Délmagyar logó

2017. 09. 23. szombat - Tekla 11°C | 19°C Még több cikk.

Miért árulta el Jézust a tanítványa?

Júdás nevét és tettét vallástól függetlenül mindenki ismeri. De vajon mi motiválta abban, hogy elárulja Isten fiát? A pénz? A démon szállta meg, vagy csupán a hatalom játékszere volt? Ennek kiderítésével már sokan megpróbálkoztak, de az igazsághoz csak részben jutottunk közelebb.
A világ számára Iskarióti Júdás neve egyet jelent a szembefordulással és az árulással, hiszen ő volt az, akinek segítségével sikerült csendben elfogni és végül keresztre feszíteni Isten fiát. Júdás az akkoriban igen komoly összegnek számító 30 ezüstpénzért árulta el Jézust, akit az utolsó vacsora után, a Gecsemáné kertben fogtak el, majd Pontius Pilatus halálra ítélte. Bár tettét mindenki ismeri, a háttérben meghúzódó okról már jóval kevesebbet tudunk.

Az elmúlt évszázadok során több olyan magyarázat is napvilágra került, ami komoly vitákat váltott ki egyházon belül is, az igazság megismeréséhez azonban továbbra sem jutottunk közelebb. A különböző szépirodalmi alkotásokban Jézus és Júdás szerepe is más hangsúlyt kapott, egy orosz pszichológus pedig tudományos magyarázattal próbálta feltárni, mi miatt hozta meg végül végzetes döntését Júdás.

A pénz miatt árulta el Jézust?

A protestáns teológia történetében a reformációtól kezdve nem sok vita volt Júdás személye körül. A Biblia szerint számító ember volt, aki a kezdetektől fogva követte Jézust. Egy átimádkozott éjszaka után Jézus végül őt is tanítványának választotta, annak ellenére, hogy tudta, árulóját emelte maga mellé.

Giotto di Bondone Júdás csókja című festményén Jézus elfogása közben együtt láthatjuk a két alakot. Forrás: Wikipédia
Giotto di Bondone Júdás csókja című festményén Jézus elfogása közben együtt láthatjuk a két alakot. Forrás: Wikipédia

– Ha végigkövetjük Júdás útját, azt látjuk, hogy egy időre feladta megszokott életkörülményeit, ám ezt nem ok nélkül tette. Úgy gondolta, ezért Jézus valamilyen előnyben részesíti majd, vagy megjutalmazza tettéért. Júdás egyértelműen valamilyen földi előnyre számított, ám egy idő után számára is világossá vált, hogy ilyesmire nem számíthat, ezért kárpótlásként elkezdett lopni a tanítványok erszényéből. Ugyan azt sem lehet mondani, hogy anyagias ember volt, az árulását végül mégis a jól ismert 30 ezüstpénzért követte el – mondja Sípos Ete Zoltán. A református lelkipásztor szerint Júdásban semmi olyan nem volt, ami a mai emberben ne lenne benne, hiszen sok esetben, ha nem jutunk hozzá a remélt anyagi előnyökhöz, mi magunk is a saját kezünkbe akarjuk venni a sorsunkat.

Nagy szerepet kap a felesége

Hasonlóan anyagi oka lehetett az árulásnak az apokrif iratok szerint, ám a tett elkövetésének felelőséül nem Júdást, hanem annak feleségét teszik meg. Az apokrif iratok a bibliai könyvekhez hasonló zsidó és keresztény iratok, amelyeket szerzőjük nem isteni kinyilatkoztatásként tárt a nyilvánosság elé, ezért nem szerepelnek a mai Biblia könyvei között.

