Délmagyar logó

2017. 12. 14. csütörtök - Szilárda -1°C | 8°C Még több cikk.

Nem, nem, soha! - a trianoni döntés a magyar irodalomban

1920. június 4-én 16 óra 32 perckor a Nagy-Trianon-kastély 52 méter hosszú és 7 méter széles folyosóján, a Galérie des Cotelle-ben Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és Benárd Ágoston, népjóléti miniszter aláírta a trianoni békeszerződést.
A szerződést az 1921. évi XXXIII. törvénycikkel iktatták be a magyar jogrendszerbe. A békediktátum Magyarország új határainak megállapítása mellett 35 ezer főben korlátozta a magyar hadsereg létszámát, megtiltotta légierő és nehézfegyverek tartását. Egyik legfontosabb pontja az alábbi:

„161. Cikk. A Szövetséges és Társult Kormányok kijelentik és Magyarország elismeri, hogy Magyarország és szövetségesei, mint e veszteségek és károk okozói, felelősek mindazokért a veszteségekért és károkért, amelyeket a Szövetséges és Társult Kormányok, valamint polgáraik az Ausztria-Magyarország és szövetségesei támadása folytán rájuk kényszerített háború következményeképpen elszenvedtek."

Fotó: wikipédia
Fotó: wikipédia

A 92 évvel ezelőtt történtekre a magyar irodalom legnagyobbjainak a műveivel emlékezünk:


József Attila: Nem, nem, soha!

Szép kincses Kolozsvár, Mátyás büszkesége,
Nem lehet, nem, soha! Oláhország éke!
Nem teremhet Bánát a rácnak kenyeret!
Magyar szél fog fúni a Kárpátok felett!

Ha eljő az idő – a sírok nyílnak fel,
Ha eljő az idő – a magyar talpra kel,
Ha eljő az idő – erős lesz a karunk,
Várjatok, Testvérek, ott leszünk, nem adunk!

Majd nemes haraggal rohanunk előre,
Vérkeresztet festünk majd a határkőre
És mindent letiprunk! – Az lesz a viadal!! –
Szembeszállunk mi a poklok kapuival!

Bömbölve rohanunk majd, mint a tengerár,
Egy csepp vérig küzdünk s áll a magyar határ
Teljes egészében, mint nem is oly régen
És csillagunk ismét tündöklik az égen.

A lobogónk lobog, villámlik a kardunk,
Fut a gaz előlünk – hisz magyarok vagyunk!
Felhatol az égig haragos szózatunk:
Hazánkat akarjuk! vagy érte meghalunk.

Nem lész kisebb Hazánk, nem, egy arasszal sem,
Úgy fogsz tündökölni, mint régen, fényesen!
Magyar rónán, hegyen egy kiáltás zúg át:
Nem engedjük soha! soha Árpád honát!
(1922 első fele)

* * *

Áprily Lajos: A legyőzöttek strófája

Multunk gonosz volt, életünk pogány,
rabsors ma sorsunk s mégsem átkozom:
jó, hogy nem ültem győztes-lakomán
s hogy egy legázolt néphez tartozom.

* * *

Teleki Pál miniszterelnök, földrajztudós híres vörös térkép-e, Magyarország 1910-es népességének nemzetiségek szerinti eloszlásáról.
Teleki Pál miniszterelnök, földrajztudós híres "vörös térkép"-e, Magyarország 1910-es népességének nemzetiségek szerinti eloszlásáról. A világ egyik első olyan térképe, amelyen a népesség nemzetiségek szerinti eloszlását a népsűrűség figyelembevételével ábrázolták. Forrás: wikipédia


