Délmagyar logó

2017. 09. 23. szombat - Tekla 11°C | 19°C Még több cikk.

Nem adnak reális képet a modellek a globális vízháztartásról

A vízháztartást vizsgáló különböző globális modellek és a mérési adatok között jelentősek a különbségek - derül ki egy most megjelent kutatásból.

Pedig az aszálykatasztrófák és az özönvízszerű esők igazolják, hogy mennyire függünk a víz körforgásától. Ezért fontos, hogy a légkör, az óceánok és a szárazföld közötti körforgás részleteit megértsük.

A klímaváltozás és a víz ebből eredő változó elérhetősége tény, és néhol nagyfokú alkalmazkodást fog követelni - állapította meg Harald Kunstmann és Christof Lorenz, a németországi Karlsruhei Műszaki Intézet kutatói a Journal of Hydrometeorology című szaklapban. A globális elemzések teszteléseként a hidrológusok és éghajlatkutatók a legmodernebb kombinált globális légköri és óceánmodellek közül elemeztek ki hármat, és összehasonlították az 1989 és 2006 közötti mérési adatokkal.

A kutatók nagyfokú bizonytalanságot észleltek a globális vízháztartásra vonatkozó becslések között. Egyes régiók átlagos csapadékmennyisége között például napi négy milliméter eltérés is mutatkozott.
Összehasonlításképp: Magyarországon átlagosan nem egészen két milliméter csapadék esik naponta. Ezekből a modellekből tehát nem lehet megbízhatóan levezetni, mikor és hol mennyi csapadék várható.

Még az olyan egyszerű összefüggések sem egységesek a modellekben, mint az óceánok feletti párolgási többlet és a kontinensek feletti csapadék közötti. Bizonytalan tehát, hogy mennyi csapadék várható, és ezzel együtt mennyi folyton megújuló édesvíz áll rendelkezésre a Földön - írja a Der Standard című osztrák lap internetes kiadása.

A másik, nem kevésbé súlyos probléma, hogy számos régióból nem áll rendelkezésre elegendő adat - fejtette ki Kunstmann. A helyzet pedig egyre csak rosszabbodik: Dél-Amerikában például több mint 85 százalékkal, 4350-ről 550-re esett a mérőállomások száma. Európa sincs sokkal jobb helyzetben: 1989 és 2006 között a csapadékmérő állomások száma tízezerről 5800-ra csökkent, és ezek fele Németországban található.

Megbízható adatbázis nélkül pedig a modelleken sem lehet lényegesen javítani. Ez megnehezíti az esőzések és aszályok alakulásának számszerűsítését. A kutatók szerint sürgősen szükség van tehát a csapadékmérő állomásokba történő befektetésekre, és a kieső területek meteorológiai szolgálatának megerősítésére - amennyiben szeretnénk megérteni a hidrológiai változásokat, és időben felkészülni azokra.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ismerjük bolygónk élővilágát - vagy mégsem?

Vajon mekkora a valószínűsége új fajok felfedezésének? Tovább olvasom