Délmagyar logó

2017. 04. 25. kedd - Márk 6°C | 21°C Még több cikk.

Nemcsak Jézuska született karácsonykor

Akik karácsonyi ajándékként jöttek világra, avagy három híres bak, átlag feletti életművel.
A kamuzó almás vendégművész
1642. december 25-én Woolsthorpe-by-Colsterworth falucskában koraszülöttként született nem számítottak rá, hogy életben marad. Emberünk a Julián-naptár szerinti időszámítás alatt született Karácsonykor, a Gergely-naptár szerint „csak" január 4-én jött világra, 1643-ban. Apja, aki írástudatlan, jómódú kisbirtokos volt, születése előtt három hónappal meghalt. Ekkor persze még Sir sem volt.

Sőt, Isaac Newtont egy hatalmas bunyó „fordította" a tanulás felé. Első életrajzírója, Conduitt erre így emlékezett vissza feljegyzéseiben: „Isaac nem volt olyan nagydarab, mint ellenfele, azonban olyan megszállottan és eltökélten küzdött, hogy legyőzte ellenfelét: addig ütötte, míg az fel nem adta a küzdelmet (...) a fülénél húzva ráncigálta ellenfelét a templom oldalához, hogy arcát többször is a falba verje, és orrát a kövén véresre dörzsölje."

Édesanyja Newtont 17 éves korában hívta haza, hogy vezesse a gazdaságot. Woolsthorpe-ban azonban ekkor már nem érezte jól magát. Fejében milliónyi gondolat cikázott, a kutatás vágya és legfőképp a hit, amely szerint igenis meg lehet érteni a világot, van elég nyom.

1661-ben beiratkozott a cambridge-i Trinity Kollégiumba. 1665-ben fedezte fel a binomiális tételt, ezután kezdte kialakítani matematikai kalkulus-elméletét. Nem sokkal lediplomázása után (1665) az egyetem a nagy pestisjárvány elleni védekezésül bezárt. Newton az elkövetkezendő két évben otthon foglalkozott kalkulussal, optikával és a gravitációval.

1667-ben Newton a Trinity College tanára lett. 1669-ben a végtelen sorokról írt munkája elismeréséül Isaac Barrow, aki a tanára volt, Newton javára lemondott az egyetemi katedráról, így helyére Newtont az egyetem professzorává léptették elő. A cambridge-i szabályok értelmében ehhez be kellett lépnie az egyházba, követelmény volt azonban, hogy ne vegyen aktívan részt az egyházi életben (feltehetőleg hogy több ideje legyen a tudományra). Newton úgy vélte, akkor fölösleges belépnie az egyházba, és II. Károly király, akinek az engedélyére szükség volt, elfogadta érvelését. Newtonnak így nem kellett konfliktusba kerülnie amiatt, hogy a vallásról alkotott nézetei ellentétben voltak az egyház szigorával.

Isaac Newton élete 1. rész


A közismert történet szerint Newton a fejére pottyanó alma hatására értette meg, hogy a földi tárgyakat és égitesteket mozgató erő ugyanaz. Egy kortárs író, William Stukeley írta ezt először Memoirs of Sir Isaac Newton's Life című művében, melyben visszaemlékezik, hogy mikor 1726. április 15-én Kensingtonban beszélgetett Newtonnal, a tudós elmesélte, hogyan jutott eszébe a gravitációelmélet. „Egy alma lehullása okozta, mikor elmélkedve ott ült. Miért esik az alma mindig a földre, tette fel a kérdést magának. Miért nem oldalra vagy felfelé esik, hanem mindig a föld középpontja felé?"