Babits Mihály: Csonka Magyarország

Bár lenne a hangom tiszta és éles, mit intő csengőké! A tiétek zavaros, mint mocsarak habja! ti leborultatok az Ércbálvány előtt! döntsön az erőszak!
s döntött az Erőszak...
mi jogotok beszélni többé?
Nekem van rá jogom!
ti elhánytátok a Kiáltást: mind bolond a fegyverét! nem kiálthattok már:
én elkiálthatom:
Óh Igazság, te egyetlen kiáltás! egyetlen fegyver! Jerikó trombitája! szólj!
falak, omoljatok hangjaitól!
gerincek, borzadjatok! Európában! és Amerikában! mert borzasztó az Igazság a gerincekben!
mit érnek a ma-épített falak körülöttem?
ott borzad az Igazság a kövekben! ott ég a hegyekben! árad a vizekben!
Óh tiszta, éles trombita, zengj!
ne hallgass sohase!
egy napig se! egy óráig se! egy pillanatig se! mint ahogy nem hallgat a fájás az idegben, míg megvan a betegség...
nem hallgat a vonzás a kőben, hogy természetes irányában essék...
nem hallgat a madár, míg fészkébe nem tér...
nem hallgat a folyó, míg tengerbe nem ér...
nem hallgat a szél,
míg él...
*
Nekem van rá jogom!
Én elkiálthatom:
Igazság!
Ti eldobtátok ezt a szót, mint bolond a fegyverét, szegény testvéreim! s csak gyenge izmotok maradt, csak puszta kezetek, meztelen
mely bilincsekbe verve, ha üt, csak önmagát ütheti esztelen
sem lázadni nem tud, sem meghajolni az Ércbálvány előtt igazán -
de hát az Ércbálvány hazája lettél-e, hazám?
Van-e reményed abban?
a sötét utakban?
Nem! – Csak a napban!
mely éget a kövön és ragyog a patakban.
Ti azt mondtátok: Döntsön az erőszak!
s hangotok zavart most, mint mocsarak habja.
De én azt mondom: dönt majd az erős Nap!
Kitárom tiszta szavamat a Napra.
*
Ti eldobtátok a trombitát
de a trombita zeng tovább,
zeng, nem a ti kezetekben,
hanem a vízben, a hegyekben,
Erdélyben, felvidéken,
az égen,
s bennem!
Én sose mondtam: „Dönt majd az erőszak!" – most mondhatom, „Nem! nem!"
(Nyugat, 1923., 7. szám)

* * *

Juhász Gyula: A békekötésre

Magyar Tiborc, világ árvája, pórja
Nézz sírva és kacagva a nagyokra,
Kik becstelen kötéssel hámba fognak,
Hogy tested, lelked add el a pokolnak!

De azután töröld le könnyedet
És kacagásod jobb időkre tedd,
Úgy állj eléjük, mint a végitélet
Bús angyala, ki e világba tévedt:

Urak, világnak gőgös urai,
Nem gyásznak napja nékem e mai,
Emlék, remény lelkemben úgy remeg,
Mint villámos viharban az egek!

Kardom letettem, várok, dacolok,
Az Isten él és a vén föld forog,
Mene, Tekel, Fáresz: fölírva van
Bitang hódítók palotáiban.

Már reng a föld, már villámlik az ég,
Lesz itt ítélet, harag napja még
S világok romján, tűnt gazok felett
Én még hozsánnát énekelhetek!

Hozsánnát néked Istenem, te nagy,
Szabadság, aki lelkem lelke vagy
S magyarként és emberként – Üdv Neked! –
Élem tovább az örök életet!
(1920)

* * *

Kosztolányi Dezső: Rapszódia

Nincs, ahova hazatérjek,
ténfergek, mint a kísértet
éjszaka.

Süt a napfény, mégse látnak,
a magyar a nagyvilágnak
árvája.

Megy az élet, jó az élet,
ebek vagyunk és cselédek,
bolondok.

Jajgatok, de nincs, ki hallja,
vizes a kalapom alja
a könnytől.

Jaj, ha szám egyet kíáltna,
kitűzném a kapufára
szívemet.

Csak csöndesen, szívem aludj,
jó nekem így, jó nekem úgy,
akárhogy.

Így végezték bús hatalmak,
olcsó víz a magyar harmat,
sárba hull.

Mit bánják ok? Nevetnek ok,
várnak akácos temetők
mireánk.

Édesanyám, minek szültél?
Elhervadtál, megőszültél
hiába.
(1920)

* * *

Tóth Árpád: Arad

Egyetlenegy uccáját ismerem,
De ott, emlékszem, arany a homok
S egy udvarát meg házát, istenem, -
De kis szobái mind-mind templomok.

Oh vén szoba, hol most is nagyanyó
Ravatalának virágszaga fáj!
Másikban most is anyus csillanó,
Ifjú szemétől bársony a homály.

S első barátom hű, vén karjait,
Tudom, a kertre védőn tárja még:
Tisztes diófánk. S ott pihen szelíd
Öreg lombvállain a régi ég.

Oh Sarló ucca ötvenegy: regék
Kacsalábán forgó királyi vár,
Emlékeim lágy fészkét rakni még
Jut vályogodból egy csipetnyi sár?

