Délmagyar logó

2017. 12. 16. szombat - Etelka, Aletta 1°C | 11°C Még több cikk.

Nobel-díj: Malala és Szatjárti kapta a Nobel-békedíjat

A gyermekek jogainak védelmében folytatott harcért az indiai Kailás Szatjárti és a pakisztáni Malala Juszafzai kapta idén a Nobel-békedíjat.
A gyermekek jogainak védelmében folytatott harcért az indiai Kailás Szatjárti és a pakisztáni Malala Juszafzai kapta idén a Nobel-békedíjat - jelentette be pénteken Oslóban a norvég Nobel-bizottság.

Kailás Szatjárthi, a gyermekmunka elleni küzdelem fáradhatatlan harcosa

A Nobel-békedíj egyik idei kitüntetettje, az indiai Kailás Szatjárthi a kimerítő vándorutaktól és a befolyásos ellenfelektől sem riad vissza, miközben a gyermekek anyagi okokból történő súlyos kizsákmányolása ellen küzd.

A 60 éves indiai 1998-ban 80 ezer kilométer hosszú csillagtúrát szervezett Ázsia, Afrika, Amerika és Európa érintésével, hogy felhívja a világ figyelmét a gyermekmunka által jelentett súlyos problémára. "Az ezredfordulóig meg akarjuk szabadítani a világot a gyermekmunkától" - hangoztatta akkor. Álma idáig nem valósult meg, tekintettel arra, hogy a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) legfrissebb adatai szerint napjainkban még mindig 168 millió kiskorú robotol.

A Nobel-békedíjat minden évben odaítélő norvég bizottság idei döntését azzal indokolta, hogy az indiai kitüntetett eddigi munkássága során - Mahátma Gandhi hagyományának szellemében - nagyfokú személyes bátorságot tanúsítva küzdött a jelenség ellen, továbbá része volt jelentős nemzetközi gyermekjogi egyezmények kidolgozásában.
Kailás Szatjárthi hazájában, Indiában is széles körben elterjedt a gyerekek foglalkoztatása: vállalkozók milliói nyúlnak az olcsó munkaerő után. A kis kezek egyebek között burkolatköveket vágnak Európa számára, házi rabszolgaként dolgoznak, lepényt és teát árulnak, vagy éppen a földeken robotolnak.

Az India északi részén található Vidisában született Szatjárthit már gyerekkorában megindította azoknak a kortársainak a sorsa, akiknek dolgozniuk kellett az iskolába járás helyett. Létrehozott egy labdarúgóklubot és a beszedett tagdíjakból segítette a szükséget szenvedő gyerekeket. Egyik barátjával egyetlen nap alatt különböző felajánlásokból 2 ezer tankönyvet gyűjtött össze a rászorulók számára.

A házas és kétgyermekes Szatjárthi az általa alapított szervezet, a Bacspan Bacsao Andolan (Mozgalom a Gyerekkor Megmentéséért) munkatársaival együtt számtalanszor lecsapott a gyermekeket dolgoztató házakra és gyárakra, hogy megmentse a kis munkásokat a kizsákmányolástól. Ezek a villámakciók nem egyszer erőszakba torkolltak - a fáradhatatlan harcost többször megtámadták.

Szatjárthinak nagy szerepe volt abban, hogy a Nyugat érzékennyé vált a gyerekek foglalkoztatásával kapcsolatos problémára, és elkezdett odafigyelni a termékek eredetére, nehogy azok gyermekmunkából származzanak. A pénteken Nobel-békedíjjal kitüntetett férfi az 1990-es évek elején útnak indított egy kampányt az indiai szőnyegiparban, aminek nyomán a szektorban ma már külön pecséttel látják el azt az árut, amelyet kizárólag felnőttek állítottak elő.

