Délmagyar logó

2018. 10. 17. szerda - Hedvig 9°C | 23°C Még több cikk.

Olyasmire bukkantak a Földközi-tengerben, ami átírhatja a történelemkönyveket

A Földközi-tenger legnagyobb hullámsírjára bukkanhattak a görögországi Fúrni-szigeteknél.
A Földközi-tenger legnagyobb hullámsírjára bukkanhattak Görögországban, az Égei-tenger keleti medencéjében fekvő Fúrni-szigetcsoportnál, ahol 2015 decembere óta legkevesebb 58 ősi hajó maradványait találták meg.

Bár az Égei- vagy a Földközi-tenger más térségeiben találhatók hajóroncsok csoportokban, ilyen nagy koncentrációban valószínűleg sehol másutt nem hevernek elsüllyedt hajók a tengerfenéken. Az ókori Görögországtól a 20. századig minden korszakból előfordulnak maradványok, de a legtöbb roncs a görög, a római és a bizánci időkből való.

Egy görög és amerikai búvárokból álló csapat 2015 decemberében egy 13 napig tartó felmérés alkalmával 22 korábban tudományosan sohasem dokumentált ódon hajóroncsra bukkant a török partok közelében elterülő szigetcsoport körül, néhányuk több mint 2500 éves volt. A kutatócsoport 2016-ban három és fél hét alatt további 23 hajómaradványt azonosított. Azóta a korábbinál mélyebbre merülve további 13 roncsot találtak.

"Nehéz szavakat találni arra, mennyire izgatottak vagyunk. Tudjuk, hogy olyasmire bukkantunk, ami átírhatja a történelemkönyveket" - mondta el a Reuters hírügynökségnek Peter Campbell, aki az amerikai székhelyű RPM Nautical Foundation alapítvány részéről a feltárási program társigazgatója. A kutató szerint az évszázad egyik legjelentősebb régészeti felfedezéséről, a Földközi-tenger különböző pontjait az ókorban összekötő, újonnan azonosított hajózási csomópontról lehet szó.

Noha a Fúrni-szigeteken egyetlen jelentősebb város sem volt az ókorban, a szigetcsoport fontos horgonyzó és navigációs pont lehetett az Égei-tengeren az észak-déli vagy kelet-nyugati irányban átkelő hajók számára. Campbell szerint a rossz időjárás lehet az oka annak, hogy ilyen nagy számban süllyedtek el hajók egyetlen térségben. A Fúrni-szigetek térségében gyakoriak a hirtelen és erős széllökések, sok a tengeri áramlat, a partok sziklásak, az átjárók pedig szűkek.

A hajósokat olykor felkészületlenül érhette őket egy-egy nagyobb vihar. Ha nem ismerték a helyi éghajlati viszonyokat és a horgony helyzetén nem változtattak gyorsan, ezek a hajók komoly bajba kerülhettek - jegyezte meg Campbell, aki szerint pontosan ilyen szerencsétlen sorsú tengeri járművek roncsait találták meg Fúrni partjainál. későbbi korokban a szigetcsoport a kalózok fészkének számított, a hajók egy részét így kalózok süllyeszthették el.

Jeórjisz Kucuflakisz, a görög víz alatti régészeti hivatal részéről a projektet vezető régész szerint találtak teljesen érintetlen hajóroncsokat, és feltételezi, hogy ők az első megtalálóik, de ezek aránylag nagy mélységben, 60 méter mélyen fekszenek. Rendszerint a 40 méter mélyen vagy annál mélyebben fekvő hajótestek maradnak fenn jó állapotban, az ennél sekélyebb vízben lévők szétesnek vagy fosztogatók áldozatává válnak - fejtette ki.

A roncsok között az ókori világban használatos tárolóedények, amforák maradványai mellett a búvárok lámpákat, főzőedényeket és horgonyokat is felfedeztek, összesen több mint 300 régiséget hoztak a felszínre, de főleg amforákat, amelyek bepillantást engednek abba, miből is állt a Földközi-tengeren haladó hajók rakománya.

A megtalált hajóroncsok 90 százalékának fedélzetén amforákat találtak, márpedig az ilyen edényekben folyékony vagy félig folyékony terméket tároltak, így a hajók leginkább bort, étolajt, halszószt, esetleg mézet szállíthattak. A fekete-tengeri halszósz drága portékának számított az ókorban.

A régészeket különösképpen izgalomba hozták azok az amforák, amelyeket a késő római korban a fekete-tengeri vagy észak-afrikai kikötőkből útnak indult hajókon találtak, mivel az Égei-tengeren igen ritkák az ezekről a vidékekről származó érintetlen rakományok.

A kutatók szerint a Fúrni-szigetcsoport lehet a világ ókori hajóroncsokat legsűrűbben megőrző helyszíne. A görög felségvizeken eddig mintegy 180 ódon, megfelelően dokumentált hajóroncsra bukkantak, nem számolva a 2015 óta előkerült 58 maradvánnyal. Campbellnek meggyőződése, hogy a tenger mélye még további kincseket rejt.

A Számosz, Pátmosz és Ikaría között elterülő Fúrni-szigetcsoport mintegy 20 apró szigetből, szigetecskéből, zátonyból áll, ezeken mintegy 1500 ember él. A tudósok helyi szivacshalászok és hajósok tippjei nyomán bukkantak a hajótemető nyomára.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Leszállóhely hiányában később landol a Ryugu kisbolygón a Hajabusza-2 japán űrszonda

Leszállóhely hiányában később landol a Ryugu kisbolygón a Hajabusza-2 japán űrszonda
A 2014-ben felbocsátott űrszonda három és fél éves utazás után, idén júniusban érkezett a Földtől… Tovább olvasom