Bús lelkem árva fecske lelke lett,
Kettős hazájú...

*

Ó fájó büszkeségem s vigaszom,
Arad, – édesbúsan szívembe vág,
Hogy bölcsőm s szent bitóid egyazon
Erdőid bús fájából ácsolák...
(1920)

Olvasóink írták

29 hozzászólás
12
  • 29. Queenmargareth 2012. június 04. 18:24
    „nos, itt nagyrészt történelmi vonatkozásban néztük a cikket, holott irodalmilag kellett volna, de nekem nagyon fáj a dolog, még akkor is, ha nem éltem akkor, mert tényleg igaz: megbünhődtük a jövendőt is:(
    Továbbra is gyásznapként tartom számon, akárminek nevezték is el.”
  • 28. Kathryn 2012. június 04. 17:29
    „Szép a sok vers, de egy kortárs is legyen: http://rozvanyidavid.fw.hu/news.php?extend.9.4”
  • 27. macs 2012. június 04. 17:29
    „24. wargaborka,
    kezdjük ott, hogy a törökök nem állomásoztattak jelentős sereget Magyarországon. A hadjáratokat megelőzően a szultán tavasszal hívta össze a sereget, mely általában nyár elejére állt indulásra készen. Mire Törökországból eljutottak Magyarországig többnyire nyár vége lett. A legnagyobb távolság, ameddig eljutottak Bécs volt. A hadsereg minden hozott magával, amire szüksége volt, mivel a távolság miatt nehéz volt megszervezni az utánpótlást.
    A csatákat, vár, város ostromokat követően, még az őszi esőzések előtt vissza kellett fordulniuk, mert nem voltak berendezkedve téli tartózkodásra. Akkoriban nem voltak autópályák, csak földutak. A szekerek, ágyuk szállítása a felázott utakon kegyetlen dolog volt.
    Javaslom olvass utána, nagyon érdekes. :-)”
  • 26. skyzo50 2012. június 04. 16:59
    „25. Igen, tudom hogy jelentős részben magyarok is előidézői voltak a trianoni diktátum létrejöttének; hogy messzebb ne menjünk, pl. a reformkori és ´48-as nemzetiségi politikánkkal (amit ´49-ben már késő volt korrigálni), vagy méginkább a világháborúba történő belépésünkkel. De ettől az még nem lesz igazságos, a tőle szenvedők nagyrésze akkor is csak ártatlan áldozat.
    Horthyékról - és a cikkben szereplő költőkről - meg csak annyit: "Ne a ma embere eszével gondolkodj!" Nekik a rokonaik, ismerőseik váltak jobb esetben "csak" egy másik állam polgáraivá; rosszabb esetben otthontalanná, üldözötté, halálra ítéltté saját szülőföldjükön. Ha ma vonulna be idegen hadsereg a fél országba és Budapestre, kifosztva a múzeumoktól kezdve a gyárakon át a lakosságig mindent, nem gondolnánk-e újra azt, hogy vissza kéne szereznünk, amit elraboltak - még ha mi is vétkeztünk korábban? (Egyébként jól értelmezem: szerinted a marxista befolyás miatt van túldimenzionálva Trianon a történelemkönyvekben?)”
  • 25. badoravarva 2012. június 04. 16:03
    „20. skyzo50 2012.06.04. 14:01
    Ez egy hat kötetes egyetemes történelem könyv.
    Olyan tárgy és tényszerűen írja meg a történelmet ami példa nélküli, sajnos.
    Az eredeti az 1896-ban íródott, tehát mentes minden marxista befolyástól.
    A történelemről csak annyit, hogy a hetedikes unokám Trianonból felel.
    Amikor kérdeztem, mégis mit tud róla, akkor csak sablonokat említett, mármint:
    ellopták Magyarország lakosságának és területének kétharmadát.
    De a miértről egy árva szó el nem hangzott.
    Nem lehet kiragadva a környezetéből egy kettő mondatban értékelni Trianont!
    Azt Horthyék tették és a folytatását megnézhettük.
    Bár Trianon előtti a könyv, de pontosan azért tárgyszerű, mert nem torzítja el a könyv készítőjének az elméjét semmi.
    Helyén kezeli a Deák féle kiegyezést, ami azt megelőzte és az odáig vezető folyamatokat is.
    Jó lenne ma hasonlót olvasni a huszadik századról,de erre esély sincs!”
  • 24. wargaborka 2012. június 04. 15:56
    „macs!

