágított: hatására hormonok szabadulnak fel, ezek által alakul ki kötődés a tömegben.
Lassan lemegy a nap, a színpadon kigyulladnak a fények, megjelenik a zenekar. A tömeg már az első ütemekre megmozdul: hamarosan mindenki táncol, énekel. Az emberek mosolyognak egymásra, most épp senki nem utál senkit. Eltűnik a feszültség, mintha feloldódnánk a zenében. Nem véletlen, hogy ennyire kapósak a nyári szabadtéri fesztiválok: sokakat vonz ez a fajta közösségi élmény.

– Nagy kérdés a pszichológiában a zene kapcsán, hogy mire jó egyáltalán? Miért alakult ki, miért maradt fenn? – fogalmazta meg dr. Honbolygó Ferenc pszichológus, a Magyar Tudományos Akadémia kutatója, akit arról kérdeztünk: hogyan hat a zene az agyra, mi által jön létre ez a bizonyos élmény vagy tudatállapot? – Kifejezetten régóta találkozunk olyan eszközökkel, amelyeket zene létrehozására tudtak használni, 40-60 ezer évvel ezelőtti hangszereket is találtak már. Mi lehet a zene funkciója, ami a túlélést segítheti?

Fotó: Karnok Csaba
Tömeg vár a beengedésre a nyárzáró Szegedi Ifjúsági Napok első napján. A nyári könnyűzenei fesztiválok látogatottsága is mutatja: van igény a zene, a koncertek nyújtotta közösségi élményre. Fotó: Karnok Csaba

Rekordok a könnyűzenei fesztiválokon

A Lovasi András nevével fémjelzett Fishing on Orfűre június 18–21. között, amelyen egy koncert erejéig a Kispál és a Borz is összeállt, már elővételben elfogyott az összes jegy – napi nyolcezer látogatóra számítottak. A 22. VOLT Fesztivál is rekordlátogatottságot ért el július elején: 5 nap alatt 120 ezren fordultak meg a soproni Lővér kempingben. A tokaji Hegyalja Fesztivál a területén folytatott és tervezett munkálatok miatt idén elmaradt. A Zamárdiban megrendezett Balaton Sound elektronikus zenéire is 145 ezren voltak kíváncsiak a tavalyi 127 ezerrel szemben, július 9. és 13. között. Az EFOTT-ot idén Miskolcon rendezték július 16–19. között. Az ötnapos rendezvényre összesen 91 ezer 193-an váltottak jegyet, amivel a fesztivál megdöntötte tavalyi, 88 ezres rekordját. 140 ezren látogattak el Kapolcsra, Vigántpetendre és Taliándörögre július 25. és augusztus 3. között, a rengeteg koncertet is felvonultató Művészetek Völgye összművészeti fesztiválra. Hogy rekord volt-e a látogatottság, nem tudjuk, de azt igen, hogy a környék összes szálláshelye foglalt volt a fesztivál idején – és a völgyvendégek összesen 3 hektoliter vért adtak. A látványvilágában megújult Szigetre augusztus 11–18. között 415 ezren mentek ki, ami szintén rekord a fesztivál látogatottságában. Napi látogatócsúcsot is hozott a csütörtöki nap, 85 ezres telt házzal – utoljára 2009-ben fordult elő, hogy a Sziget kapujára kitették a „megtelt" táblát. Gerendai Károly főszervező szerint az idei fordulat annak köszönhető, hogy egyrészt eltolták a Sziget időpontját egy héttel, így nem ütközik más kontinensek fesztiváljaival, ami könnyítette a sztárok szerződtetését, másrészt a korábban elkezdett fejlesztések mostanra értek be. A Szegedi Ifjúsági Napokon augusztus 20–30. között pedig 78 ezren búcsúztatták a nyarat koncertekkel: akinek hetijegye volt, és mind az öt nap megfordult a rendezvényen, azt öt látogatónak számolta a rendszer.

Evolúciós szempontból ugyanis azoknak a dolgoknak kellene fennmaradniuk, amelyeknek van jelentőségük a túlélésben – és ez a zenénél egyáltalán nem egyértelmű. – A szkeptikusok szerint semmi ilyen funkciója nincs, mások szerint igenis van. A tömegformálással kapcsolatban szokták elmondani: a zene nagyon alkalmas arra, hogy egyszerre sok ember hangulatát befolyásolja. Ma a koncertek jutnak eszünkbe. Ám a törzsi társadalmak idején arról volt szó, hogy a törzs összegyűlt, és a zene húsz-ötven-száz ember hangulatát egyszerre, egy irányba tudta módosítani – foglalta össze dr. Honbolygó. A hatás lehetett nyugtató, agressziócsökkentő, de akár agressziónövelő is. Ilyenek például a harci dalok is.