Kailás Szatjárthi tevékenységéért már több kitüntetésben részesült: 1994-ben megkapta például az Aacheni Békedíjat, 1999-ben pedig a Friedrich Ebert Alapítvány (FES) emberjogi díjával méltányolták munkáját.
"A gyermekrabszolgaság az emberiesség elleni bűncselekmény. Maga az emberiesség forog itt kockán. Sok munka van még hátra, de még életemben szeretném látni a gyermekmunka megszűnését" - vallja Szatjárthi.

Az indiai Kailás Szatjárthi a rabszolgasorban élő gyerekeknek ajánlotta kitüntetését

A rabszolgasorban élő gyerekeknek ajánlotta Nobel-békedíját Kailás Szatjárthi indiai gyermekjogi aktivista, aki a pakisztáni Malala Juszafzaival kapta idén megosztva a díjat.

"Ez nagyon méltányos mindazon gyerekek számára, akik még mindig rabszolgasorban vagy adósrabszolgaságban szenvednek" - mondta a díjazott az indiai CNN-IBN televíziós csatornának adott interjújában a kitüntetés pénteki bejelentése után.

Kailás Szatjárthi emellett kifejtette, hogy a Nobel-díj elismerés minden indiai számára, valamint hangsúlyozta, hálás mindazoknak, akik az utóbbi több mint harminc évben támogatták a küzdelmét.

"Az a valami, ami megszületett Indiában, világszerte elterjedt, és mára létrejött a gyermekmunka elleni globális mozgalom. Úgy érzem, hogy a díj odaítélése után az emberek jobban oda fognak figyelni a gyerekek helyzetére" - hangsúlyozta a kitüntetett.

A Nobel-bizottság indoklása szerint a 60 éves Kailás Szatjárthi - Mahátma Gandhi hagyományának szellemében - békés tiltakozó akciókat és tüntetéseket vezetett a gyermekek kizsákmányolása ellen, és része volt jelentős nemzetközi gyermekjogi egyezmények kidolgozásában.

A 8 millió svéd koronával (268 millió forinttal) járó díj az egyetlen a Nobel-díjak között, amelyet nem Stockholmban, hanem Oslóban adnak át évente, december 10-én, a dinamitot feltaláló Nobel halálának évfordulóján. Tavaly a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) részesült a kitüntetésben.

Malala Juszafzai, a Nobel-békedíj egyik idei kitüntetettje

A gyermekek jogainak védelmében folytatott harcért megosztva kapta az idei Nobel-békedíjat a pakisztáni Malala Juszafzai. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának portréja:

Malala Juszafzai 1997. július 12-én született a pakisztáni Szvat-völgyben fekvő Mingora városában, pastu nemzetiségű, szunnita családban. Apja költő és tanító, aki mindvégig támogatta lánya kiállását a nők jogai mellett. A diáklány tizenegy évesen már nyilvánosan felszólalt az ellen, hogy a pakisztáni tartományban egyre nagyobb hatalomra szert tevő iszlám fundamentalista tálibok nem engedik, hogy a lányok tanulhassanak. A Szvat-völgyet 2008-ban elfoglalták a tálibok és azonnal bezárták a lányiskolákat (a legtöbbnek még az épületét is felrobbantották), betiltották a zenét és a televíziót, sőt még azt is, hogy a nők egyedül menjenek vásárolni. Juszafzai dühében kampányolni kezdett a tálibok ellen, Gul Makar (Búzavirág) álnéven írott blogbejegyzései, amelyekben mindennapjait írta le a fundamentalisták uralma alatt, a BBC brit közszolgálati televízió honlapján is megjelentek.