 Egy kódex szerint Júdás ártatlan

Az 1970-es években Egyiptomban fedezték fel a Tchacos-kódexet, amit hosszas restaurálás után végül a 2000-es évek közepén mutatott be a National Geographic. Az iratot Júdás evangéliumának nevezik, amely más színben tünteti fel az áruló alakját.
– Júdás evangéliuma egyértelműen gnosztikus szellemben íródott. A gnoszticizmus már az első században is jelen volt, már Pál apostol leveleiben is találkozunk a gnoszticizmus ellen tett megjegyzésekkel. Ez egy olyan szellemi, vallási irányzat volt, ami egy olvasztótégelyként emelte be magába a különböző vallások momentumait. A lényege, hogy az anyagi testet rossznak tartotta, ami fogva tartja az ember lelkét, és amitől éppen ezért meg kell szabadulni. A kódex azt állítja, Jézus is erre vágyott, Júdás pedig csupán segítő kezet nyújtott ahhoz, hogy a lelke kiszabadulhasson – mondja Sípos Ete Zoltán.

– Kevesen ismerik ezeket az iratokat, de a leírás szerint Júdásnak volt egy – finoman fogalmazva – házsártos felesége, akinek pénzre volt szüksége, így az árulás fő motivátorának őt teszik meg – mondja dr. Benyik György, a szegedi Gál Ferenc Főiskola katolikus teológusa. Ez a megközelítés már leveszi Júdás válláról a felelősséget, ezzel mintegy részben felmentve őt tette alól. Hasonló megközelítést azonban nemcsak az apokrif iratokban, hanem az evangéliumban is találunk.

János evangéliumában az utolsó vacsora leírásánál egy érdekes dolgot találunk: amikor Júdás az utolsó falatot a szájába vette, akkor azzal együtt az ördög is beleszállt. Ezzel amellett, hogy Júdást démonizálja, fel is menti, hiszen az ördög hatása alá került, így nem saját akaratából vitte véghez tettét. A teológus szerint ez az a mondat, amibe később minden alternatív hagyomány belekapaszkodott.

Vallástörténeti szempontból Júdásnak az anyagi javakon kívül egy másik oka is lehetett az árulásra, igaz, ennek is a csalódottság az alapja.

– A tanítványok között volt egy ki nem mondott elvárás, hogy Jézus felszabadítja Jeruzsálemet a rómaiak megszállása alól. A virágvasárnapi bevonulással azonban mindenki számára egyértelművé vált, hogy neki nem ez a terve, így könnyen lehet, hogy az elégedetlenség vezetett az áruláshoz – mondja dr. Máté-Tóth András valláskutató, tanszékvezető egyetemi tanár.

Mivel Jézusnak egyre több követője volt, a rómaiak, valamint a velük időközben kiegyező zsidó vezetők is tartottak a zavargástól, így arra a döntésre jutottak, ami az evangéliumban is olvasható: inkább vesszen el egy a többiekért. Elfogásához egy olyan helyszínt kellett keresni, ahol csak kevesen vannak vele, így esett a választás a Gecsemáné kertre.

Saját véleményt akart

A szépirodalmi feldolgozásokban, különösen az 1970-es évektől kezdve, Júdás személye egyre hangsúlyosabb szerepet kapott. A Jézus Krisztus szupersztár című musicalben Jézussal már egyenrangú félként mutatják be és azt hangsúlyozzák: Júdás egy véleménydiktátor ellen lázadt fel.

– Az amerikai irodalomban Júdásnak mint szabadgondolkodónak a szerepe egyre erősebb, ezen művek szerint pedig azért árulta el Jézust, mert a saját véleményét akarta képviselni. A gnosztikus irányt képviselő káiniták evangéliuma egészen odáig merészkedett, hogy Júdást társmegváltónak nevezte – hangsúlyozza a katolikus teológus.

Megbocsátható-e Júdás bűne?

Az egyházon belül talán az egyik legvitatottabb kérdés: vajon jár-e Júdásnak is a megváltás, Isten az ő tettét is megbocsátja-e? Benyik György szerint ha Isten megbocsátása mindenkire kiterjed, akkor nem lehet kivételt tenni még Júdással sem, ha őszintén megbánta bűnét.