Isaac Newton élete 2. rész


Voltaire ugyanezt írja: „Sir Isaac Newton a kertjében sétált, ekkor szőtte első gondolatait a gravitációelméletről, mikor látta, hogy egy alma lehull a fáról." Ezek a történetek alaposan kiszínezik Newton beszámolóját arról, hogy otthonában, Woolsthorpe Manorban az ablak mellett ült, és látta, hogy egy alma lehull a fáról. A jelenleg elfogadott feltételezés szerint a történetet Newton jóval később találta ki, hogy illusztrálja, hogy merített ötleteket a mindennapi életből.

Isaac Newton élete 3. rész

Newton egy rövid időre politikai szerepet is vállalt. Az egyetem képviselőjeként 1688-ban beválasztották az úgy nevezett hosszú parlamentbe. Emiatt ekkor Londonba költözött, de a parlamenti életet és környezetet rövid idő után számára elfogadhatatlannak érezte, s ezért visszaköltözött Cambridge-be. Miután egy tűzben kéziratainak egy része megsemmisült, elméje egy rövid időre átmenetileg megzavarodott. Miután meggyógyult, 1696-ban az állami pénzverde főfelügyelője, majd 1699-ben igazgatója lett. Ezen állásában is maradandót alkotott a pénzhamisítás elleni harcban azzal, hogy bevezette a nemesfém pénzek oldalán a recézést, s ezáltal kimutathatóvá vált az érmék súlycsonkítása, a körbenyírás. A Royal Society-nek 1672-től tagja, majd 1703-tól elnöke volt. 1705-ben Anna brit királynő lovaggá ütötte.

Akinek a körképet köszönhetjük
Ógyallán látta meg a napvilágot 1856-ban, Rehrenbeck Árpád néven.
Tehetségének korán jelét adta. Iskoláit Komáromban, Pozsonyban, majd a Budai Főreáltanodában végezte, innen azonban távoznia kellett, mivel több társával politikai és irodalmi kört alapított. A 16 éves fiú ekkor vándorszínésznek állt, majd 1874-ben Münchenbe ment, ahol főleg a képtárakat tanulmányozta. Müncheni tartózkodása alatt ismerkedett meg Kubinski lengyel festővel, aki maga mellé vette és önállóan foglalkoztatta.

A tehetséges fiatal festő a müncheni Kunstverein kiállításán feltünést keltett egy tájképével és csakhamar elnyerte az állami ösztöndíjat.

Később tanulmányai folytatása céljából Párizsba ment, és 1878-ban a nemzetközi világtárlaton sikert aratott Delelő című képével, mely hamarosan elkelt. Még ez évben Velencébe ment, ahol laguna-képeket festett; velencei tartózkodása nagyon jó hatással volt művészetének fejlődésére, s amúgy is eleven színérzéke még jobban kifejlődött.

Ógyallai műtermében festette egy évvel később Pusztai találkozás télen című nagy vásznát, mely felkeltette iránta a művészeti körök komoly érdeklődését. 1880-ban ösztöndíjat nyert, és három évig Bécsben tartózkodott, ahol Lichtenfels iskolájában tanult. Itt festette Golgotacímű híres képét, melyet csakhamar követett a Levétel a keresztről és a Szent Gellért.

Ő festette az Operaház és a Törvényszéki Palota faliképeit is. 1896-ban a Millennáris kiállításra festette a Magyarok bejövetele című hatalmas diorámáját.

A Duna Televízió Múlt-Kor című műsora a Feszty-körképről (sajnos a hang elcsúszott a képhez képest)


A Művészet című folyóirat 1914-ben megjelent hatodik száma így méltatja:

„Munkácsyn kívül nincs művészünk, akinek a helyzete a társadalmunkban oly kivételes lett volna, mint Feszty Árpádé. Tüzes tehetségével vívta azt ki s ezzel nem csekély hasznot hajtott művésztársainak. Mert ő volt jóidéig a nagykövetük a magyar társadalom elitjében. (...) Hogy a művészet mint foglalkozás társaságbeli ranghoz jutott az leginkább a nyolcvanas években szereplő festő-nemzedéknek köszönhető s e nemzedék sorában Feszty Árpádnak. (…) Feszty Árpád festői tehetségét tetézte elragadó izzó vére, elméssége, tősgyökeres magyar zamatú eszejárása. (…) Tulajdonképpen csupa-tűz líra volt, de ő is abban a felfogásban nevelkedett és élt, amely az epikában látja a legmagasabb rangot."