    Mért, Magyarországon nem voltak őszi esők? vagy a Balkánon? :)) télen meg hóembert építettek Boszniában, azért nem mentek Bécsnek.. hehe.. 150 évig azon szórakoztak, hogy Szegedről elsétálnak Bécsig, aztán vissza :)) ez jó :)
    igen Nyugat-Magyarországon volt habsburg befolyás, sokáig élvezhettük nagyszerű társaságukat.. de voltunk a birodalom része és ez fontos különbség.. nomeg a "felszabadulás" szó is sajátos értelmet nyert történelmünkben.. a "felszabadító" seregeknek valahogy sose volt kedvük hazamenni.. csak néhány évtized, évszázad után..”
  • 23. macs 2012. június 04. 15:25
    „21. wargaborka,
    "rendkívül humánus és összetartó nyugatiak 150 évig nézték, ahogy Európát megvédjük a töröktől.."
    A törökök, ha akartak volna, akkor se jutottak volna tovább Bécsnél, mivel a hadseregük általában nyár végére érte el hazánkat, és hamarosan, még az őszi esők előtt, vissza kellett fordulniuk.
    A Habsburgok a 150 éves török uralom alatt is itt voltak,”
  • 22. tevekecske 2012. június 04. 14:42
    „Szentesen, a múzeum ligeti épületében ma 17:30-kor nyílik egy trianoni vándorkiállítás, mely a várpalotai Trianon Múzeum tulajdona. Ezt többször is beküldtük a Délvilág programajánlójába, de sajna még most sem láttam itt a honlapon :(. Mindenesetre várjuk a megemlékezőket!”
  • 21. wargaborka 2012. június 04. 14:06
    „Linka11!

    Szerinted Európa kellős közepén több mint 1000 évig megmaradni mit jelent? Sokaknak fájt a foga a Kárpát medencére.. A rendkívül humánus és összetartó nyugatiak 150 évig nézték, ahogy Európát megvédjük a töröktől.. a végén már beszálltak a "felszabadításba", cserébe itt is maradtak a Habsburgok..
    Egyébként senki nem beszélt háborúról, de emlékezni lehet és kell is!!”
  • 20. skyzo50 2012. június 04. 14:01
    „16. badoravarva: a könyvet most hirtelen nem fogom elolvasni - mondanál belőle egy-két gondolatot amiből kiderül, hol tévedtem előző hozzászólásomban? Én valós élethelyzeteket említettem, te meg csak annyit válaszolsz, hogy "népbutítás" folyik. Ha tudsz valami konkrét érvet is mondani, tedd meg, mert ezzel így nem tudok vitatkozni.
    19. döngicse2: a "hovatartozás" megélése messze nem esik egybe a háborúval. Én is azt írtam az előző hozzászólásom végén, hogy azt nem támogatom, senkinek sem kívánom.”
  • 19. döngicse2 2012. június 04. 13:23
    „Kommentelők!
    Kérdezem: Ha harcra kelne az ország a külhonért,Te mennél elöl a puskával /pl.Skyzo50/ vagy más gyerekét tolnád előre?Netán...még faragnának le az országunkból! A sok "hova tartozás" vitt bele a szétfaragásba.
    Eszement, nem gondolkozó emberek gyülekezete!”
  • 18. Linka11 2012. június 04. 13:16
    „Trianon fém jelzi a "Világ Igazságosságát". Ha egy nép ezer évig nem tart össze és maga magának farkasa a Világ
    megmutatja neki milyen az ha a közös érdek más más népeket össze tart.Az igazság mindig a győztesek oldalára áll.
    -Mi Magyarok mikor is voltunk Győztesek ? Ezer év győzelmeit két kezünkön meglehetne számolni és akkor is többnyire az életben maradásunk volt a tét. - Lassan megint ilyen tétről szól a fáma.”
  • 17. gubanc 2012. június 04. 12:57
    „Éhes, vagyonából kifosztott embert nem lehet nagymagyarkodó ünnepségekkel lekenyerezni, mert leveszi az ünneplőkről a többszázezer forintos kacagányt.”
  • 16. badoravarva 2012. június 04. 12:39
    „15. skyzo50 2012.06.04. 12:13
    Ne a ma embere eszével gondolkodj!
    Nézd már végig a történelmünket a kívülálló szemével, mindjárt leesik a szemedről a szürkehájog.
    Amit ebben az országban történelem gyanánt tanítanak az egyenlő a népbutítással:(
    Köze nincs az objektív valósághoz annak a sok mítosznak a fejekbe verése amit a gyerekeink az iskolában történelem szemlélet és látásmód helyett tanulnak.