Kötődés és stresszcsökkentés

A szakértő összefoglalta: egyes kutatások azt mutatják, hogy ennek a hangulati változásnak van agyi, pontosabban biológiai, illetve hormonális háttere. Vannak bizonyítékok, amelyek szerint a zene hallgatása során különböző hormonok szabadulhatnak fel, amelyek befolyásolhatják a csoportos viselkedést. Először az oxitocint érdemes megemlíteni: ettől érezzük egy nagy, boldog, felszabadult közösség tagjainak magunkat, amikor kedvenc zenekarunk koncertjén táncolunk. – Az oxitocin nevű hormon egyszerűen fogalmazva a kötődésért felel. Különösen az anya–gyerek kapcsolat kialakulásában játszik fontos szerepet, és szintje kimutathatóan megnő az emberek vérében a partnerkapcsolat kezdeti szakaszában is. Bizonyos zenék hallgatása közben is fel tud szabadulni, ezzel kötődési érzést alakít ki a zenét együtt hallgatók agyában – „rántotta le a leplet" a kutató az egyik biológiai hangulatfelelősről. Közösségi élmény, hormonális háttérrel – erre ugyan nincsenek szilárd bizonyítékok, de a kutatások alapján következtetni lehet arra, hogy az együttes koncerthallgatás során fellép e hatás.

A kortizol, a stresszhormon szintje viszont éppenséggel csökken egyes zenék hallgatása közben. Ezt a hormont nagy mennyiségben stresszes állapotban lehet kimutatni – ugye, érezték már egy jó koncerten, hogy ellazulnak, kimegy a mindennapok feszültsége? Ugyanezt képes elérni a zene a tesztoszteron esetében, amely az agresszióért felelős, és főleg férfiaknál van nagy mennyiségben jelen. – A hormonszint változása mérhető, de nagyon nehéz kapcsolatba hozni valódi élményekkel – figyelmeztetett dr. Honbolygó Ferenc: a téma aktuális kutatások tárgya. Annyit mindenesetre kijelenthetünk, hogy ha laboratóriumban képes a zene a kortizolszint csökkentésére, akkor valószínűleg egy koncerten is.

Fotó: Karnok Csaba
Kislány csápol az Ocho Macho-koncerten, talán édesanyja nyakában. A zene már a legkisebbeket is megmozgatja: a zenehallgatás hatására aktivizálódnak az agy mozgásért felelős, motoros területei is.
Fotó: Karnok Csaba

Tudatmódosítás a háttérben

Az emberek, a tömeg hangulatát a tempó, a ritmus, a dallamstruktúra is képes befolyásolni. Gondoljunk csak a különbségre egy lágy klasszikus zenei dallam és egy nagyon pörgős, gyors technozene között! – Nem véletlen, hogy a populáris zenék relatíve egyszerű dallammal rendelkeznek – mondja a kutató. A tudatmódosító hatást mellesleg nem csak egy koncerten érhetjük tetten, száz, ezer ember között, aki együtt mozdul ugyanazokra a dallamokra. A bevásárlóközpontokban, plázákban játszott dallamokra például az a jellemző, hogy nem túl unalmas, de nem is igazán figyelemfelkeltő, így sokáig tudják hallgatni az emberek anélkül, hogy igazán figyelnének rá. Háttérzene, relaxáló hatással: azt az élményt váltja ki az emberből, hogy itt – ahol hallja – jó helyen van, kellemes közegben. Ne idegeskedjen az ember, ne gondolkozzon máson, amikor a napi bevásárlást kell intézni... Ez esetben a tudatmódosítást mások érik el a tudtunk és szándékunk nélkül, a mi agyunkban.

Fotó: Karnok Csaba
Fényorgia, dübörgő basszus, tömeg, kitárt karok: a Carbonfools koncertje a SZIN-en. A zene oxitocint is felszabadít a szervezetben, amely a kötődésért felel: ettől érezzük egy nagy, boldog család tagjának magunkat kedvencünk koncertjén.
Fotó: Karnok Csaba

Mozgásra serkent

Na de visszatérve a közösségi élményhez: az sem véletlen, hogy ritmusos, jó zenét hallva azonnal megmozdul a lábunk. Legszívesebben táncra perdülnénk – ezt már egy pici gyereken is meg lehet figyelni. – Vitatott kérdés, mely agyterületeket mozgatja meg a zenehallgatás, a muzsika érzékelése – tudtuk meg a pszichológustól. – Az evolúciós háttérhez visszanyúlva: sok a bizonyíték arra, hogy nincs külön agyterület a zene észlelésére. Ugyanazok a területek aktívak, mint amelyek a hangokat és a beszédet érzékelik, észlelik.

A zene ugyanazokat az agyi területeket használja tehát, amelyeket egyébként más kognitív funkciók vesznek igénybe: a hallás, a hallási környezet pásztázása, a nyelv, a beszéd észlelése. „Megmozdul" továbbá az agynak az a része is, amely a mozgás vezérléséért felelős. Ha valaki zenét hallgat, az agy motoros területei is aktívak: ezért érez ingert az ember, hogy táncoljon, ezért indul el a mozgás. A zene és a mozgás, a ritmus és a mozgás között alapvető kapcsolat áll fenn, és ezt a mindennapok tapasztalata is alátámasztja. Tanúsíthatják, akik részt vettek valamelyik nyári fesztiválon – ahogy ezt keretes írásunk mutatja, nincsenek kevesen.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hamarosan kiderülhet, kit rejt a Nagy Sándorhoz köthető síremlék

Az eddig feltárt leletek, köztük egy ötméteres oroszlánszobor, két fej és szárny nélküli szfinx és… Tovább olvasom