Délmagyar logó

2017. 12. 18. hétfő - Auguszta -4°C | 4°C Még több cikk.

Minibusz nagyságú műhold fog lezuhanni a Földre

Újabb kiöregedett űrtárgy, ezúttal egy minibusz nagyságú német műhold zuhan vissza a Földre feltehetően a hét végén.
A német repülési és űrrepülési központ (DLR) vezetői szerdán közölték, hogy a röntgenteleszkóp, a Rosat a bolygó felszínétől már csak kevesebb mint 240 kilométerre kering, és részben elég, illetve darabokra szakad a sűrű légkörbe érve.

A 2,5 tonnás teleszkópnak valamivel több mint egyharmada ég el, a maradék 1,8 tonna pedig akár 30 darabra eshet szét és csapódhat be a Földön. A röntgentávcsövet ugyanis komoly hővédő burkolattal szerelték fel, s ez megvédi a súrlódástól keletkező óriási hőtől. A legnagyobb darab feltehetően az űrteleszkóp optikai rendszere lesz, maga a röntgentükör és tartószerkezete, amelynek egy része szénszállal megerősített kompozitanyagból készült. Ha az nem esik szét, önmagában is 1,6 tonnát nyom.

A DLR számításai szerint a Rosat valamikor október 22. és 23. között lép be a sűrű légkörbe óránként 28 ezer kilométeres sebességgel. A pontos időt és a becsapódás helyszínét azonban képtelenek előre jelezni a szakemberek.

A Rosat orbitális pályája az 53. északi szélességi foktól az 53. déliig terjed, amely a Föld nagy részét lefedi. Ez azt jelenti, hogy a szonda töredékei Kanadától Dél-Amerikáig bárhova leeshetnek.

Annak az esélye, hogy Németországban "landolnak" a hosszú évek óta már csak űrszemétként keringő mesterséges égitárgy törmelékdarabjai, 1 az 580-hoz. Egy a 2000-hez az esély arra, hogy a becsapódó műhold miatt ember sérül meg, de a Föld hétmilliárd lakosa egyénenként egy a 14 ezer milliárdhoz eséllyel számíthat arra, hogy éppen őt találja el valamelyik darab.

Az 1990-ben felbocsátott és 1999-ig működő űrteleszkóp mintegy 110 ezer csillagot és szupernóvát térképezett fel. Megfigyeléseit 585 és 565 kilométeres magasságú elliptikus pályán végezte, s 90 perc alatt kerülte meg a Földet. Mivel nincs hajtóműrendszere, a Földről nem tudják irányítani a visszatérését.

Még nincs egy hónapja, hogy heteken át izgalomban tartott a Föld lakosságát egy kiszolgált amerikai műhold lezuhanása. Az Upper Atmosphere Research Satellite (UARS) távérzékelő műholdat 1991-ben bocsátották fel, s 2005 óta nem üzemelt. A hat tonna tömegű UARS szeptember 24-én Kanadától nyugatra, a Csendes-óceán felett hatolt át az atmoszférán, s nagy része el is égett a légkörben. Összesen 495 kilogrammnyi törmelék érte el a Föld felszínét, s a darabok 480-1300 kilométeres sávban szóródtak szét a Csendes-óceánban, távol minden szárazföldtől.

Olvasóink írták

  • 7. unknown 2011. október 20. 14:50
    „6. Wacky 2011.10.20. 12:33

    Forog, forog. Na és? Két, három Föld köré telepített átjátszó állomással mindenféle kommunikációs szükséglet megoldható lenne a Holdon telepített bázis, vagy közvetítő átjátszó bevonásával. Meteorológiai, geofizikai, stb. megfigyelésre meg egyenesen jó, hogy a Föld forog alatta lehetővé téve a teljes felszín megfigyelését. Mint hogy a Hold mindig ugyanazzal az oldalával néz szembe a Földdel. Azzal ellentétben, ami ma van: több ezer műhold, kommunikációs átjátszó, katonai rendszer, stb. kering a fejünk felett plusz a pályára állító utolsó fokozataik roncsaival. Szerintem az emberiség immár eléggé kiélvezkedte magát a legújabb kor eme felső légkört szeméttel telítő vívmányával. Nem volt elég az ipari légkörszennyezés. Megyünk kifelé.”
  • 6. Wacky 2011. október 20. 12:33
    „5. unknown 2011.10.20. 09:39
    csak az utolsót mondatod ne mondtad volna...
    gondolj már bele, a Föld forog a tengelye körül!!”
  • 5. unknown 2011. október 20. 09:39
    „4. Minibusz 2011.10.20. 06:56

    Tudod az a baj, hogy az ember áldásos űrtevékenysége során immár több ezer visszatérésre, a legtöbb esetben visszazuhanásra ítélt különféle rendeltetésű műhold van a fejünk felett. Bármilyen magasságban is keringenek ezek az objektumok sorsuk az, hogy előbb-utóbb le fognak zuhanni a földre. Ha nem is a közeli jövőben, de akár 300 év múlva. Mert a 40.000 km magas parkolópályán is van légköri fékeződés, ha kicsi értékű is. És egyre több ország akar űrhatalom lenni követve az oroszok és az amerikaiak példáját. Szó szerint fokozódni fog a roncseső sűrűsödése. Ezen nagyobb darabokon kívül több tízezer azon hulladékok, rakéta alkatrészek száma, amelyek talán elégnek a légkörbe való visszatérés során keletkezett surlódási hő következtében. A tudósok - egyenlőre kevés elhatározással - gondolkozni kezdtek valamiféle "űrlepkefogó" szerkezet megoldásán, hogy összeszedjék ezeket a maradványokat egy irányított lehalászás céljából. Szerintem ez reménytelen vállalkozás lesz belegondolva az összes pályaadat szórtságába. Abba kellene hagyni ezt a Föld körüli lelkesedést és a Holdra kellene telepíteni az állandó földfigyelő és kommunikációs állomásokat.”
  • 4. Minibusz 2011. október 20. 06:56
    „Hát ha csak akkora izé esik le, mint én, akkor nem kell aggódni!
    XD”
  • 3. Mignon 2011. október 19. 21:49
    „Mindeg ezek a nemetek.”
  • 2. unknown 2011. október 19. 20:39
    „Itt valami probléma lehet az irányíthatatlanná vált műhold visszatérés ideje megállapításában. Ha szerdán (múlt hét) közölték, hogy 240 km közeli magasságban van a közlés idején, akkor még legalább három hétig fenn fog maradni, mielőtt tovább fékeződve az ott még igen ritka légkörben belépne a föld sűrűbb légkörébe. Ezért nem e hét végén várható a lezuhanása, hanem leghamarabb november közepén.”
  • 1. tótkomlósi 2011. október 19. 20:12
    „Előbb utóbb valakit valami agyoncsap.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tizenöt éve volt egy Bál az interneten

Interneten élőben közvetítenek egy rockkoncertet. Mi ebben a truváj? Ma már semmi. De másfél évtizede hatalmas bravúr volt. Az akkor tizenöt éves KFT megpróbálta, és megcsinálta. Tovább olvasom