Állítólag cigivel a szájában született
Hollywood aranykorának legnépszerűbb férfisztárja, Humphrey DeForest Bogart 1899-ben jött világra. New York előkelő negyedében, egy ismert sebész és egy grafikusművész gyermekeként nőtt fel két húgával együtt. Apjától megtanult sakkozni és vitorlázni, amit élete végéig magas fokon űzött. A massachusetts-i Andover Akadémián töltött röpke félév után 1918 májusában besorozták a haditengerészethez. A legenda szerint itt szerezte a felső ajkán látható forradást, amikor az őrizetére bízott rab szökni próbált, és szájon vágta őt a bilinccsel. A történet szerint Bogart mit sem törődve sérülésével vakmerően a szökevény után vetette magát és elfogta a menekülőt. Egy prózaibb változat szerint a sebet 12 éves korában ejtette rajta egy jókora, hegyes fadarab.

Bogart művészi karrierje 1920-ban kezdődött, amikor Alice Brady színésznő felfedezte. Első szerepében, japán pincérként még csak a családját és a barátait kápráztatta el. Számos színpadi- és filmszerep után 1934-ben jött el az áttörés, amikor Arthur Hopkins rendező-producer az Elvarázsolt erdő című filmjéhez szerződtette Duke Mantee, a szökött gyilkos szerepére. Jéghideg tekintete, görnyedt tartása és gesztusai meggyőzték a közönséget, hogy valóban egy gyilkost látnak, pedig még meg sem szólalt. Bogart egyénisége és képességei annyira hatásosak voltak, hogy a Warner Brothers állandó szerződést írt alá vele. Ettől kezdve folyamatosan gengszter-szerepek következtek, melyeket kivétel nélkül hibátlanul alakított.

Évekkel később rátalált A máltai sólyom (1941) főszerepe. A magándetektív Sam Spade megformálása, mely a rafináltság, sárm és becsületesség izgalmas keverékét eredményezte, lenyűgözte a nézőket. Ezzel egy időben zajlott a Casablanca című háborús románc szereplőválogatása, melynek során Bogart mellé a fiatal svéd szépséget, Ingrid Bergmant választották ki. Végül olyan alkotás született, amelyet ma is minden idők legjobb filmjei között jegyeznek. A Casablancát 1943 januárjában mutatták be és óriási kasszasikert hozott. A szakmai elismerés sem maradt el: Az Oscar-díj átadáson az alkotók besöpörték a legjobb film, a legjobb forgatókönyv és a legjobb rendezés díját, de a mű öt további jelölést is hozott, többek között Bogart számára a legjobb színész kategóriában. 1947-ben forgatta A Sierra Madre kincsét, a következő évben pedig a Key Largot. Az igazi nagy dobás 1952-ben érkezett el, amikor Katharine Hepburn partnereként az Afrika királynőjében megformált szerepért elnyerte a legjobb színész Oscar-díját. Olyan riválisok mellett, mint Marlon Brando, akit A vágy villamosa főszerepéért jelöltek. Az Afrika királynője az év egyik legnagyobb kasszasikere lett, a New York Times kritikusa így nyilatkozott: „Minden bizonnyal ez Bogart pályafutásának legjobb alakítása. Kitűnően formálja meg a férfit, aki csupán a felszínen nyers, de a zord külső érző szívet és jóságot takar."

Humphrey Bogart, a legenda


Ezt követően Bogart még számos sikerfilmben bukkant fel, többek között a Sabrinában (1954), Az Isten bal kezében (1955) és a Reménytelen órákban (1955). Töretlen karrierje azonban 1957. január 14-én megszakadt. Egész életében erős dohányos volt, és szervezete végül feladta a küzdelmet a torokrák ellen.

