Délmagyar logó

2018. 06. 19. kedd - Gyárfás 19°C | 27°C Még több cikk.

Negyven éve lépett a Holdra az első ember

Mindössze 12 amerikai (mind férfi) lépett a Holdra. Az utolsó 1972-ben, és az Apolló programot abbahagyták.
Ezen a héten ünnepli az Egyesült Államok az első holdraszállás 40. évfordulóját. "Kis lépés egy ember számára, óriási ugrás az emberiség számára" - mondta Neil Armstrong 1969. július 20-án, amikor az Apolló 11 űrhajó leszállóegységének létrájáról a Hold poros talajára tette a lábát.

Amerika olyan időszakban emlékszik meg nagy büszkeséggel a Hold meghódításáról, amikor a világűrbeli amerikai vezető szerep nagyon is bizonytalan.

A holdraszállás annak idején, a hidegháborús légkörben nagy magabiztosságot adott a vietnami háború mocsarában elmerült Egyesült Államoknak.

Az emberiség valószínűleg évezredeken át álmodott a Hold eléréséről, a holdraszállás óta mégis szertefoszlott az az álom, hogy bármelyikünk eljuthat a Földet kísérő égitestre.

Mindössze 12 amerikai (mind férfi) lépett a Holdra. Az utolsó 1972-ben, és az Apolló programot abbahagyták.

Egyre bizonytalanabb még az az amerikai terv is (a Konstelláció program), hogy 2020-g újra repülnek amerikai űrhajósok a Holdra, és ott állandó személyzettel rendelkező űrbázist létesítenek, a későbbi Mars-utazások céljából.

Közben mások, Oroszország, Kína, sőt India és Japán is egyre ambiciózusabb űrprogramba kezd.


A Konstelláció program árát 150 milliárd dollárra tervezték. De már első elemének, az Arész I űrrakétának a megépítési költsége is a csillagos égbe emelkedett az eredeti elképzelésekhez képest. Az árat 2006-ban még 26 milliárd dollárra becsülték, de tavaly már 44 milliárd dollárnál tartottak, és még ez is csak feltételezés.

Az elszabaduló költségek miatt arra kényszerült Barack Obama, az új amerikai elnök, hogy nem sokkal év eleji hivatalba lépése után elrendelje az egész program revízióját. A szakembereknek augusztusban kell beterjeszteniük az új ajánlásokat.

A NASA jelenlegi költségvetése pedig nem elegendő az új Holdra szálló űrhajónak az Orionnak, valamint az űrhajót a kozmoszba szállító Arész 1 és Arész 5 rakétáknak a megépítésére. Az űrhivatal ebben az évben mindössze 6 milliárd dollárral gazdálkodhat.

Erősödik a szkeptikusak hangja, akik szerint a pilótás űrhajók repülése nem hoz annyi tudományos hasznot, hogy igazolná a mérhetetlen költségeket.

A NASA az évfordulóhoz látványos akciót időzített. Digitálisan felújította a holdraszállás idején készült videófelvételeket. Weboldalán pedig kiemelte, hogy Amerika nagy eredménye ma is látható a Holdon. "Az első lábnyomok még évmilliókig ott maradnak. Mert nincsen szél, amely betemethetné őket" - olvasható a NASA site-ján.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A Golf-áramlat mégsem olyan gyorsan fog megszűnni

A klímaváltozás miatt mégsem fog olyan hirtelen megszűnni a Golf-áramlat, jégkorszakot előidézve Európában, ahogyan sok tudós korában jósolta. Tovább olvasom