Délmagyar logó

2017. 09. 20. szerda - Friderika 10°C | 19°C Még több cikk.

˝Néven szólítják egymást˝ a delfinek

A kutatók úgy vélik, a delfinek úgy viselkednek, mint az emberek: ha a nevüket hallják, válaszolnak.
Újabb bizonyítékot találták tudósok arra, hogy a delfinek "néven szólítják egymást". Felfedezték ugyanis, hogy egymás azonosítására egyéni füttyszót használnak.

A skóciai St. Andrews Egyetem kutatócsoportja arra figyelt fel, hogy amikor a saját hívójelét játsszák vissza az állatnak, azonnal válaszol - idézte a BBC hírszolgálata az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmányt.

"A delfinek ebben a háromdimenziós közegben, a szárazföldtől távol, mindenféle tájékozódási pont nélkül élnek, a csoportnak pedig együtt kell maradnia, ezért az érintkezéshez igen hatékony eszközre van szükségük" - magyarázta Vincent Janik, az egyetem tengeri emlősöket kutató részlegének munkatársa.

Régóta gyanították, hogy a delfinek megkülönböztető füttyjeleket használnak nagyjából ugyanúgy, ahogy az emberek a nevüket. Egy korábbi kutatás kiderítette, hogy ezeket a hívójeleket gyakran használják, és az adott csoport delfinjei képesek megtanulni és utánozni a szokatlan hangokat.

Ez azonban az első vizsgálat, ahol megfigyelhették, hogy az állatok válaszolnak, ha "nevükön" szólítják őket. A kutatók Skócia keleti partjainál palackorrú delfinek egy csoportjában minden egyes állat hívójelét rögzítették. Ezután víz alatti hangszóróval lejátszották a hangokat.

"A csoport delfinjeinek hívójelei mellett lejátszottuk nekik az egyéb füttyeiket, és más, általuk sosem látott csoportok hívójeleit is" - magyarázta Janik. Azt figyelték meg a szakemberek, hogy az egyedek csak a saját hívójelükre válaszoltak.

A kutatók úgy vélik, a delfinek úgy viselkednek, mint az emberek: ha a nevüket hallják, válaszolnak. Janik szerint ez a képességük azért alakulhatott ki, hogy segítsen a csoportnak együtt maradni a végtelen víz alatti élőhelyen.

"Többnyire nem látják egymást, a víz alatt nem éreznek szagokat, ami az emlősök igen fontos érzékszerve a felismerésben. Nem szoktak egy helyben tartózkodni, tehát nincs fészkük vagy odújuk, ahová visszatérhetnének" - fűzte hozzá a kutató.

A tudósok úgy tartják, első alkalommal sikerült ezt a viselkedést állatoknál tetten érni, bár egyes tanulmányok azt sugallták, bizonyos papagájfajok is használnak egyedi hangazonosítót a csoporton belül.

A kutatás vezetője szerint ha az ember megérti, hogyan alakult ki ez a képesség párhuzamosan különböző állatfajoknál, többet fog megtudni az emberi kommunikáció fejlődéséről.

Olvasóink írták

  • 1. Légiós 2013. július 24. 06:40
    „de csak addig mig a kis édes japánok szonárral be nem csalják öket egy öbölbe és le nem mészárolják öket az uszonyukért, rohadék sárgák.............”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A mezei pillangók fele eltűnt Európából 20 év alatt

Ez olyan mértékű veszteség, hogy a fajok sokszínűségét veszélyeztető jelzésként értelmezhető. Tovább olvasom