Délmagyar logó

2017. 02. 25. szombat - Géza 1°C | 8°C Még több cikk.

Náci búvóhelyre bukkanhattak argentin régészek a dzsungelben - videó

Az épületeket az 1940-es évek elején emelték. A mendemondák szerint a létesítményt Martin Bormann számára készítették.
Vélhetően második világháborús náci vezetők számára épített búvóhely nyomaira bukkantak argentin régészek a dél-amerikai ország északi részén a dzsungelben.

A Paraguayjal határos Misiones tartományban talált három romos épületben 1938 és 1941 között vert pénzérmékre és törött meisseni porcelánra, a falakon pedig náci jelképekre bukkantak - közölte az ásatásokat vezető Daniel Schavelzon. A Buenos Aires-i Egyetem kutatói úgy vélik, hogy a ma már sűrű növényzettel benőtt búvóhelyet arra az esetre építették, ha a náci vezetőknek menekülniük kellett volna a világháború alatt. Az épületeket az 1940-es évek elején emelték.

A régészek hangsúlyozták, hogy az ásatáson talált érmék és a porcelán nem elegendő bizonyíték arra, hogy egyértelműen kijelenthessék, náci bunkerre találtak. Véleményük szerint azonban nincs más magyarázat arra, hogy miért kezdtek ilyen költséges építkezésbe egy akkoriban a világtól teljesen elzárt vidéken és olyan építőanyagok felhasználásával, amelyek nem voltak jellemzőek a régióban.



Schavelzon hónapokat töltött a búvóhely keresésével - írta a The Daily Telegraph című brit lap. A helyiek körében terjedő mendemondák szerint a létesítményt Adolf Hitler jobbkeze, Martin Bormann számára építették, a régész szerint azonban ez nem több városi legendánál. Bormann 1945 májusában öngyilkos lett.

A tudósok úgy vélik, hogy az argentin fővárostól, Buenos Airestől mintegy ezer kilométerre északra fekvő búvóhelyet sohasem használták - talán azért, mert 1945 után a szökésben lévő náci háborús bűnösöknek nem volt túl nehéz elrejtőzniük Argentínában, és városi életet élhettek, nem kellett a dzsungelben meghúzniuk magukat. A nácik argentínai tevékenységét feltáró bizottság (CEANA) szerint legkevesebb 180 háborús bűnös menekült a dél-amerikai országba, köztük Adolf Eichmann, Erich Priebke és Josef Mengele. Érkeztek horvátországi és olasz fasiszták is, és Juan Perón 1946-tól 1955-ig tartó elnöksége idején végül csaknem ötezer náci kötött ki Argentínában.

Daniel Schavelzon elmondta, a náciknak a második világháború közepén lett egy titkos tervük arra, hogy elhagyatott helyeken - sivatagokban, hegyeken vagy épp a dzsungel közepén - búvóhelyeket építsenek vezetőik számára, ha szorulna nyakuk körül a hurok. Szerinte a Misionesben talált bunkernek az is előnye volt, hogy Paraguay kevesebb mint 10 percre van onnan, így biztosított volt a menekülés lehetősége.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Utolsó útjára indult III. Richárd

III. Richárd a Rózsák Háborúja néven számon tartott polgárháborús időszak utolsó nagy csatájában… Tovább olvasom