Az Empire magazin 1997 októberében minden idők száz legnagyobb filmsztárja között a kilencedik helyre sorolta. Az Amerikai Filmintézet szerint az első helyet foglalja el a legjelentősebb filmszínészek rangsorában, a Casablanca pedig a száz legjobb amerikai szerelmi történet listáját vezeti.

Olvasóink írták

  • 16. dédi8 2011. december 26. 15:51
    „Ja és még egy kérdés: melyik kiadása a helyesírási szótárnak? A kommunista, vagy az utolsó még magyar tudósok által összeállított?
    Költői kérdés volt, ne is felelj!”
  • 15. dédi8 2011. december 26. 15:50
    „Ebben igazad van! Úgy írod, ahogy akarod. A lényeg, hogy a lelkedben legyen nagybetűvel Karácsony. Remélem a tiédben is az, vagy az lesz hamarosan.”
  • 14. 3évesférfi 2011. december 26. 14:12
    „4. dédi8: Javaslom a Magyar helyesírási szótár forgatását (145. pont). Attól persze te írhatod nagybetűvel, csupa nagybetűvel, visszafelé, jobbról balra, ahogy csak kívánod. A magyar nyelvben azonban az ünnepek, nevezetes napok minden szava kis kezdőbetűvel írandó.”
  • 13. Mignon 2011. december 26. 10:12
    „Idöszamitas elött 7-ben

    valoban törtent nepszamlalas Galiläa-ban,
    (aminek magyar jelentese: "Galil-kerület"), ahol Betlehem varosa fekszik.
    Ez törtenelmi teny, mas forrasok is megemlitik!

    Innen lehet következtetni Jezus születesi datumara.”
  • 12. Mignon 2011. december 26. 09:47
    „Flavius Josephus is maga tudos ember volt, söt (zsido) hadvezer!

    Fogsagba esett es Romaba vittek mint rabszolgat...
    De kesöbb a (ha jol emlekszem) Titus csaszar felszabaditotta a rabszolgasagbol,
    es a romai polgarjogot (ma "allampolgarsagnak" mondanank) elnyerte.
    A csaszartol egy Villat, es eletjaradekot (ma:"nyugdij") is kapott.

    Müveben sok valoban elt, es a Bibliaban is szereplö szemelyekröl ir, mint pl. Pontius Pilatus-rol,

    de Jezusrol egy szot, egy betüt sem...!

    Ki ert ezt...?”
  • 11. Mignon 2011. december 26. 09:14
    „A mai tudomanyos kutatasok szerint,

    idöszamitas elött 7-ben született.
    Idöszamitas utan 26-ban lett keresztre feszitve, 33-eves koraban.

    Nekem a gondot az adja, hogy a korabeli törtenetirok legnagyobbja
    Flavius Josephus (aki szinte kortarsa volt, 37-100 között elt)
    összefoglalo müveben, a
    "Geschichte des Jüdischen Krieges"
    ("A Zsido Haboru törtenete")

    meg sem emliti Jezust, a keresztre feszitest, ezt az esemenyt...

    Ezt nem ertem.”
  • 10. ketrin72 2011. december 26. 08:55
    „1
    Igaz , amit írtál!”
  • 9. Mignon 2011. december 26. 08:51
    „Megtalaltam!
    (Gondolom most fel-Szeged ezt keresi...)

    :)))

    Az "Urnapja" az, ez a neve.”
  • 8. Mignon 2011. december 26. 08:00
    „Krisztusrol jutott eszembe, es egy kerdesem lenne:

    Van egy egyhazi ünnep "Husvet -hetfö utani 60. napon, amely csütörtökre esik...stb."
    Ennek az ünnepnek ertem a tartalmat.
    Nemetorszagban csak nehany tartomanyban törvenyes ünnepnap, de nem mindenütt.
    Magyarorszagrol azt irja ezzel kapcsolatban a wikipedia, hogy:
    "vasarnapra esik es felvonulasokat tartanak".

