Délmagyar logó

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 4°C

Óceáni óriáshullámok pusztíthatják a Déli-sarkkör jégtábláit

A sarki tengerek vihar okozta hullámverésének hatása nagyobb lehet, mint korábban vélték.
Óceáni óriáshullámok pusztíthatják a Déli-sarkkör jégtábláit, mert az általuk keltett mozgás több száz kilométeren át érezteti hatását, míg ereje végleg el nem vész - állapította meg egy új-zélandi kutatás.

A Nature tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a függőleges irányú mozgás hozzájárulhat a jég töredezéséhez és olvadásához. A sarki tengerek vihar okozta hullámverésének hatása nagyobb lehet, mint korábban vélték.

Az új-zélandi kutatók kísérleteiket az Antarktisz körüli tengereken végezték. Érzékelőket helyeztek el a jégtáblák térségének szélétől különböző távolságokra, és rögzítették, mi történik, amikor vihar söpör végig az óceánon.

A három méternél kisebb hullámok okozta rezgés gyorsan elült. Az ennél nagyobbak azonban végigfutottak az úszó jégtáblákon, és akár 350 kilométerre is elértek.

A táblák szélén nagy a lárma, minden irányból száguldanak a különböző magasságú hullámok, ám amint elérik a jéghatárt, egyetlen sima, állandó frekvenciájú hullámmá egyesülnek. A táblák a hullámmal hajlanak, és könnyű elképzelni, hogy ettől feszültség keletkezik, amely végül a jég töredezéséhez vezet. Érdekes, hogy a törések általában merőlegesek a hullámok irányára, és egyenlő szélességűek" - magyarázta Alison Kohout, az új-zélandi Országos Víz- és Légkörkutató Intézet munkatársa, a kutatás vezetője.

Amikor megvizsgálták a jégtáblák szélének elhelyezkedését 1997 és 2009 között, és összevetették a viharok keltette óriáshullámok előfordulásával ugyanebben az időszakban, összefüggést találtak a két jelenség között.

Amikor erősödtek a viharok, például az Amundsen- és a Bellingshausen-tengeren, akkor ott csökkent a jégtáblák borította vízfelület. Ezzel szemben amikor kisebb hullámokat keltett az ítéletidő, mint például a Ross-tenger nyugati részén, a jégfelület is nőtt.

A kutatók megpróbáltak hasonló kapcsolatot találni a viharok és a jégtáblák kiterjedése között az Északi-sarkon is, ám a következtetéshez nem állt rendelkezésükre elég adat. A sarkok földrajza nagyon eltérő: Északon nagyrészt az óceánt öleli körül a szárazföld, Délen a szárazföldet a víz. A jég viselkedésének különbözősége leginkább ebből adódik.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Magáncég is vihet embert az űrbe

A SpaceX eddig pilóta nélküli teherűrhajókat juttatott a Föld körül keringő Nemzetközi Űrállomásra,… Tovább olvasom