– Fontos, hogy bár Júdás árulása vezetett Jézus halálához, Péter is letagadta őt. Igaz, az ő bűne kisebb, ezért a bűnbánata is ehhez igazodott: míg Péter kiment a kereszthez és sírt, Júdás visszaadta árulása pénzét a főpapoknak, majd felakasztotta magát. A teológiatörténetben ezen a ponton merül fel a kérdés: vajon megbocsátható-e Júdás tette, vagy elkárhozott a lelke? – teszi fel a kérdést a teológus.

Olajfák a jeruzsálemi Gecsemáné kertben, ahol elfogták a katonák Jézust. Fotó: Sutterstock
Olajfák a jeruzsálemi Gecsemáné kertben, ahol elfogták a katonák Jézust. Fotó: Sutterstock

– Nagy Szent Gergely pápa a középkorban úgy fogalmazott, Isten megváltása akkora, hogy még neki is megbocsáthatott. Más kérdés, hogy a liturgikusok valószínűleg nem: amikor a Júdás evangéliuma kapcsán kirobbant vita miatt a miseszöveget is megváltoztatták, így a „Jézus vére mindenkiért kiontatott" helyett ma már a „Jézus vére sokakért kiontatott" mondat hallható. Míg a kálvinista teológusok szerint Júdás ugyan megbánta, amit tett, de nem tért meg, addig Luther követői szerint a gyónása megbánás volt, de nem a szív megtérése – hangsúlyozza Benyik György.

Eleve elrendeltetett

Az utolsó hét történetét, valamint a Bibliából ismert előzményeket nézve egyértelműnek tűnik a kálvinisták predesztinációjának dogmája, mely szerint a dolgok valójában egy eleve elrendelt módon történtek meg. Erre utal, hogy Jézus maga fogadta tanítványai közé Júdást úgy, hogy tudta: áruló lesz, ahogyan az is, hogy tisztában volt Péter „árulásával", valamint azzal, hogy őt a Gecsemáné kertben fogják majd el. Az isteni irányítás miatt az utolsó heti események éppen ezért egy színházi előadásra emlékeztetnek, ahol máshogyan nem is történhetett volna semmi.

– A kérdést, hogy ha Júdás nem árulja el Jézust, akkor más megtette-e volna, már az ősegyház teológusai sem tudták megválaszolni. Az viszont biztos, hogy a jó és a rossz küzdelme innen eredeztethető, ahogyan az is, hogy a kereszténységben Isten csak jó tulajdonsággal rendelkezhet. Egyetlen jó döntés ezzel kapcsolatban, hogy a kereszténység nem engedi az embert démonizálni, csupán a bűn áldozatának tekinti. Éppen ezért a bűnt mindig elítéli, a bűnöst pedig, ha megtér, felmenti – magyarázza Benyik György.

Változó ábrázolás

Bár a Gecsemáné kertben Jézus elfogásakor a római katonákat kivéve mindenki zsidó volt, Júdás képi ábrázolása az évszázadok során jelentősen megváltozott.

– Júdás a művészettörténetben a második évezredtől kezdve egyre inkább kikerül az apostolok köréből, a keresztes hadjáratok idején pedig egyre inkább bronzbőrűvé válik. A XV–XVI. században Jézus tanítványait egyre inkább olasz arcúként ábrázolták, Júdás pedig az előítéleteknek leginkább megfelelő módon vált a zsidókhoz hasonlóvá. Ez a fajta gondolkodás egy nagyon erős törésvonalat húzott azok között, akik Jézus mellett vannak és akik ellene – hangsúlyozza Máté-Tóth András.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A húsvéti bárány üzenetei

A bárány a zsidó-keresztény kultúrkörben élők számára fontos szimbólum. Szolgát és bárányt is jelent a latin agnus szó az Ószövetségben. Tovább olvasom