Délmagyar logó

2016. 12. 11. vasárnap - Árpád -2°C | 7°C

Meleg források bugyognak a Szaturnusz holdjának jeges felszíne alatt

A szakemberek úgy vélik, az Enceladus felszíne alatt lévő óceán nagyobb a korábban feltételezettnél.
Meleg források bugyognak a Szaturnusz holdja, az Enceladus jeges felszíne alatt - erre a következtetésre jutottak a NASA szakemberei a holdat vizsgáló Cassini űrszonda mérései alapján.

Ha feltételezésük bizonyosságot nyer, az Enceladus lesz a Földön kívül az egyetlen égitest a Naprendszerben, ahol hidrotermális tevékenység létezik. Ez a tevékenység még inkább arra ösztönzi a kutatókat, hogy a Földön kívüli élet jeleit keressék a kicsiny holdon. A Földön már találtak a szakemberek olyan szokatlan életformákat hidrotermális forrásokban az óceánok mélyén, ahová nem hatol le a fénysugár.

A The Nature című tudományos folyóirat szerdán megjelent számában közzétett tanulmányában a Coloradói Egyetem szakembere, Sean Hsu vezette tudóscsoport az 1997-ben útjára bocsátott Cassini űrszonda megfigyeléseit és számítógép modellezést felhasználva mutatta ki, hogy az Enceladus felszínére törő vízgőz kapcsolatban van azzal, ami a hold felszíne alatti óceán mélyén történik.

Összetételük és méretük alapján a szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy a vízgőzben lévő részecskék a meleg források és az óceán mélyén lévő kőzetek közötti kapcsolat eredményei, és az ásványi anyagokban gazdag víz áttör a felszíni jégpáncélon, gázfelhőket és jeget bocsátva a légkörbe. Néhány részecske letelepedik a Szaturnusz körül, utántöltve annak legnagyobb gyűrűjét.

A szakemberek az újabb adatok alapján úgy vélik, hogy az Enceladus felszíne alatt lévő óceán nagyobb a korábban feltételezettnél: több mint 50 kilométer mély lehet. Kiterjedéséről nem közöltek újabb adatokat, de egy tavaly közzétett tanulmányukban az írták, hogy az észak-amerikai Felső-tó vízmennyiségét rejti a hold, ez 245-ször annyi, mint az olaszországi Garda-tó vize.

A Cassini további még pontosabb megfigyelésekre lesz képes idén, amikor mintegy 50 kilométerre tudja majd megközelíteni az Enceladeus felszínét.

Az Enceladus hasonlónak tűnik az Atlanti-óceán közepén lévő Elveszett városnak keresztelt meleg források és rendkívüli magas mélytengeri kürtök víz alatti rendszeréhez. Jövőbeni kutatások, mint például az Enceladus felszínén landoló leszálló egység derítheti ki valójában a hold meleg forrásainak titkait - írta Gabriel Tobie, a franciaországi Nantes-i Egyetem kutatója a tanulmányhoz írt szerkesztőségi cikkében.

A Cassini-Huygens a NASA által 17 ország, köztük Magyarország részvételével szervezett űrprogram szondája. 1997. október 15-én indult el Cape Canaveralról, a vállalkozás célja a Szaturnusz környezetének, gyűrűinek vizsgálata és egy leszállóegység, a Huygens eljuttatása a Titán hold felszínére.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Sikeresen visszatért az ISS-ről két orosz és egy amerikai űrhajós

A Szojuz űrkabin csütörtökön ért földet Kazahsztánban, fedélzetén két orosz és egy amerikai… Tovább olvasom