Délmagyar logó

2017. 07. 26. szerda - Anna, Anikó 16°C | 26°C Még több cikk.

Nusser Zoltán: Az agyműködés megértéséhez szeretnék hozzájárulni

Az agyműködés minél jobb megértéséhez szeretnék kutatásaimmal hozzájárulni - fogalmazta meg céljait Nusser Zoltán neurobiológus, az MTA rendes tagja, aki a napokban vehette át az egyik legrangosabb magyar tudományos elismerést, a Bolyai János Alkotói Díjat.
"Az elismerés különösen sokat jelent számomra, hiszen a szakma legjobbjai döntenek a díjazott személyéről" - mondta az MTI-nek az akadémikus, aki doktoranduszként az Agy-díjas Somogyi Péter tanítványa volt Oxfordban. 1995-ben szerzett tudományos fokozatot és doktori értekezésével elnyerte a brit agykutató szervezet, a Brain Research Association legjobb PhD-dolgozatnak ítélt díjat. A továbbiakban Londonban és Los Angelesben folytatott idegélettani kutatásokat, és kísérletei során olyan gátló mechanizmust fedezett fel, amelynek hiánya az epilepszia kialakulásában játszik szerepet. A külföldön töltött évek után amerikai és angliai ajánlatok ellenére Nusser Zoltán 2000-ben hazatért, és az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében (KOKI) alapított kutatócsoportot.

"Gyermekeim olyan idősek voltak, hogy később már szinte lehetetlen lett volna kivenni őket egy külföldi iskolarendszerből. Ha Magyarországon akartam élni, a gyerekek miatt ez volt az utolsó lehetőség a visszatérésre. A másik motiváció, hogy a Kísérleti Orvostudományi Intézet már akkor is nagyon jó hírnévnek örvendett, így örömmel vettem Vizi E. Szilveszter, a KOKI akkori főigazgatója, valamint helyettese, Freund Tamás meghívását a hazai idegtudomány fellegvárába, ahol inspiráló alkotói közösségre leltem" - emelte ki Nusser Zoltán.


Az elmúlt években a legnevesebb tudományos folyóiratokban jelentek meg tanulmányai és több nagy presztízsű külföldi pályázaton nyert támogatást. Nusser Zoltánt mindössze 39 évesen választotta levelező taggá a Magyar Tudomány Akadémia, ez év májusában pedig a tudós társaság rendes tagjává vált. 2012-ben az akadémikust Széchenyi-díjjal ismerték el.

Kutatásait vázolva a neurobiológus elmondta, hogy az idegsejtek közötti információáramlás molekuláris alapjait, a neuronok közötti kapcsolatrendszert vizsgálja. "Az agynak sok százmilliárd idegsejtje van, amelyek szinapszisokon keresztül kommunikálnak egymással. A neuronok másképp reagálnak attól függően, hogy honnan érkezik hozzájuk a szinapszisokon keresztül az ingerület. Minden egyes idegsejt állandóan hallgatja a hozzá érkező információt, és a hallottak tükrében reagál, e válaszok molekuláris és sejtszintű mechanizmusát próbáljuk megérteni" - ismertetve Nusser Zoltán.

Az akadémikus kitért arra is, hogy tavaly az MTA kiválósági pályázatán, a Lendület-programban általa elnyert támogatás új projekt elindítását tette lehetővé, amely az agykéreg memóriáért felelős területén, a hippocampusban az idegsejtek közötti ingerületátvitel pontos molekuláris és funkcionális feltérképezését tűzte célul. Mint kifejtette, a hippocampus ugyan az emléknyomok elraktározásáért felelős, kutatócsoportja által vizsgált törvényszerűségek azonban általános érvényűek.

"Az agykérgi szerveződés, az idegsejtek működése, a neuronok szinaptikus kapcsolatai nagyon hasonlóak, függetlenül attól, hogy milyen funkciókért - tapintásért, hallásért, látásért, avagy szaglásért felelős kérgi régiókról van-e szó. Ezek a vizsgálatok nélkülözhetetlenek az idegi funkciók megértése szempontjából. Alapkutatásokról van szó, de idővel ezek az eredmények közelebb visznek például olyan pszichiátriai és neurodegeneratív kórképek megismeréséhez, amelyek egyre nagyobb terhet jelentenek elöregedő világunkban. Boldog leszek, ha kutatásaim révén az emberiség idővel egy kicsit közelebb kerül az agy működésének megértéséhez" - összegezte Nusser Zoltán.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

33,6 millió éves az Antarktisz jégtakarója

A kor meghatározásában planktonok segítették a tudományt. Tovább olvasom