Délmagyar logó

2017. 12. 16. szombat - Etelka, Aletta 1°C | 11°C Még több cikk.

Példa nélküli éghajlati szélsőségek sújtották a világot a 2001-2010-es évtizedben

2008-at leszámítva az évtized minden éve az éghajlati adatok 1850-es években megkezdett rögzítése óta mért tíz legforróbb év közé tartozott és az eddigi legmelegebb év 2010 volt.
Korábban soha nem tapasztalt éghajlati szélsőségek - az európai hőhullámoktól kezdve, az ausztrál aszályokon át, egészen a pakisztáni árvizekig - sújtották a világot a 2001-2010-es évtizedben, amelyet a globális felmelegedés is beárnyékolt - derült ki egy friss ENSZ-jelentésből.

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) jelentése szerint 2008-at leszámítva az évtized minden éve az éghajlati adatok 1850-es években megkezdett rögzítése óta mért tíz legforróbb év közé tartozott és az eddigi legmelegebb év 2010 volt. A napi melegrekordok száma pedig jócskán meghaladta a hidegrekordokét.

A szakértők szerint az időjárási szélsőségek egy része megmagyarázható a természetes éghajlati változékonysággal - szokatlan viharok és aszályok máskor is előfordultak már a történelem során -, de az ember okozta üvegházhatású-gázkibocsátás mértékének növekedése is szerepet játszott az extrémitások előfordulásában.

"Az üvegházhatású gázok egyre növekvő légköri koncentrációi megváltoztatják a klímánkat, jelentős hatást gyakorolva környezetünkre és óceánjainkra, amelyek a szén-dioxidot és a hőt is elnyelik" - húzta alá közleményében Michel Jarraud, a WMO főtitkára. A jelentés az Egyesült Államokban 2005-ben pusztító Katrina-hurrikánt, a 2008-as mianmari Nargis ciklont, a Pakisztánt sújtó 2010-es árvizeket, az Amazonas-medencét, Ausztráliát és Kelet-Afrikát érintő aszályokat és az északi-sarki tengeri jég drasztikus visszahúzódását emelte ki a legpusztítóbb időjárási szélsőségek számba vételekor.

A genfi székhelyű WMO szerint az éghajlati extrémitások összesen 370 ezer ember halálát okozták az évtized során, ami 20 százalékkal több, mint az 1990-es években. A szervezet ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a bolygó lakosságának száma is jelentősen növekedett az évtized során: az 1990-ben mért 5,3 milliárdról, 2010-re elérve a 6,9 milliárdot. A halálozási mutatók megugrásáért elsősorban a 2003-as európai és a 2010-es oroszországi hőhullámok voltak a felelősek: míg az előbbi 66 ezer, addig az utóbbi 55 ezer áldozatot követelt.

A viharok és aszályok okozta halálozások száma azonban visszaesett, részben a katasztrófákra való jobb felkészültségnek köszönhetően. A jelentés szerint a nemzetek 44 százaléka az 2001-2010-es évtizedben mérte az elmúlt fél évszázad legmagasabb napi hőmérsékleti maximumát, de mindössze 11 százalék számolt be új hidegcsúcsról.

A tanulmány arra is rámutatott, hogy az évtized során "folytatódott a globális felmelegedés gyorsulása": az évtized átlaghőmérséklete 0,21 Celsius-fokkal volt melegebb, mint az 1991-2000 közötti átlag, amely már eleve 0,14 Celsius-fokkal volt magasabb a 1981-1990 közötti értéknél. Más jelentések szerint azonban a hőmérsékletnövekedés üteme lassult az évszázad során.

A WMO jelentése szerint az időjárási szélsőségeket nehezebb összefüggésbe hozni a klímaváltozással, mint a természetes éghajlati változékonysággal. Ugyanakkor a meleg levegő több nedvességet képes hordozni, növelve a felhőszakadások kockázatát: 2010 volt például az eddig mért legnedvesebb év. A globális tengerszint pedig nagyjából 20 centiméterrel növekedett az elmúlt évszázadban, ezzel növelve a viharos hullámok kockázatát. Egy 2004-es tanulmány szerint pedig a klímaváltozás legalább kétszeresére növelte a 2003-as európai hőhullámok kockázatát.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Gyilkos bálnák estek egy homokzátony fogságába - videó

Hét gyilkos bálna esett egy homokzátony fogságába az ausztráliai Fraser-sziget partjainál. Tovább olvasom