Délmagyar logó

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 4°C

Oroszország kitart az atomenergia mellett

Medvegyev a hétfői nap folyamán kitüntetéseket adott át a csernobili atomkatasztrófa következményeinek felszámolásában részt vevő úgynevezett likvidátoroknak a Kremlben, és a ceremónia során bejelentette, hogy Csernobilba utazik az évfordulós ünnepségekre.
Az államfő a Csernobilban történteket a múlt század legnagyobb műszaki katasztrófájának nevezte, amelynek következtében milliók szenvedtek sugárszennyezést és százezrek kényszerültek elhagyni otthonukat.

Dmitrij Medvegyev hangsúlyozta: Oroszország kész segíteni a nemzetközi közösségnek abban, hogy új biztonsági normákat dolgozzon ki az atomerőművek számára a japán Fukusima erőműben történtek nyomán. Rámutatott, hogy Oroszországban ezért az atomerőművekre vonatkozó biztonsági normák sokkal szigorúbbak, mint más igen fejlett ország előírásai.

Csernobil - ahogyan még sosem láttuk. Fotó: MTI (galéria)

Végül a ceremónia résztvevői előtt bejelentette, utasítást ad a likvidátorok, valamint családtagjaik eddiginél nagyobb mértékű támogatására. A likvidátorok ma Oroszországban a II. világháborús veteránokkal azonos státusban vannak és ennek megfelelő támogatásban részesülnek.

Csernobil - ahogyan még sosem láttuk. Fotó: MTI (galéria)

Egy héttel korábban, a katasztrófa alkalmából Kijevben megrendezett csúcstalálkozón Oroszország 45 millió, eurót ajánlott fel az atomerőmű felrobbant reaktora köré tervezett új betonszarkofág megépítéséhez.

Putyin: Csernobil tanulság az emberiség számára

A csernobili atomerőműben 25 éve történt katasztrófa következményeit tekintve az egyik legsúlyosabb műszaki katasztrófa volt, és tanulsággá vált az egész emberiség számára - állapította meg az orosz kormányfő az Orosz Csernobil Szövetség elnevezésű társadalmi szervezetnek az évforduló napján, kedden küldött táviratában.

Vlagyimir Putyin rámutatott, hogy a történtek rákényszerítették a világot az atomenergiával kapcsolatos biztonsági követelmények komoly felülvizsgálatára.

„Kötelességünk örökre emlékezni azokra az emberekre, akik tisztességgel teljesítették kötelességüket, és akik közül sokan életüket áldozták mások életéért. Ma fejet hajtunk emlékük, valamint a nukleáris balesetekben és katasztrófákban elhunyt minden áldozat emléke előtt" – írta a miniszterelnök.

Csernobil - ahogyan még sosem láttuk. Fotó: MTI (galéria)

Az orosz emberek Csernobilban máig a XX. század legsúlyosabb katasztrófáját látják. A VCIOM állami közvélemény-kutató intézet felmérése szerint a csernobili atomerőműben történt baleset a lakosság 79 százaléka szerint az eddigi legsúlyosabb műszaki katasztrófa volt. 74 százalék látja úgy, hogy a legsúlyosabb következmény a halálozási arány radioaktív szennyezés miatti növekedése, míg 54 százalék a környezetszennyezést nevezte annak.

Orosz tudósok újra felajánlottak Japánnak több változatot a fukusimai erőmű nukleáris hulladékainak semlegesítésére. Vlagyivosztokba kedden tért vissza az Orosz Tudományos Akadémia távol-keleti részlegének csoportja, s tagjai elmondták: a hulladékok semlegesítése terén jelenleg Japánban amerikai szakértők dolgoznak, és jártak már ott francia szakemberek is. Közülük azonban senki nem bírt tapasztalatokkal a sós tengervízben oldott nukleáris hulladékok semlegesítése terén, noha ez különleges eset - mondta el kedden újságíróknak Valentyin Szergijenko, az akadémiai részleg elnöke.