    ISBN 963 7830 78 2
    "Ez a könyv at Atheneum Rt. kiadásában megjelent EGYETEMES ÉS HAZAI TÖRTÉNELEM című hatkötetes mű változatlan utánnyomása."

    No ezt olvasd el és akkor megérted mire utaltam.
    Ami ma hazánkban folyik az az irredenta, félfasiszta (tudok különbséget tenni a Rosenberg által leírt Náci és a Duce által összehozott ideológia között!) Horthysta őrült fixa idea újjá generálása!
    Remélem beledöglenek (politikailag!) a próbálkozásba, mert az ország csődjéhez és a végletekig történő kifosztásához vezet.”
  • 15. skyzo50 2012. június 04. 12:13
    „4. "Azt kérem megszolgáltuk több évszázados politikánkkal." - végiggondoltad te, miről beszélsz? Mit szolgált meg az a gyerek, akit saját szülőföldjén azért vernek meg, mert anyanyelvén mer beszélni? Mit szolgált meg, aki saját, magyar falujában nem tanulhat magyarul, nem intézheti ügyeit magyarul, nem tud eljutni egy magyar színházi előadásra,...? És mindezekhez még a befizetett adójából jóval kevesebbet osztanak vissza a saját régiójának, mint a szomszédos, "többségi" régiónak?
    Kérdezed: "Szabad beleugatni más népek belügyeibe?" - pont ezt teszi 90 éve jópár szomszédos kormány: olyan települések, megyék, régiók ügyében rendelkezik, ahol egy más nemzetiség, egy más nép él.
    Még egy dolog: ma senki nem akad fönt azon, hogy a XVII. század vége felé, 150 év után "revíziót" hirdettünk a török ellen. Miért ennyire más a két világháború közötti revízió megítélése? Ha ott is nyertünk volna, akkor azt is ünnepelnénk, ugye? (Más kérdés, hogy a háború szerintem is ezerszer többet árt, mint használ; nem így kell rendezni a vitás ügyeket.)”
  • 14. busch 2012. június 04. 12:01
    „Szerintem már akkor eladták az országot,a maradékot pedig 1990 óta. Éljenek a politikusok”
  • 13. Queenmargareth 2012. június 04. 11:49
    „11.Amerika nem értett egyet, de nem is segített.....Sőt!
    Nagyon sok államot felháborított Mo ekkora mértékű roncsolása.De, csak ennyi.”
  • 12. WSS 2012. június 04. 11:34
    „Azokat a határvonalakat ceruzával meg tollal húzták meg és újra lehet rajzolni az eredeti állapot szerint.
    Csak akarni kell és nem a merjünk kicsik lenni politikát folytatni.
    Nem tudom, hogy alakulna néhány kedves hozzászóló véleménye ha mondjuk a saját kertjéből venne el egy darabot a szomszédja mivel Ő az erősebb és ebben a többi szomszéd is támogatja?
    Akinek pedig fáj Trianon és tenni is akar érte valamit az nem csak a nevében Magyar hanem a lelkében is!”
  • 11. PipiczGabor 2012. június 04. 10:50
    „Trianon ugyeben lehet raklamalni utolag /de minek/ a francia, angol es amerikai kormanyoknal, hisz ok inteztek igy Europa tekepet annak idejen.Lehet ezen keseregni, hogy igazsagtalansag tortent velunk, de ettol fuggetlenul semmi sem fog valtozni mert a nagyhatalmaknak igy dontottek el es ez igy jo nekik.Keserges es a multbarevedes helyett inkabb a mai hasonlo nagysagrendu problemakkal kellene inkabb foglalkozni, nevezetesen hogy az orszag es nepe ne bukjon bele ebbe a gazdasagi melyrepulesbe es ne 4 millio koldus orszagakant emlegessenek minket.89-ota az elsokbol az utolsok lettunk hala okos vezetoinknek!”
  • 10. maci53 2012. június 04. 10:48
    „Azért meglátszik néhány kommentelőn a Komócsin-hatás,nem ástáp el a piroskönyvüket,csak eltették.”
29 hozzászólás
12

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Állatvédőrség: hatósággal az állatkínzók ellen

Egy év, ezer megmentett állat, közel 2000 állatvédőr, gyermekoktatási programok a felelős állattartás jegyében. Tovább olvasom