A Szvat-völgyet fél év után visszafoglalta a pakisztáni hadsereg, Juszafzairól dokumentumfilm készült, számos nyilatkozatot adott, megkapta a civileknek adható legmagasabb pakisztáni kitüntetést. A lány tisztában volt azzal, hogy kilétének nyilvánosságra kerülése után veszélybe került, mert egy fanatikus tálib vezető, Maulana Fazlullah mindent megtett, hogy elhallgattassa. A Facebookon fenyegető kommenteket kapott, az újságokban is figyelmeztették, hogy hagyjon fel "nyugati gondolkodást népszerűsítő tevékenységével", a lapokat pedig becsúsztatták az ajtaja alatt. Mivel ő nem fogadott szót, a tálibok végül úgy döntöttek, hogy "cselekedni" kell és gyilkosokat küldtek rá, noha a törzsi törvények tiltják nők megölését. 2012. október 9-én két merénylő állította meg a Juszafzait szállító iskolabuszt egy katonai ellenőrző pont közelében, és név szerint szólították a 15 éves lányt. Rémült társai ugyan azt mondták, hogy nincs a buszon, de a férfiak tudták, kit keresnek: célba vették, találat érte a fején, nyakán és vállán, a golyók két másik lányt is megsebesítettek.

Malala csodával határos módon életben maradt: helikopterrel szállították kórházba, ahol életmentő műtétet hajtottak végre rajta, kezelését Angliában fejezték be, ahol azóta is él. A merénylet után az amúgy is nemzeti hősnek számító kislányból nemzetközi példakép lett, akit Barack Obama amerikai elnöktől Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárig támogatásukról biztosítottak a világ vezetői. A tálibok ugyanakkor bejelentették, hogy Malala továbbra is célpontjaik között szerepel, a díjakat pedig szerintük csak azért kapja, mert az iszlám ellen dolgozik.

Juszafzai 2013 februárjában jelent meg ismét a nyilvánosság előtt, és bejelentette: alapot hozott létre, amelynek célja, hogy minden lány, minden gyerek tanulhasson. Az alap először Pakisztánban épített iskolákat lányok számára. Malala júliusban, 16. születésnapján felszólalhatott az ENSZ-ben, megkapta az Amnesty International nemzetközi emberi jogi szervezet legrangosabb kitüntetését, "A lelkiismeret nagykövete" díjat, az Európai Parlament Szaharov-díját, amelyet a gondolatszabadság melletti fellépésért ítélnek oda minden évben és már tavaly is jelölték a Nobel-békedíjra.

Az elmúlt 10 év Nobel-békedíjasai

A gyermekek jogainak védelmében folytatott harcért az indiai Kailás Szatjárti és a pakisztáni Malala Juszafzai kapja idén megosztva a Nobel-békedíjat - jelentette be pénteken Oslóban a norvég Nobel-bizottság.

A Nobel-békedíj az egyetlen, amelyet nem a díjalapító svéd Alfred Nobel hazájában, hanem Norvégiában, Oslóban ítélnek oda és adnak át. Nobel halálakor ugyanis a két ország még egy államot alkotott, ezért rendelkezett úgy Nobel, hogy a békedíjat norvég bizottság ítélje oda, és a hagyomány Norvégia 1905-ös függetlenné válása után is fennmaradt. A díjat adományozó bizottság a norvég parlament, a storting által kinevezett öt tagból áll, döntését kizárólagos felelősséggel hozza meg, de kikérheti szakértők véleményét. A kitüntetést "a békekonferenciák előmozdítói, a leszerelési tárgyalások főbb szereplői és a népek közötti testvériség élharcosai", valamint - az alapító szándékait figyelembe véve - az emberi jogokért küzdők kaphatják meg.

A díjat 1901 óta most 95. alkalommal osztották ki, 19 évben nem talált gazdára. A Nobel-díjat a mostaniakkal együtt 128 kitüntetettnek ítélték eddig oda, mivel azonban a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága háromszor, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala pedig kétszer is megkapta, 103 személy és 22 szervezet a Nobel-békedíj kitüntetettje. A kitüntetést 64 alkalommal kapta egy díjazott, 29 alkalommal ketten, két esetben hárman kapták megosztva, a díjazott személyek között 16 nő van. A díjazottak átlagéletkora 62 év, legfiatalabban a mostani kitüntetett, Malala Juszafzai veheti majd át 17 évesen, legidősebben, 87 évesen a Pugwash-mozgalmat elindító brit Joseph Rotblat részesült az elismerésben 1995-ben.

