Délmagyar logó

2017. 04. 29. szombat - Péter 7°C | 22°C Még több cikk.

Napkitöréseket észleltek az utóbbi két napban

Az utóbbi tizennégy hónapban a mostaniak voltak a leghevesebbek: az első X1.7-es fokozatú volt, az erősebb, X2.8-as.
Erős napkitöréseket észlelt az amerikai űrkutatási ügynökség, a NASA Napdimanikai Obszervatóriuma (Solar Dynamics Observatory) az elmúlt két napban, a legutóbbit közép-európai idő szerint kedd hajnalban.

Az első, X1.7-es fokozatú kitörést hétfő hajnali 4 óra 17 perckor produkálta a központi csillag. Aznap este, 18 óra 5 perckor egy még erősebb, X2.8-as kitörést rögzítettek a NASA szakemberei, a keddi már X3.2-es fokozatú volt.

Az utóbbi tizennégy hónapban a mostaniak voltak a leghevesebbek.


A NASA közlése szerint a hétfő hajnalit koronakidobódás (CME) kísérte, a kitörés azonban nem a Föld felé történt, úgyhogy különösebb veszélyt nem jelentett. A jelenséget a Távol-Keleten mindazonáltal 3-as fokozatú rádiózavar követte.

A Föld felé irányuló kidobódások átlagosan 1-3 nap alatt érik el a bolygót. Főként az elektromos eszközök működését befolyásolhatják, de kárt tudnak tenni az alapinfrastruktúrában és a távközlési műholdakban is. A most észlelt kitörések szerdától eredményezhetnek látványos sarki fényeket az égbolton.

A kitöréseket előidéző napfoltok gyakorisága, a Nap felszínén kialakuló viharok erőssége 11 éves ciklust ír le. A jelenlegi 2008-ban kezdődött, és éppen felfutó szakaszában tart. Becslések szerint az év második felében éri el csúcspontját, valószínű tehát, hogy további jelentős napviharokkal kell számolni.

Egy-egy napkitörés több mint egymilliárd tonna részecskét képes kilövellni a világűrbe, méghozzá óránkénti 1,6 millió kilométeres sebességgel.

Három nap alatt négy, a legerősebb osztályba tartozó napkitörést észleltek. Fotó: MTI/AP/NASA (galéria)

A plazmafelhőben lévő nagy energiájú, töltött részecskéket a Föld magnetoszférája általában eltéríti, a két mágneses pólus környékén azonban reakcióba léphet vele, ami geomágneses viharokat gerjeszthet. Ilyenkor a plazmarészecskék az atmoszféra gázatomjaival ütköznek, ionizálják azokat, amire a levegőben levő oxigén és nitrogén fénykibocsátással reagál - ez a sarki fény.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Zsugorodnak a gleccserek a Mount Everest térségében

Tizenhárom százalékkal zsugorodtak a Mount Everest térségében lévő gleccserek az elmúlt 50 évben, és… Tovább olvasom