Közlése szerint Japánban az oldatot jelenleg kondenzálják, és a maradékot kockákba préselik, így azonban a felszámolás évtizedekig tarthat.

Csernobil - ahogyan még sosem láttuk. Fotó: MTI (galéria)

Beszámolt arról, hogy megismertetették a japán kollégákat a sós vízben oldott nukleáris hulladékok semlegesítésére kidolgozott és a 90-es évek közepén szabadalmazott eljárásokkal, tárgyaltak a megfelelő berendezések Japánban való felépítéséről, felhívták a figyelmet a Primorje területen lévő úszó berendezésre, és most várják a japán fél válaszát.

A tudós rámutatott: a fukusimai erőműben nem történt nagy mértékű nukleáris szennyezés, de a következmények mérhetők Csernobilhoz, főleg mert az erőmű területén tárolták a fennállása óta, 30 év alatt felgyülemlett nukleáris hulladékot. „Ha egy plutóniumbombához mintegy 6 kilogramm plutónium szükséges, akkor ott mintegy 40 bombára való plutónium van. A hulladékot medencékben tárolták, amelyekből a földrengés nyomán elfolyt a víz, a hűtéshez használt tengervízzel pedig a szennyezés a tengerbe került, és a tengerfenékbe cézium, stroncium, urán és plutónium szivárgott" – mondta Szergijenko. Hozzátette: a japán szakértők minden igyekezete ellenére mindeddig nem sikerült teljesen lokalizálni a szivárgásokat.

Buzek: kemény lecke volt

Az emberi tragédia mellett a 25 éve bekövetkezett csernobili atomkatasztrófa lecke is volt, amely a megelőzés, az átláthatóság és a gondosabb felügyelet fontosságára irányította rá a figyelmet – mutatott rá Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke az évforduló alkalmából Brüsszelben közzétett nyilatkozatában.

180 milliárd dolláros kár

Körülbelül 180 milliárd dolláros kárt okozott Ukrajnának a csernobili atomerőmű-katasztrófa – hangsúlyozta Mikola Azarov ukrán miniszterelnök kedden, a csernobili szerencsétlenség 25. évfordulója alkalmából az ország polgáraihoz intézett üzenetében.
Mint Azarov elmondta, Ukrajna az elmúlt 25 évben önállóan finanszírozta a tragédia következményeinek felszámolását, s olyan év is volt, amikor az erre elkülönített összeg elérte a költségvetés 10 százalékát.

Viktor Janukovics ukrán államfő az évfordulóra kiadott közleményében hangsúlyozta, hogy a csernobili katasztrófa az egész világnak kihívást jelentett, és erre a kihívásra csak összefogva lehet megfelelő választ adni.

A halálos áldozatokra, sugárfertőzöttekre és otthonukat elhagyni kényszerülőkre emlékezve a lengyel politikus leszögezte: az emberiség történelmének legsúlyosabb nukleáris balesetére adott válasz az elmúlt évtizedekben a hatékony nemzetközi együttműködés példájává is vált. Az érintett országok kormányzatai, a helyi vezető testületek, az ENSZ, az Európai Unió, a Vöröskereszt, a civil társadalom együtt fáradoztak azon, hogy minimálissá tegyék a katasztrófa káros egészségügyi hatásait, minél szélesebb körben elterjesszék a probléma ismertségét, továbbá segítsenek az ellenőrzésben – emelte ki.

Buzek azt is sürgette, hogy a nemzetközi közösség tartsa fenn erőfeszítéseit és anyagi támogatását a további biztonsági és újjáépítési munka segítésére.

Utcaszínházzal az atomenergia ellen

A környezetvédők szerint új szemléletű energiapolitikára van szükség, s ezért a kormányzatnak a társadalom széles körű bevonásával újra kell gondolnia a készülő energiastratégiát.

A Magyar Természetvédők Szövetsége és a Greenpeace Magyarország keddi közleménye arra hívta fel a figyelmet, hogy huszonöt évvel a csernobili katasztrófa, nyolc évvel a súlyos paksi üzemzavar és a hét hete bekövetkezett súlyos fukusimai baleset után a világ sok országában újraértelmezik az energetika kérdéseit.