A Nobel-békedíjat egy alkalommal, 1961-ben posztumusz ítélték oda Dag Hammarskjöld volt ENSZ-főtitkárnak, 1974 óta csak élő személyt lehet jelölni. Visszautasításra is csak egy példa van: 1973-ban a vietnami békeszerződés megkötéséért a vietnami Le Duc Tho és az amerikai Henry Kissinger megosztva kapta a kitüntetést, ám a vietnami politikus nem vette át. A díj odaítélésekor három kitüntetett volt letartóztatásban: 1935-ben a német Carl von Ossietzky, 1991-ben a burmai Aung Szan Szú Kji és 2010-ben a kínai Liu Hsziao-po (Liu Xiaobo). Elterjedt hiedelem, hogy Sir Winston Churchill brit miniszterelnök is megkapta a Nobel-békedíjat, ő azonban - bár jelölték a kitüntetésre - 1953-ban az irodalmi Nobel-díjat vehette át.

A Nobel-békedíjasok között egy boldoggá avatott személy is van: Teréz anya, akit 1979-ben a szegények, nélkülözők, betegek és árvák közötti emberbaráti tevékenységéért tüntettek ki, s akit II. János Pál pápa 2003. október 19-én boldoggá avatott.

Az elmúlt tíz év Nobel-békedíjasai:

2004 - Wangari Maathai kenyai környezetvédő a tartós fejlődés, a demokrácia és a béke érdekében tett erőfeszítéseiért.
2005 - A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) és a szervezet főigazgatója, Mohamed el-Baradei az atomenergia katonai célú fölhasználásának megakadályozását célzó erőfeszítéseiért.
2006 - Muhammad Junusz bangladesi közgazdász és az általa alapított és vezetett mikrohitelező Grameen Bank, amely a szegénység elleni harc jegyében kisembereknek és elesetteknek is nyújt kölcsönöket.
2007 - Al Gore volt amerikai alelnök és az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) azokért az erőfeszítéseikért, amelyeket az emberiség okozta éghajlatváltozással kapcsolatos ismeretek terjesztésére, illetve a klímaváltozás elleni harchoz szükséges intézkedések alapjainak lefektetésére tettek.
2008 - Martti Ahtisaari volt finn államfő számos nemzetközi konfliktus megoldásáért több kontinensen és több mint három évtizeden át tett fontos erőfeszítéseiért.
2009 - Barack Obama amerikai elnök a nemzetközi diplomácia megerősítéséért és a népek közötti együttműködés elősegítéséért tett erőfeszítéseiért.
2010 - Liu Hsziao-po (Liu Xiaobo) bebörtönzött kínai ellenzéki, másként gondolkodó az alapvető emberi jogok érvényesüléséért folytatott békés küzdelméért.
2011 - Johnson-Sirleaf libériai elnök asszony és honfitársa, a nőket a polgárháború ellen mozgósító Leymah Gbowee, tovább a jemeni nőjogi és demokráciaparti aktivista Tavakkul Karman, mert "erőszakmentes küzdelmet folytattak a nők jogaiért, a politikai részvételért és a békéért".
2012 - Az Európai Unió az európai kontinens békés fejlődésében, a demokrácia és az emberi jogok elterjesztésében játszott meghatározó szerepéért.
2013 - A hágai székhelyű Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) a vegyi fegyverek megsemmisítése terén végzett széles körű munkájáért.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Az elmúlt évtizedek egyik leggyengébbike az idei atlanti-óceáni hurrikánszezon

A jelek szerint az elmúlt évtizedek egyik leggyengébbikeként fog véget érni az idei atlanti-óceáni… Tovább olvasom