Délmagyar logó

2017. 03. 28. kedd - Gedeon, Johanna 2°C | 17°C Még több cikk.

Összeütköző galaxisokat kaptak lencsevégre

A két összeolvadó csillagvárosból álló rendszer nagyon hasonlít a Földhöz sokkal közelebb lévő objektumhoz.
Összeütköző galaxisokról az eddigi legrészletesebb felvételét készítette el egy nemzetközi kutatócsoport; a kozmikus kataklizmára akkor került sor, amikor a most 13,7 milliárd éves világegyetem fele ennyi idős volt. A kutatásokról az Astronomy and Astrophysics szaklapban jelent meg tanulmány.

A nemzetközi kutatócsoport a Herschel ATLAS átfogó asztrofizikai adatgyűjtő program keretében, több földi telepítésű és űrteleszkóp segítségével fedezte fel a H-ATLAS J142935.3-002836 katalógusjelű objektumot. Vizsgálataik során alkalmazták egyebek mellett a chilei Atacama sivatagban működő rádiótávcső-rendszer, az ALMA és az új-mexikói Karl G. Jansky Nagyon Nagy Antennarendszer (JVLA) felvételeit, ahogy Hawaii-szigeteken lévő Keck Obszervatórium adatait, vagy a Herschel- és a Hubble űrteleszkóp által készített képeket is. A korai univerzumban lejátszódó kozmikus karambol részleteinek minden korábbinál pontosabb feltérképezését segítette az úgynevezett gravitációs lencsézés módszere is - olvasható a PhysOrg hírportálon.

"A csillagászok lehetőségét gyakran behatárolja a távcsövek felbontóképessége, ugyanakkor néha előfordul, hogy a világegyetem siet a segítségünkre, kozmikus +lencsékkel+ megkönnyítve a kutatásainkat" - magyarázta Hugo Messiasof, a tanulmány vezető szerzője, a Lisszaboni Egyetem Csillagászati és Asztrofizikai Intézetének kutatója.

A gravitációs lencsézés lehetőségét Albert Einstein jósolta meg az 1930-as években, de csak négy évtizeddel később sikerült először megfigyelni a jelenséget. "A kozmikus lencséket a galaxisokhoz, galaxishalmazokhoz hasonlatos nagy struktúrák alkotják. Amennyiben két csillagváros az égbolton azonos látóirányba esik, a közelebbi galaxis gravitációs tere ív alakú foltokká, vagy akár komplett gyűrűvé torzítja a távolabbi objektum képét" - fogalmazott a kutató, hozzátéve, hogy a távolabbi galaxis látszólagos fényessége akár a 30-szorosára is nőhet, megkönnyítve vizsgálatokat.

Mint Hugo Messiasof kifejtette, különböző teleszkópok segítségével más és más részleteket figyelhettek meg. Az ALMA révén szénmonoxid nyomait fedezték fel, aminek köszönhetően a galaxisokban zajló csillagképződési folyamatokat tanulmányozhatták. Ugyancsak az ALMA segítségével mérték fel a távolabbi objektumból kiszakadó anyagáramlás mértékét, és számították ki, hogy a kibontakozó galaktikus karambol révén évente sok száz csillag születik.

A két összeolvadó csillagvárosból álló rendszer nagyon hasonlít a Földhöz sokkal közelebb lévő objektumhoz, a Holló (Corvus) csillagképben lévő Csáp-galaxisokra emlékeztet. Ám míg a Csáp-galaxisrendszer évente néhány tucat naptömegnyi csillagot termel, a H-ATLAS J142935.3-002836 sokkal termékenyebb. A kutatócsoport számításai szerint évente a Nap tömegét 400-szor meghaladó mennyiségű gázt és port biztosít új csillagok "előállítására".
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A tömeges kihalás nem egyformán érintette a világ óceánjait 65 millió évvel ezelőtt

A kréta-tercier kihalást nem úszták meg a fitoplanktonok, az óceáni tápláléklánc nélkülözhetetlen… Tovább olvasom