A csernobili szerencsétlenség 25. évfordulója alkalmából kedd délelőtt rendezett utcaszínház keretében a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Greenpeace Magyarország energiapolitikai állásfoglalást adott át Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter részére. A nyilatkozatot 10 környezetvédő szervezet készítette és 138 civil szervezet csatlakozott hozzá.

Greenpeace-demonstráció a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium épülete előtt. Fotó: MTI/Máthé Zoltán (galéria)

A javaslat szerint Magyarországnak is át kell értékelnie az atomenergiához, illetve az energiatermelés és - fogyasztás rendszeréhez való hozzáállását.

A környezetvédő szervezetek szerint csökkenteni kell az össztársadalmi energiafelhasználást, amelynek legnagyobb potenciálja az épületenergetikában és a közlekedésben van, s az elfogadhatatlan társadalmi kockázatok és a jövő nemzedékekre háruló terhek miatt az atomenergia használatát el kell vetni. Magyarország nem maradhat a fosszilis korszakban, a fenntartható energiagazdaság építőköveire, köztük a megújuló energiákra kell alapozni a jövőt.

A szervezetek szerint szemléletformáló programok és tanácsadó hálózatok segítségével érdemi támogatást kell nyújtani a lakosságnak és a közösségeknek a szükséges beruházások hatékony megvalósításához és az életmódváltáshoz.

Olvasóink írták

  • 4. Történész 2011. április 26. 16:27
    „Vehették volna a fáradságot hogy leközöljék azt,hogy kik voltak azok akik életüket kockáztatva képeket készitettek.

    A kis képeknél a 2. képen: Anatolij Rasszkazov a csernobili erőműnél, két hónappal a robbanás előtt.

    http://hvg.hu/Tudomany/20110425_fotosok_a_csernobili_katasztrofarol

    Remélem valami köszönömöt fognak mondani a DM-től. Ezek után ez a minimum”
  • 3. queenmargareth 2011. április 26. 15:54
    „készüljetek, mert ov ki tudja, még megtámad”
  • 2. unknown 2011. április 26. 14:44
    „"""...atomkatasztrófa következményeinek felszámolásában részt vevő úgynevezett likvidátoroknak..."""

    "úgynevezett likvidátoroknak"

    Ostoba, kulturálatlan úgynevezett fordító. Így fordítani az önfeláldozó szerencsétlen kárelhárító emberek megnevezését...”
  • 1. Mike3 2011. április 26. 11:49
    „"Rámutatott, hogy Oroszországban ezért az atomerőművekre vonatkozó biztonsági normák sokkal szigorúbbak, mint más igen fejlett ország előírásai." - Lehet. Az viszont biztos, hogy az RBMK-k tervezési hibáit a legszigorúbb szabályok sem tudják kiküszöbölni. Igaz, komoly előrelépést jelentett az üzemeltetési utasításkör kivőbítése:

    -A reaktor el tud mérgeződni (naháááát!)
    -Nem lehet csökkentett teljesítményen járatni
    -A vészhűtő rendszer nem kikpacsolható
    -Az automatika felülbírálja a kezelőket a rudak tekintetében (16-nál kevesebb nem lehet bent)

    Ezek a reaktorok nem mai gyerekek. 1661 db cirkónium csőben áramlik a víz bennük. Nagyon csodálkoznék, hogy ha mind az 1661-et folyamatos felügyelet alatt tartanák. Mivel ez egy BWR reaktor, az esetleg eltörő csőből nagyrészt gőz szabadul ki a tartályba, ahol hidrogén keletkezik (TMI-2, Csernobil-4, Fukushima)”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Építkezéseket kezdenének Csernobilban 25 évvel a katasztrófa után

A csernobili katasztrófa 25. évfordulója alkalmából Moszkva 45 millió, Párizs pedig 47 millió eurót ajánlott fel a felrobbant atomreaktor köré tervezett új betonszarkofág megépítéséhez. Tovább olvasom