Szeged - delmagyar.hu

Április 2-án az AR1450. számú napfolt régiójában hatalmas, ún. koronakitörésre került sor – tájékoztatott a NASA. A kitörés során a Napot elhagyó plazmafelhő körülbelül 25 százalékos valószínűséggel, várhatóan a hét közepén éri el bolygónkat. Sokakban vetődhet fel a kérdés: kell-e félnünk a hasonló kitörésektől, veszélyeztetheti-e a Nap aktivitása bármilyen mértékben életünket? Ha röviden szeretnénk válaszolni: nem. Ha hosszabban, akkor a válasz már bonyolultabb - írja a nol.hu a napkitörésekről szóló cikkében.


A Nap mágneses tere sok nagyságrenddel bonyolultabb bármely bolygó mágneses terénél. A naptevékenységi minimum időszakában egy stabil, állandónak tűnő mező veszi körül központi csillagunkat. Ám ez nem tart örökké: a felszín alatt ugyanis a mágneses erővonalak úgymond fölcsavarodnak, s a mágneses mező gyors változáson megy keresztül, ami végül az egész mágneses tér újrarendeződéséhez, a 11 évenként bekövetkező pólusváltáshoz vezet. Az addigi déli mágneses pólus északra, az északi pedig délre kerül. A mágneses tér ilyenkor pedig hatalmas viharokat képes produkálni: ezek éppúgy felelnek a napfoltok gyakoriságáért, mint a hatalmas anyagkitörésekért.