Délmagyar logó

2017. 04. 27. csütörtök - Zita 10°C | 24°C Még több cikk.

Oszmán kori település maradványaira bukkantak Szigetvárnál

Eddig ismeretlen oszmán kori település maradványaira bukkantak kutatók a közelmúltban Szigetvár közelében az I. Szulejmán szultán türbéje utáni keresés során - jelentette be Kolovics János, Szigetvár polgármestere pénteken.
Az új módszerekkel folytatott kutatás keretében fellelt írásos emlékek, geofizikai mérések, első fokon elvégzett régészeti munkák által mutatott összkép alapján állíthatjuk, hogy a szulejmáni türbéhez kapcsolódó komplett várost találtuk meg - fogalmazott a politikus.

Hozzátette: az írásos emlékekben Turbéknak nevezett, eredetileg védelmi árokkal ellátott város behatárolható, feltárásához azonnal hozzálátnak. Már pénteken tárgyalások kezdődtek Serdar Cammal, a Török Együttműködési és Koordinációs Ügynökség igazgatósági elnökével a további munkákról és azok esetleges támogatásáról.

A Szigetvárnál elhunyt szultán síremlékének megtalálására irányuló kutatások támogatásáról és a helyi törökkori műemlékek felújításáról tavaly ősszel állapodott meg a város az ügynökséggel. Törökország a türbe keresését 50 ezer euróval, a Török ház helyreállítását 70 ezer euróval, a Szulejmán szultán dzsámi rekonstrukcióját pedig 2 millió euróval segíti.

Kolovics János elmondta, hogy a 16. századi Török házat pénteken adták át, a magyar és török tudósok részvételével a türbe utáni kutatás eredményeiről tartott konferencia keretében.

Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem Kelet-Mediterrán és Balkán Tanulmányok Központjának igazgatója, a kutatócsoport vezetője azt mondta: Szulejmán türbéje még nem került elő, de a város megtalálásának köszönhetően közelebb kerültek hozzá. A türbe helyének pontos meghatározásához további vizsgálatokra van szükség - jegyezte meg.

Hangsúlyozta, hogy az 1570-es években épült és az 1680-as évek végén elpusztult város felfedezése azért unikális, mert az oszmánok általában nem hoztak létre településeket, a meglévőkbe költöztek.

Turbékhoz hasonló várost ez idáig senki sem talált a hódoltság kori Magyarország területén, létrejötte egyértelműen Szulejmán szigetvári halálához köthető, más indok nem képzelhető el. Ha feltárjuk, még ennél is többet fogunk tudni - mutatott rá.

Serdar Cam arról szólt, hogy Szigetvár a török és a magyar nép számára is fontos helyszín, összeköti a két nemzet történelmét, ezért az itt található, fellelhető emlékek megőrzése kiemelt feladat. Örömét fejezte ki, hogy a kulturális étékekben gazdag Szigetvár erre nagy hangsúlyt fektet.

Zrínyi Miklós 1566-ban két és félezer katonával egy hónapon keresztül állt ellen a Bécs elfoglalására tartó I. Szulejmán szultán vezette százezres török sereg ostromának. Szeptember 8-án, amikor a magyar csapat létszáma háromszázra fogyatkozott, a katonák Zrínyivel az élükön kilovagoltak a várból és harc közben elestek.

A sajtótájékoztatón kiosztott írásos anyagban szerepel, hogy az elmúlt nyolc hónapban folytatott vizsgálatok alapján megállapítható: Szulejmán szeptember 6-án, a katonai ostromtáborban hunyt el, halálát 48 napig titkolták a hadsereg előtt. A uralkodó belső szerveit eltemették, a táborhelyet megjelölték, amely fölé egy 1692-ig biztosan fennálló türbe, majd mellé dzsámi, derviskolostor, kaszárnya és más létesítmény épült.

Az így növekvő Turbék települést balkáni török kerámiát használó népesség lakta, a kutatók elszórtan luxuscikkekre utaló nyomokat és ezüst éremleletet is találtak.

Olvasóink írták

  • 1. tatam 2013. szeptember 24. 08:58
    „Esetleg lehetne kérni a cikkhez némi fényképet, térképet?”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Haldoklik a Holt-tenger: évente egy métert apad háromezer fenéklyuk miatt

Haldoklik a Holt-tenger, mert egyre több lyuk van a fenekén: immár több ezer repedésen szivárog el… Tovább olvasom