    Nemetül: "Fronleichnam",
    angolul: "Corpus Christi". ("Krisztus Teste").

    De, hogy hivjak ezt az ünnepet magyarul...??
    (Ezt nem talalom sehol, sem a wikipediaban, es semmilyen szotarban.

    Köszönöm elöre is a valaszt!

    (Lehet, hogy tudtam ezt en is magyarul, csak mar elfelejtettem.)”
  • 7. Manstein 2011. december 25. 23:50
    „1. Tökéletesen igaz. Ma, úgy látszik, a Délmagyar sportot űz az ilyen ízetlen megnyilvánulásokból. Lásd a gyónással kapcsolatos tilos, dóm téri parkolásos cikkecskét korábbról. Ez amúgy nem is igazából sértő, vagy nem csak az, hanem bántóan hülyének nézi az olvasókat. Nem is vallásos szempontból negatív tehát, hanem egyetemesen.

    2. Nem tudom, mit röhögtél ezen. Egyszerű tényállítás. Kivételesen igaz is.”
  • 6. Mignon 2011. december 25. 19:29
    „Nemetorszagban ez (mint oly sok minden) maskepp van.

    Dezember 6-an jön a "Nikolaus",(a "Mikulas") es hozza az ajandekokat.
    Szent Este jön a "Weihnachtsmann" (a "Karacsonyember", aki tulajdonkeppen "Telapo", de ugy nez ki mint a "Mikulas").

    Ezt az 1530-as evek vegen Martin Luther kezdemenyezesere vezettek be.

    Tehat, itt Karacsonykor Jezus születeset ünnepeljük, de nem Ö hozza az ajandekot.”
  • 5. Megakrieger 2011. december 25. 18:45
    „..pl. én is ekkor születtem, nagy cucc :)”
  • 4. dédi8 2011. december 25. 13:41
    „A Karácsony nagy betű és Jézus Krisztus születését ünnepeljük ekkor. A Megváltóét, aki szenvedésével megváltotta az eredendő bűnt.
    Pont.”
  • 3. 3évesférfi 2011. december 25. 11:09
    „1. csergemerge: Aki akar, az természetesen megsértődik, akkor is ha igazad van Jézus születésének időpontjával kapcsolatban, de ez egy szimbólum. Azt mondjuk, hogy ilyenkor született Jézus, akkor is, ha tudjuk, hogy az egyház jóval később jelölte ki az időpontot. Sőt, akkor is ha egyáltalán nem tudjuk, létezett-e valójában. Ez csak egy jelkép.
    A karácsony egyébként kis kezdőbetű.”
  • 2. Szilágyi_Zsolt 2011. december 25. 10:09
    „"három híres bak", hát ezen hatalmasat röhögtem. :D”
  • 1. csergemerge 2011. december 25. 09:23
    „"Nemcsak Jézuska született Karácsonykor"

    Ne keverjük a dolgokat.
    1. Jézuska nem Karácsonykor született.
    2. Karácsony ugyanis egy ünnep amelyen Jézus születését ünnepeljük ugyan, de....
    3. Senki sem tudja pontosan, hogy mikor született Jézus Krisztus.

    Rendkívül ostoba és bántó cím, ami azt sugallja, hogy van egy karácsony (de miért is van???) és pl. Jézuska akkor született. (egyként a sok percemberke között...)

    A cím sokkal kevésbé volna bántó, ha pl. így hangzott volna:
    Kik születtek Karácsonykor?”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Miért lesz jobb a kedvünk, ha madárdalt hallunk?

Brit természetvédők és kutatók arra keresik a választ, hogy a madarak éneke hatással van-e az… Tovább olvasom